1. csütörtök
7.30-kor a szovjetek körülveszik a Ferihegyi repülőteret. A nap folyamán a szovjet hadsereg valamennyi magyar repülőteret körülzárja és elfoglalja.
A kormány tiltakozik Andropov szovjet nagykövetnél az újabb szovjet csapatok bevonulása és Budapest körülzárása ellen. A Budapesti Karhatalmi Parancsnokság a város védelmi rendszerének megtervezésével Mecséri János ezredest bízza meg. Király Béla közli Nagy Imrével, hogy a budaörsi repülőtér a kormány kezében van, s szükség esetére két repülőgépet állított készenlétbe. A miniszterelnök visszautasítja a menekülés gondolatát.
Megalakul a Fővárosi Nemzeti Bizottság, a Demokrata Néppárt, a Keresztény Magyar Párt, a Keresztény Front, a volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége és a Magyar Cserkészszövetség.
A súlyos helyzetre való tekintettel a kormány felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ENSZ-hez fordul támogatásért. Az ország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.
19.50-kor Nagy Imre bejelenti a semlegességet a rádióban. A kormány megtiltja a magyar alakulatoknak a szovjet csapatokkal szembeni ellenállást.
20.24-kor Mindszenty József bíboros nyilatkozik a rádióban.
22 óra körül közvetíti a rádió Kádár János beszédét. Elhangzásakor Kádár már nem tartózkodik a fővárosban, Münnich Ferenccel együtt átáll a szovjetekhez.
Éjszaka a Budapest körül elhelyezkedő szovjet csapatok megkezdik a város felderítését.
A Baross téri felkelők nemzetőrséget alakítanak. A corvinisták Pongrátz Gergelyt választják meg főparancsnokuknak.
Győrött megyei nemzetőrség alakul.
Tüntetés Kaposvárott. A honvédség átáll, hat tisztet letartóztatnak.
Megkezdődik Szolnok város védelmének kiépítése.
Breszt-Litovszkban Hruscsov tájékoztatja a lengyel küldöttséget a küszöbönálló magyarországi intervencióról.
Románia-szerte rendkívüli intézkedéseket léptetnek életbe. Temesvárról, Aradról és több magyarlakta városból kitiltják a külföldieket. Tüntetés zajlik a kolozsvári egyetemen: a diákok demokratikus jogokat és teljes tanszabadságot követelnek.
Teljes harckészültségbe helyezik a Jugoszláv Néphadsereget, amely megkezdi a felvonulást a magyar határra.
2. péntek
Kilenc órától ülést tart a Kormány Kabinet. Kormánydelegációt neveznek ki a Szovjetunióval való tárgyalásokra. Összeállítják az ENSZ közgyűlésére utazó magyar delegációt is.
Megszervezik Pécs védelmét.
Miskolcon megalakul az Észak- és Kelet-Magyarországi Nemzeti Tanács.
A szovjet hadsereg lezárja a Győrből a nyugati határ felé vezető utat.
A Dorogi Szénbányászati Trösztnél megalakul a munkástanács.
Salgótarjánban városi forradalmi nemzeti bizottmány alakul.
A kiskunlacházi vadászrepülő-ezred laktanyáját megszállják a szovjetek.
A szovjet hadsereg magyarországi főhadiszállását Szolnokon állítják fel.
Moszkvából megérkezik Konyev marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, és kiadja a parancsot a november 4-i támadásra. Moszkvába érkezik Kádár János. Az SZKP KB Elnöksége kibővített ülésén magyar részről Kádár, Münnich Ferenc és Bata István vesz részt. A szovjet fegyveres beavatkozást előkészítendő Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyal. 19 órától Hruscsov és Malenkov Brioni szigetén tárgyal Titóval.
3. szombat
Budapesten átalakul a Nemzeti Kormány.
Mindszenty József bíboros sajtótájékoztatóján a nyugati nemzetek, különösen a nagyhatalmak politikai és gazdasági segítségét kéri.
A Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezlete a budapesti rendőrfőkapitányság épületében, számos felkelőparancsnok részvételével.
Délben a Parlamentben megkezdődnek a magyar-szovjet tárgyalások a csapatkivonások részleteiről. A szovjetek ígéretet tesznek a megszállás leállítására. Budapest körül újabb magyar alakulatok foglalják el állásaikat a Jutadombnál, a Nagykőrösi útnál, a Határ útnál, Soroksár határában, a Jászberényi útnál, a Kőbányai útnál, a Zalka Máté téren, az Éles saroknál, a Csajkovszkij parkban, és felkészülnek a védelemre.
Újjáalakítják a Petőfi Kört.
Este Tildy Zoltán és Losonczy Géza nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Parlamentben.
20 órakor hangzik el Mindszenty Józsefnek, a magyar katolikus egyház vezetőjének beszéde a rádióban, aki nyilatkozatában politikájának töretlenségét hangsúlyozza.
