"Az olvadó jégnek köszönhetően került elő 1991-ben Ötzi, az 5300 éves harcos, akinek földi maradványait évezredeken át megőrizte az Alpok gleccsere. Ugyanakkor a jégtáblák olvadása megemeli a tengerszintet, s növekszik a hurrikánok intenzitása is" - hangsúlyozta Henri-Paul Francfort, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) régésze, aki rámutatott arra, hogy az ember okozta globális felmelegedésért súlyos árat fizet a világ kulturális öröksége.
Henri-Paul Francfort, aki egy francia régészeti expedíció vezetőjeként fontos szerepet játszott a szkíta sírhalmok (kurgánok) feltárásában az Altáj-hegységben, kiemeli, hogy az örök fagy birodalmában enged fel a talaj. "A fagyott föld eddig megvédte a mumifikálódott, tetovált holttesteket, amelyeket lovaikkal, ruházatukkal, használati tárgyaikkal együtt temettek el. Orosz kollégáinkkal most azt figyeljük, hogy évről évre nagyobb mélységben enged fel a talaj. Mielőbbi cselekvésre van szükség a régészeti emlékek védelmében" - mutatott rá Henri-Paul Francfort.
Egyes előrejelzések szerint a tengerszint 2100-ra akár 1 méterrel is megemelkedhet, mindörökre eltűntetve a parti sávban régészeti helyszínek tucatjait. Különösen veszélyeztetett a csendes-óceáni szigetvilág. Henri-Paul Francfort hangoztatta, a Tanzániához tartozó Kilwa-szigeten a víz már károsította a portugál gyarmatosítók által 1505-ben épített erőd falát. Bangladesben az áradások rendszeresen elöntik Panam romvárost, amely a Bengáli Királyság szíve volt a 15-19. században. Jelenleg a romváros az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínek százas listáján szerepel.
Dominique Michelet, a CNRS régésze a hurrikánok jelentette veszélyekre hívta fel a figyelmet. Az El Nino éghajlati jelenséggel kapcsolatos árvizek Peruban már többször elöntötték az egykori Csimu Királyság fővárosát, Chan Chan romvárost. Helyreállításra szorultak mexikói maja templomok Tabasquenóban, miután 1995-ben kétszer is tornádó pusztított a térségben. "A régészek stabilizálták a főtemplomot, ám az épületek átitatódtak vízzel, s belül máladoznak" - magyarázta Dominique Michelet.
A homok a régészeti helyszínek egyik legádázabb ellensége. Szudánban például a dűnék károsítják a temetkezési piramisokat Meroé-ban, amely az i.e. 8. - és az i.sz. 4. század között létező Kusita Királyság egyik legfontosabb központja, majd a meroitikus kor alatt fővárosa volt.
Vincent Charpentier, a francia nemzeti Régészeti Kutatóintézet (INRAP) archeológusa azt emelte ki, hogy a 2007-ben és 2009-ben Ománt sújtó két ciklon nyomán a homok teljesen betemette az i.e. 5-6. századi régészeti helyszíneket.
A régészek hangsúlyozták: nem elégségesek az UNESCO erőfeszítései, hogy beazonosítsa a veszélyeztetett emlékeket. A világ összefogására van szükség. "A régészet az emberiség kollektív emlékezetének a része" - mutatott rá Henri-Paul Francfort, aki szerint radikális megoldások szükségesek, hogy megvédjék az éghajlatváltozás által veszélyeztetett értékeket. Mint kifejtette, olyan erőfeszítésekre van szükség, mint az Abu Szimbel sziklatemplom esetében. Az épületegyüttest, amely az asszuáni gát miatt a víz alá került volna, az 1960-as években szétszedték és átköltöztették.
