Bernd Neumann kulturális államminiszter egymillióban határozta meg a "zsákmányolt kincsek" számát, amiből 200 ezer múzeumi értékkel bír. Ehhez járul még négy millió könyv és három kilométernyi levéltári anyag. "Az Oroszországgal a hadizsákmány visszaadásáról folyó tárgyalások az egyértelmű nemzetközi jogi előírások és kétoldalú szerződések ellenére is nehézkesek" - fejezte ki sajnálkozását Neumann.
Dorgerloh hangsúlyozta: "A művészet muzeális tartományba tartozik, ahonnan ered, ezért továbbra is reménykedünk, hogy visszaadják az Alapítvány Oroszországba került több tízezer műkincsét".
A hadizsákmányként elvitt kincsek közt van Rubens Tarquinius és Lucretia című festménye. A több millió euró értékűre becsült műkincset egy orosz katona 1945-ben a Rheinsberg Kastélyból vitte ki a Szovjetunióba. Egy moszkvai üzletember, aki később megszerezte, közvetítő révén 2003-ban felkínálta Németországnak a visszavásárlás lehetőségét. Német követelésre az orosz igazságszolgáltatás elkobozta a festményt, majd később megint felszabadította, visszaadását azonban azzal sem lehetett kikényszeríteni, hogy orgazdaság címén pert helyeztek kilátásba a kereskedő ellen.
Első látásra halvány reménysugárnak tűnt, amikor éveken át tartott nehézkes tárgyalások után az Odera-Frankfurt-i Marienkirche ólomüveg ablaka 2002-ben - elsőként a nagyobb "zsákmánykincsek" közül - visszatérhetett hazájába. Dorgerloh szerint azonban ez "presztízslépés" volt csupán, ráadásul egyházi tulajdonról volt szó.
Neumann szerint "a kölcsönös politikai bizalom kialakításához vezető kulturális együttműködés csak nagyon lassan alakul ki. A második világháború sebei ugyan már felszínesen begyógyultak, de a hegek még fájdalmasak. Ezért továbbra is türelemre van szükség". Dorgerloh is úgy látja, hogy a Oroszországban a hadizsákmány még nagy mértékben érzelemmel telített téma, "amelynél a kulturális politika gyorsan saját határaiba ütközik".
Dorgerloh ugyanakkor hangsúlyozta az Oroszországban elraktározott műkincsek jelentőségét a porosz kastélyok számára. "Hiányoznak nekünk a csillárok azon a helyen, amely hely számára készültek. Nem lehet őket akármi mással helyettesíteni. Nem az értékük jelenti a problémát, hanem a hely, honnan származnak" - mutatott rá. Dogerloh szerint a "műkincsek nem alkalmasak arra, hogy a németek bűntetteiért lakoljanak".
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
