Mű-tárgyalás a balatonfüredi Vaszary Galériában

Hogyan született meg a Mű-tárgyalás című beszélgetéssorozat ötlete?

A Vaszary Galéria már több éve működik Balatonfüreden, folyamatosan szervezi a népszerű, ugyanakkor magas szakmai színvonalú kiállításokat: tőlük jött a kezdeményezés, hogy a galéria szakmai fórumként is működjön, és ennek jó kerete lehetne egy beszélgetés-sorozat. Ha összeülnek egy-egy téma szakértői, művészek, művészettörténészek, és megtárgyalják az éppen látható kiállítás kapcsán felmerülő kérdéseket az reményeink szerint a közönség számára is érdekes lehet. Jelenleg, a Találkozások Picassóval című kiállításukon Jean Cocteau fényképeit és Picasso grafikáit mutatják be, ennek apropóján pedig rengeteg érdekes kérdést érinthetünk a múlt század eleji Párizstól kezdve Picassón keresztül a grafikai műfajok elképesztő változatosságáig. Ez a tárlat adja tehát a beszélgetés-sorozat első állomásának hátterét. Nagyon örülök annak, hogy művészeket is meghívunk majd, mert ők nyilván egészen más szempontból tudnak egy-egy témát, vagy művet megvilágítani.

Az együttműködésünk azért is kézenfekvő nek tűnt, mert az Artmagazinnak is hasonlóak a törekvései, mint a Vaszary Galériáé, tizenkét éve a lap kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy a művészetről való beszélgetést kiemelje a belterjes, csak a szakmának szóló körből, és a művészetről szóló írásokat olvasóbarátabbá tegye.

Miért épp a grafikát választották az első beszélgetés témájául?

A Vaszary-villának a közelmúltban olyan kiállításai is voltak, amelyek kifejezetten a grafika műfajára koncentráltak. Tavaly, az első világháború kitörésének évfordulójára emlékezve egy háborús rajzokat, plakátokat bemutató tárlatukkal arattak nagy sikert: ezt Róka Enikő művészettörténész rendezte, aki mostani beszélgetésünk egyik vendége lesz. Ezt megelőzően pedig a Vaszary Galéria Magyar művészek Itáliában címmel rendezett tárlatot - ennek anyagát Hessky Orsolya válogatta - ami nemcsak a magyar rajz- ás akvarellművészet kezdeit mutatta be, hanem egy kis itáliai kanyarral a reformkort is megidézte, azt az időszakot, amikor Balatonfüred elkezdett fürdőhelyként funkcionálni és kulturális centrumként is felkerült a térképre. Most, a kiállított Picasso-rajzok kapcsán szintén sokat lehet a műfajról beszélni. Általában a nagyközönség, a kiállításlátogatók nem is tudják, mennyi kérdés merülhet fel egy-egy kép kapcsán, és hányféle technikát foglalhat magában az a meghatározás, hogy: grafika.

Grafika a rajz is, a szénvázlat is, az akvarell is: a festmények előkészületi munkálatai tulajdonképpen mind ebbe a műfajba sorolhatóak. Így a grafika azért is érdekes, mert az egész alkotási folyamat sokkal közelebb kerül a szemlélőhöz általa: megmutatja a mű készülési fázisait. Természetesen vannak más grafikai műfajok is, érdekes például a sokszorosított grafika témájával is foglalkozni, azzal, hogy régen milyen szerepet töltött be, és hogy mi a funkciója most. A tervek szerint beszélgetünk arról is manapság hogyan áll a grafika elismertsége és mit jelent mindez műkereskedelmi szempontból.

Róka Enikőn kívül kik lesznek még a beszélgetés vendégei?

Geskó Judit művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Modern Gyűjteményének vezetője, akinek nevéhez a tavalyi Cézanne-kiállítás is fűződik, amely a múzeum egyik legnagyobb látogatottságú tárlata volt. Ezen a kiállításon is szerepeltek a festmények mellett grafikák is: utóbbiakban az volt az érdekes, hogy megmutatták, Cézanne-t egy-egy időszakban milyen hatások érték, vagy épp milyen műveknek a nyomatait tette ki a műterme falára. De vendégem lesz Révész Emese és Gallov Péter is: Révész Emese a Képzőművészeti Egyetem munkatársa, aki nagyon sokat foglalkozik grafikával, sokat publikál ebben a témában.

Gallov Péter pedig maga is grafikusművész, így első kézből tud a műfajról, annak létrehozásáról információt szolgáltatni. Saját gyakorlata alapján is meg tud világítani a technikai különbségeket, vagy esetleg azt el tudja mesélni, melyik technika minek a kifejezésére a legalkalmasabb. Fiatal művészről beszélünk, aki azonban grafikai sorozataival már nagy sikereket aratott: például Magrend című rajzcsorozatával is, amely szabályos alakzatokba rendezett napraforgómagokat ábrázol, szisztémát keresve az egyes magok mintázatában, és szisztémát teremtve az elrendezések által. Itt már megmutatkozik az is, hogy a grafika mint műfaj a legtöbb esetben milyen koncentrált, aprólékos figyelmet igényel.

A beszélgetést pedig tárlatvezetés is követi.

A városban a Kékszalag vitorlásverseny tiszteletére nyáresti múzeumtúra is lesz, ehhez csatlakozik a Vaszary Galéria is különböző programokkal, ennek részeként kerül majd sor a tárlatvezetésre is, amelyet a Galéria szervez. Nagyon fontos a közönségnek is, hogy kapjon valamiféle vezérfonalat egy-egy kiállítás megértéséhez, ezért a Vaszary Galéria is figyelmet fordít arra, hogy a tárlatokhoz vezetést is kapcsoljon.

A beszélgetéssorozaton milyen témákkal terveznek még foglalkozni a jövőben?

Egyik témánk a szobrászat, a szobrászat anyagai lesznek. A Galéria Jovánovics György kiállítással is készül, hozzá is kapcsolódik majd ez a beszélgetés: ő művei anyagául gipszet használ. A gipsz annak idején azt a szerepet töltötte be, mint a grafikáknak az említett csoportja: csak vázlatul szolgált a későbbi műhöz. Választása, hogy a végleges szobrokat is ebből az anyagból készíti, épp ezért érdekes. Soron következő nagy tárlatával pedig a Vaszary Galéria egy válogatást állít össze a modern magyar festészet remekeiből. Ehhez kapcsolódóan is szervezünk majd beszélgetéseket a téma szakértőivel és meghívott művészekkel.

Bővebb információk: vaszaryvilla.hu, artmagazin.hu