jeancocteau2_600x469.png
Jean Cocteau

Biztosan mindenki ismeri már Orfeusz történetét: a legendás dalnok, a líra megteremtője, aki zenéjével nemcsak lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat, hanem a szirének csábításáról is elterelte a hajósok figyelmét, sőt még Hádész szívét is meglágyította. Ő volt az is, aki nem bírta ki, hogy az alvilágból feljövet ne pillantson vissza Eurüdiké nevű szerelmére. Legendás mítoszát számtalan formában feldolgozták már, opera, szimfonikus költemény, balett, irodalmi alkotás, valamint több filmváltozat is készült belőle.

A Magyar Nemzeti Galériában ezúttal a Jean Cocteau-feldolgozással ismerkedhet meg a közönség. A francia származású Cocteau a 20. század egyik legsokoldalúbb művésze volt. Verseket költött, színdarabokat írt, zenét szerzett, jártas volt a festészetben, dolgozott színészként és nem utolsó sorban filmrendezőként is tevékenykedett. Élete során olyan hírességek barátságát élvezhette, mint Sergei Diaghilev, Igor Stravinsky, Pablo Picasso, Amedeo Modigliani, Guillaume Apollinaire, Erik Satie és Édith Piaf.

?A legendák kiváltsága, hogy időtlenek legyenek? ? mondja a narrátor legismertebb filmjének, az Orfeusznak bevezetőjében. A trilógia második része egy fekete-fehér, hangalámondásos film 1949-ből, mely a modern világba helyezi a mítoszt, központjában a halál és a költő kapcsolata áll. Az egyik leghíresebb avantgárd filmrendezőként jegyzett Cocteau számára az antik történet kiváló lehetőség volt, hogy filmes eszközökkel érzékeltesse a realitáson túli világ betörését a mindennapokba. Cocteau 1950-ben a filmmel elnyerte a velencei filmfesztivál fődíját, majd a Brit Filmakadémia (BAFTA) díját is.

Az Orfeusz szeptember 24-én várja a látogatókat, míg november 26-án az Orfeusz végrendelete című Jean Cocteau-filmet vetítik le az előadás-sorozat keretében. Cocteau utolsó filmjében visszatér az Orfeusz témához, ezzel keretes szerkezetet adva filmes életművének. A trilógia befejező filmjében több mitológiai történet keveredik igazi szürreális elegyet alkotva. Alteregóját, a költőt itt már ő maga játssza el, sőt a filmben epizódszereplőként még Pablo Picassót is láthatjuk. Érdemes hát ezeken a napokon ellátogatni a galériába egy művészettörténeti előadással egybekötött filmvetítésre.

Forrás: mng.hu, jeancocteau.com

Fotó: imdb.com