22 óra körül Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán a KGB letartóztatja a csapatkivonásról tárgyaló Maléter Pál vezette magyar kormányküldöttséget.
Pécsett honvéd- és nemzetőr-alakulatok a város védelmére rendezkednek be.
A dunapentelei nemzetőrségnek Kalocsáról fegyvert és lőszert szállítanak.
A szovjetek körülzárják Győrt és Debrecent, elfoglalják a záhonyi vasútállomást és lezárják az osztrák-magyar határt. Zalaegerszegen és Nagykanizsán a fegyveres védelem mellett döntenek.
Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége ülésén Kádár János és Münnich Ferenc vezetésével ellenkormány alakul, amely felhívást intéz a magyar néphez.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén Henry Cabot Lodge amerikai képviselő határozati javaslatot nyújt be, amely felszólítja a Szovjetuniót csapatainak Magyarországról történő kivonására.
4. vasárnap
Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt. Az intervenciót Leljusenko vezérezredes irányítja. Az ungvári rádió a "Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány" felhívását sugározza.
4.15-kor megindul a szovjet csapatok általános támadása. A fővárost K. Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra.
5.20-kor hangzik el először Nagy Imre rövid, segélykérő rádióbeszéde, melyet többször megismételnek angolul, franciául, németül, oroszul, csehül és lengyelül is.
6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre menekülnek a Nagy Imre-kormány tagjai. Mindszenty József az amerikai követségen kap menedékjogot. Bibó István a magyar kormány egyetlen, az országgyűlés épületében tartózkodó képviselője. A szovjetek elfoglalják a HM és a BM épületét, majd körülzárják a Parlamentet.
7-8 óra között a Jutadomb környékén a nemzetőr-alakulatok visszafordulásra kényszerítik a foglyul ejtett magyar tárgyalóküldöttséget szállító szovjet menetoszlopot, ezért később Maléter Pált és társait helikopterrel szállítják Tökölről Mátyásföldre.
7.57-kor magyarul, angolul, németül és oroszul hangzik el a rádióban az Írószövetség segélykérő felhívása.
A Széna téren, a Royal Szállónál, a Blaha Lujza téren, a Garai utcában, a Thököly úton, a Budaörsi úton, Kispesten, Pestlőrincen, Soroksáron, Pesterzsébeten, a Tűzoltó utcában, Nagyvárad térnél, Déli pályaudvarnál és Csepelen a nemzetőrség szembeszáll a támadással. A Corvin köziek súlyos harcokat vívnak az Üllői út, Práter utca, Kisfaludy utca környékén. Mind a szovjetek, mind a nemzetőrök komoly veszteségeket szenvednek. Több száz magyar állampolgárt a Szovjetunióba deportálnak.
A szovjetek váltakozó erősségű ellenállás után elfoglalják Kecskemétet, Szombathelyet, Pécset, Székesfehérvárt, Békéscsabát, Miskolcot, Szolnokot, Debrecent és Győrt. Körbeveszik Tatabányát, Oroszlányt, Esztergomot, Dorogot.
Kádár Jánost és Münnich Ferencet Moszkvából katonairepülőgéppel Szolnokra viszik.
New Yorkban a szovjet intervenció hírére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanács ülését.5. hétfő
A szovjetek elfoglalják a rádió épületét. A Thököly úton, a Vérmezőnél, Kőbányán, a Körösi Csoma úton, a Zalka Máté téren, a Lehel út környékén, a IX. és a XIII. kerületben, valamint Csepelen folytatódik az ellenállás. A Corvin köz ellen 13 órakor megindul a szovjet támadás.
Pécsett, Komlón és Veszprémben folyik a harc. Dunapentelén a Rákóczi Adó megkezdi a sugárzást. Tatabányára bevonulnak a szovjetek.
Szolnokon a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívásban kér segítséget a szocialista országok kormányaitól. A Szovjetunió üzenetben ajánlja fel segítségét.
Krakkóban több ezer ember tüntet a szovjet intervenció ellen tiltakozva.
6. kedd
A szovjetek megtörik a Széna téri, a gellérthegyi és az óbudai ellenállást. Közel 300 corvinista az osztrák határ felé indul. A magyar ellenállás ereje jelentősen csökken, de a Móricz Zsigmond körtéren, a Thököly úton és a Corvin közben a felkelők még tartják állásaikat. A Várban több száz főnyi, nehézfegyverzettel rendelkező felkelő harcol tovább. Csepelen lelőnek egy szovjet repülőgépet. A Kossuth Akadémián folyó tárgyalásokon a szovjetek feltétel nélküli fegyverletételt követelnek, amit a nemzetőrök nem fogadnak el.
A Mecsekben a szovjetek megtámadják a Vágot pusztára visszavonuló nemzetőrök utóvédjét.
Késő este elindul Szolnokról a Kádárt Budapestre szállító szovjet menetoszlop.
