Éhséggel a szabadságért
A történet középpontjában a Belfast közelében található Maze fegyház négy lakója áll: Raymond Lohan börtönőr, aki a hírhedt H-blokkban teljesít szolgálatot; a frissen érkezett, rettegő Davey Gillen és cellatársa, Gerry Campbell, aki segít neki eligazodni a fogház kegyetlen világában; valamint a blokk szellemi vezére, Bobby Sands (Michael Fassbender). Sands irányításával a rabok megtagadják az egyenruha viselését és követelni kezdik a politikai foglyoknak kijáró bánásmódot. Egyre komolyabb összetűzések követik egymást, és ahogy elharapózik az erőszak a Maze falai közt, lassan a fegyőrök is veszélybe kerülnek.
Steve McQueen rendező elképesztő szigorral fog össze képet és hangot, tempót és hangnemet, miközben valósághű módon ábrázolja a politikai erőszakot, mind az elkövető, mind az áldozat szemszögéből. A megtörtént eseményeket feldolgozó alkotás a modernkori európai történelem szerves részét képező, 1981-es IRA éhségsztrájkról számol be, s formanyelvileg is innovatív a tematika és műfaj alkotásai között. A főszereplő Michael Fassbender a hitelesség kedvéért fogyott csontsovánnyá, vizuálisan ezzel is kifejezve Bobby Sands józan észt meghaladó megpróbáltatásait.
A világ legrangosabb fesztiváljain (Cannes, Velence, Torontó, Montreal) ünnepelt és elismert Európa-filmdíjas alkotás Steve McQueen brit videóművész megrázó erejű játékfilmes bemutatkozása, mely az észak-ír Bobby Sands híres éhségsztrájkjának utolsó hat hetét követi nyomon.
A film az [origo] összeállításában
Magyarországi bemutató: 2009. március 4.
Az északír válásg legfontosabb pillanatai 1963: Terence O?Neill, Észak-Írország miniszterelnöke kísérletet tesz az észak-ír katolikus és protestáns közösségek közti gazdasági, szociális és politikai egyenlőtlenségek orvoslására.
1966. május-június: Lázadás és káosz követi a somme-i csata és a húsvéti felkelés 50. évfordulójának kettős ünnepét ? a protestáns és katolikus közösségek próbakövei. Meggyilkolnak két katolikust és egy protestánst. Betiltják a "lojalista" Ulster Volunteer Force, azaz az UVF (Ulster Önkéntes Erő) nevű szervezet működését.
1968. október 5.: Összecsapások a Northern Ireland Civil Rights Association (Észak-ír Polgárjogi Szervezet) és a derry-i Royal Ulster Constabulery (RUC, Ulsteri Királyi Rendőrség) között a polgárjogi felvonulások idején.
1968. október 9.: A belfasti diákok tüntetése után megalakul a People?s Democracy (Emberek Demokráciája) nevű politikai szervezet. Ivan Cooper és John Hume vezetésével öt különálló radikális csoportból létrejön a Derry?s Citizens? Action Committee (Derry Polgárai Akciócsoport)
1969. március-április: Lojalista merénylők helyi közműhálózatokat támadnak meg, beleértve a víz- és áramszolgáltatást. Észak-Írország a hadseregtől kér erősítést, a második világháború óta először.
1969. július: A 67 éves Frances McCluskyt meggyilkolja egy RUC tiszt. Sokak szerint ez a Troubles (Balhék), azaz az 1969-től nagyjából a ?90-es évekig tartó konfliktusos időszak első fontos halálesete.
1969. augusztus: Komoly felkelés robban ki Bogside-ban, Derry katolikus többségű kerületében ? ez a "bogside-i csata". Kétnapos szüntelen káosz után brit csapatok vonulnak fel Derryben és Belfastban. Augusztus 14. és 17. között Belfastban és környékén is lázadások törnek ki. Hét ember meghal, és házak százai válnak lakhatatlanná. Ismét a Brit Hadsereg kénytelen rendet teremteni.
1969. augusztus 19.: Az észak-ír és a brit miniszterelnökök, James Chichester Clark és Harold Wilson által elfogadott Downing Street-i Nyilatkozat kijelenti, hogy az egyenlőség, a törvény és a rendteremtés hiányosságait orvosolni fogják Észak-Írországban, illetve megerősíti, hogy a terület nem válik ki az Egyesült Királyságból az emberek beleegyezése nélkül.
