A mozi születésének 1895. december 28-át tekintjük, amikor a kinematográf feltalálói, Auguste és Louis Lumi?re tíz filmet vetítettek le fizető közönség előtt a párizsi Grand Caféban. Ez a pillanat azonban nem következett volna be az olyan találmányok nélkül, mint a fenakisztoszkóp, a praxinoszkóp, a zootróp vagy a taumatróp. E kifejezések első látásra sokkal inkább tűnnek korabeli orvosi eszközöknek, mint mozgóképet előállító szerkezeteknek, de az igazság az, hogy nem árt megjegyeznünk ezt a sok furcsán hangzó nevet, ugyanis ezek a találmányok a mozi ősei és annak bizonyítékai, hogy az emberek már évszázadok, sőt évezredek óta vágytak a mozgóképre.

fenakisztoszkop
fenakisztoszkóp
Fotó: youtube.com

 

Már az ősembereket is hajtotta az a vágy, hogy megörökítsék a valóságot ? erről árulkodnak a barlangrajzok, ám őseink egy idő után elkezdtek kísérletezni: nemcsak egy eseményt rögzítettek, hanem a mozgást is. A felső-egyiptomi Beni-Hassani sírboltban például találtak egy i.e. 2800-ból származó rajzsorozatot, amely úgy ábrázolja két birkózó küzdelmét, hogy mozgásuk fázisait láthatjuk egymás után. Az illető, aki ezt a sorozatot készítette, bizonyára felfedezte az emberi látás mechanizmusának azon sajátosságát, miszerint ?a megfigyelt tárgy szem előtti felbukkanása és a szemben megjelenő képe között időbeli elcsúszás van, és ráadásul az így keletkezett kép egy ideig akkor is megmarad a retinán, amikor maga a tárgy már eltűnt a szemünk elől?.

 

Íme, egy könnyedén és gyorsan elkészíthető optikai játék azoknak, akik ki akarják próbálni, hogyan érhető tetten ez a különös mechanizmus: fogjunk egy papírkorongot, az egyik felére rajzoljunk egy madarat, a másikra pedig egy kalitkát, majd a korong jobb és bal szélébe fűzzünk egy madzagot és kezdjük el pörgetni. Talán nem is lesz olyan meglepő, hogy a madár hamar a kalitka fogságába kerül?

 

image002
taumatróp
Fotó: old.ektf.hu

A korai mozgási fázisokat ábrázoló rajzok, illetve az ilyen és ehhez hasonló optikai játékok az emberi szem következő hiányosságát aknázták ki: ?megfelelő sebességgel vetítve szemünk elé bizonyos mozgássor különálló képeit, nem észleljük külön-külön a képsor mindegyikét, helyette egybefüggő ?mozgásképet? látunk?. Ezt a jelenséget elsőként a francia Chevalier d?Arcy fogalmazta meg a 18. században ? az ő megállapítása nyomán alkotta meg 1829-ben Joseph Plateau belga fizikus a fenakisztoszkópot (kép a cikk tetején), mely valamilyen mozgássor fázisait ábrázoló korong, peremén résekkel. Nézzünk egy konkrét példát, hogy egyszerűbb legyen elképzelni, miként működött ez az egyszerű eszköz! A ?valamilyen mozgássor? lehet egy labdát egyensúlyozó bohóc vagy akár egy vágtázni készülő ló is ? a lényeg a szerkezet működése: a fenakisztoszkópot egy tükör előtt megpörgetve és a réseken átkukucskálva a bohóc vagy a ló mozgásba lendül.

2010_0130_zoetrope_02_00281
zootróp
Fotó: diy.org

 

A taumatróp ? amely jó esetben már a kezetek ügyében van ? pedig még ennél is egyszerűbb! ?Egy zsineggel megpörgetett korong, melynek két oldalán különböző kép van. A pörgetés nyomán a két kép összeolvad, megmozdul.? Ez az érzéki csalódás jelenségére épülő optikai játék még a fenakisztoszkóp előtt, 1826-ban bűvölte el az embereket, William George Horner azonban 1834-ben egy újabb, modernebb szerkezettel, a zootróppal állt elő. ?A felül nyitott, alul zárt üreges papírhengert egy függőleges tengely körül forgatták. A hengerfal alsó részén bevágások voltak egymástól azonos távolságra. A palást belső oldalára pedig papírcsíkot ragasztottak, amelyen egy mozgás fázisrajzai láthatóak. Ha a henger gyorsan forgott, a tengellyel párhuzamos réseken betekintve mozgóképet láttak.?

praxinoszkop
praxinoszkóp
Fotó: youtube.com

 

A szintén rendkívül furcsa nevű praxinoszkópot, a zootróp utódját Émile Reynaud, a filmezés egyik úttörője találta fel 1877-ben. ?Reynaud szerkezete egy nagyobb fadoboz, amelyben keskeny nézőke van. A dobozban lévő forgatható korong oldalára valamely mozgássor fázisait rajzolták, melyet egy lámpa világít meg, a mozgó ábrát pedig tükrök vetítik a nézőkébe.? Eadweard Muybridge 1879-ben zoopraxiszkóp néven szabadalmaztatott szerkezete is hasonló elven működött: Muybridge a mozgás különböző fázisait ábrázoló felvételeket egy tárcsára helyezte, megforgatta és átvilágította, így érte el a mozgás illúzióját ? és Thomas Alva Edison saját bevallása szerint e készülék továbbgondolásával jutott el a kinetográf-kinetoszkóp szerkezet-párosig, vagyis a felvevő- és a vetítőgép megalkotásáig.

zoopraxiscope
zoopraxiszkóp
Fotó: youtube.com

 

A kinetográf a képrögzítésre szolgált, a kinetoszkóp pedig azt tette lehetővé, hogy az emberek meg is tekinthessék a mozgó képeket. Thomas Alva Edison kinetoszkópja a felvett képeket a felvételivel azonos sebességgel tette láthatóvá az emberi szem számára. Forradalmi szerkezetét 1894-ben a Broadway-n mutatta be, eszköze azonban két év leforgása alatt az egész világot meghódította.

edison-kinetoscope-feat
kinetoszkóp
Fotó: grindhousetherapy.com

 

És mi jött ezután? Auguste és Louis Lumi?re feltalálták a kinematográfot, melynek köszönhetően a mozi ?egyszemélyesből? közösségi élménnyé vált.

 

Folytatása következik!

 

Tóth Eszter

Forrás: Oxford Filmenciklopédia

Film- és médiafogalmak kisszótára

wikipedia.org

old.ektf.hu