1969. december: A Sinn Fein és az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szervezetén belül is törések mutatkoznak. A Sinn Feinből kivált a Workers Party (Ír Munkáspárt), az IRA két szárnya a Hivatalos (Official) IRA (marxista vonal), illetve a Provizórikus (Provisional) IRA (mérsékeltebb, erősen nacionalista vonal) lett.
1971. augusztus 9.: Internálás alkalmazása Észak-Írországban ? a gyanúsított büntetése bírósági tárgyalás nélkül.
1971. szeptember: Az UVF összekapcsolódik egy másik lojalista paramilitáris szervezettel, az Ulster Defense Associationnel (Ulsteri Védelmi Szövetség, UDA).
1972. január 30.: A Véres vasárnap ? a polgárjogi felvonulás tüntetésbe torkollik, elfojtására a hadsereg beveti a Parachute Regimentet, azaz a különleges ejtőernyős alakulatot. Tizenhárom embert a helyszínen lelőnek, egy később belehal a sérüléseibe.
1972. február: Az Aldershot barakkok bombázásakor meghal hét ember, fegyverkezési mozgalom terjed az Egyesült Királyságban.
1972. március: Az Észak-ír Parlament (Stormont) feloszlik, a tartományt közvetlenül Westminsterből irányítják.
1972. május: A Hivatalos IRA fegyverszünetet jelent be, ezzel véget ér a katonai mozgalom. A Provizórikus IRA azonban az 1997-es fegyverszünetig folytatja a mozgalmat.
1972. július: A Véres péntek: az IRA több bombát robbant Belfastban, kilencen meghalnak, további 130 civil megsebesül.
1972. december: Ketten meghalnak, 127-en megsebesülnek egy dublini robbantás során. A Troubles idején számos további merényletet követnek el az Ír Köztársaságban.
1973. június: Észak-ír Nemzetgyűlési választásokra kerül sor.
1973. december: Aláírják a Sunningdale-i Egyezményt, amely kísérletet tesz a Troubles befejezésére, rögzíti a belfasti hatalommegosztást a nacionalisták és az unionisták között.
1973.december ? 1974. május: A hatalommegosztás elleni tiltakozás folytatódik, terjed az erőszak és a megfélemlítés, a májusi általános sztrájk miatt nélkülözéssel és lázongásokkal.
1974. május 28.: Összeomlik az Észak-ír Nemzetgyűlés. A tartomány ismét westminsteri vezetés alá kerül, és így is marad 25 évig.
1976. március: Megszüntetik a terrorista bűnökkel gyanúsított rabok speciális helyzetét. 1972 óta a paramilitáris foglyoknak a hadifoglyokéhoz hasonló jogok jártak, ettől kezdve azonban közönséges státuszt kapnak, és a március elsején nyílt, Belfast melletti Maze fegyház különleges formájú H-blokkjába zárják őket.
1976. szeptember: Pokróc tüntetés kezdődik a Maze börtönben a különleges elbánás megszüntetése ellen. A raboknak négy követelése van: a rabruha kötelező viseletének eltörlése, felmentés a fegyházban végzendő munka alól, szabad érintkezés a többi fogollyal, heti egy látogatás, egy levél és egy csomag.
A rabok megtagadták az egyenruha viseletét, helyette a pokrócaikkal fedték el magukat, innen származik az elnevezés. Nem sokkal később a tisztálkodást is megtagadták.
1980. október: A köztársasági foglyok éhségsztrájkot kezdenek a jogaik visszaszerzéséért.
1980. december: Az éhségsztrájkot beszüntetik, amikor a rabok engedményeket kapnak. Később kiderül, hogy az ígéretet nem tartják be.
1981. január: 1969 óta, a Troubles ideje alatt 2187 embert gyilkoltak meg.
1981. március 1.: Bobby Sands vezetésével újabb éhségsztrájk kezdődik.
1981. április: Bobby Sandset Fermnagh és South Tyrone parlamenti képviselőjének választják. A törvényt később megváltozatják, így elítéltek nem jelöltethetik magukat a választásokon.
1981. május 5.: Éhezése 66. napján, 27 évesen Bobby Sands meghal a Maze börtönben.
1981. október 3.: További kilenc rab halála után véget ér az éhségsztrájk. A következő napokban és hónapokban a brit kormány végül garantálta a foglyok követeléseit, de politikai státuszukat hivatalosan nem ismerte el.