7. szerda
Hajnalban a Kádárt és kormánya több tagját szállító szovjet harckocsik megérkeznek a Parlamenthez. Délután a Kádár-kormány leteszi az esküt. (A törvényes Nagy Imre-kormány nem mondott le!) A Kádár-kormány visszaállítja az október 23. előtti államigazgatást. Betiltják a forradalmi katonatanácsok működését, a forradalmi bizottságokat megfosztják intézkedési joguktól. November 7-ét munkanappá nyilvánítják. Eltörlik az orosz nyelv kötelező oktatását. Feloszlatják az ÁVH-t.
A Várban közel 300 nemzetőr behúzódik az Országos Levéltárba. A szovjetek tankokkal és nehéztüzérséggel támadják őket.
November 7-e tiszteletére a Tűzoltó utcai kommunista felkelők kitűzik a magyar és a vörös zászlókat. A szovjetek fokozott erőkkel támadnak. Pesthidegkúton, a Baross téren, a XX. kerületben és Csepelen még tart az ellenállás.
300-350 mecseki felkelő kiépíti a Vágot pusztai tábort. Pécsett, a Sopianae Gépgyárban sztrájkbizottság alakul.
25-30 perc bombázás után megindul a támadás Dunapentele (Sztálinváros) ellen. A magyar légvédelmi ütegeket a szovjetek nehéztüzérséggel lövik. Késő délután a védelem összeomlik, a szovjetek beveszik a várost.
8. csütörtök
Az óbudai Schmidt-kastélynál, a IX. kerületben, Kőbányán és a Thököly útnál megszűnik az ellenállás. Szovjet harckocsik hatolnak be Csepelre.
A szovjetek elfoglalják a kővágószőlősi uránbányákat.
Szovjet és magyar katonák támadást indítanak a hegyeshalmi vámházat védő felkelők ellen. Rövid tűzharc után a felkelők a túlerő elől Ausztriába menekülnek.
New Yorkban az ENSZ második rendkívüli közgyűlése folytatja a magyar kérdés megvitatását.9. péntek
Az Elnöki Tanács az államigazgatás legfőbb szervévé a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt nyilvánítja, és törvényesíti a forradalom alatt bevezetett Kossuth-címert.
Megkezdődik a Honvéd Karhatalom szervezése. Kibocsátják a Tiszti Nyilatkozatot, amely a Kádár-kormány feltétlen támogatását követeli meg.
A Széna térnél és a Vajdahunyad utcánál szórványos harcok folynak. A szovjetek általános támadást indítanak Csepel elfoglalására. Vadászgépekről és nehéz-tüzérséggel folyamatosan lövik a városrészt.
Bajánál Budapestről és Dunapenteléről menekülő felkelők vonulnak Jugoszlávia felé.
A Mecsekben a szovjetek tüzérségi tűz alá veszik a felkelők főhadiszállását.
Tarjánnál a Budapestről Ausztria felé menekülő felkelők konvojára szovjet páncélosok tüzet nyitnak. A szovjetek bevonulnak Oroszlányba. Király Béla Nagykovácsiban a nemzetőrség maradványaival védelemre rendezkedik be.
A szovjetek közlik Kádárral, hogy a jugoszláv követségen tartózkodó Nagy Imre és társai nem távozhatnak Jugoszláviába.
Az ENSZ második rendkívüli közgyűlésén újabb határozatokat fogadnak el a magyarországi helyzettel kapcsolatban.
10. szombat
A Kádár-kormány 8-15 százalékos béremelést hirdet, és megszünteti a gyermektelenségi adót. Az 1. sz. Karhatalmi Tiszti Ezred megkezdi működését.
Nagy Imre Rankovic jugoszláv követnek küldött levelében kijelenti: nem hajlandó lemondani.
Budapesten szórványos harcok folynak.
A Magyar Vöröskereszt élére kormánybiztost neveznek ki. A Nemzetközi Vöröskereszt újból megindítja a segélyszállítmányokat.
Kiutasítják a Budapesten tartózkodó lengyel újságírókat.
A szovjetek támadása miatt a mecseki felkelők a Kelet-Mecsekben lévő Kisújbányára vonulnak vissza.
Letartóztatják a Békés Megyei Forradalmi Tanács tagjait, emiatt sztrájkba lépnek a békéscsabai üzemek. Sátoraljaújhelyen a nemzetőrség leteszi a fegyvert. A szovjetek bevonulnak Dorogra és Esztergomba. Nagykovácsinál a szovjetek megtámadják a Király Béla vezette nemzetőregységet. Rövid ellenállás után a felkelők nyugat felé menekülnek.
A Kádár-kormány elfogadja az ENSZ-segélyt. Svájci javaslat egy konferencia összehívását látja jónak a négy nagyhatalom, valamint India részvételével.
A jugoszláv kormány fenntartja a menedékjogot Nagy Imre és társai számára.
11. vasárnap
Ülést tart az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága, ahol Kádár János beszámol forradalom alatti tevékenységéről. Ugyanaznap mondja el november 4-e utáni első rádióbeszédét.
A mecseki felkelők Kisújbányán rendezkednek be. Baranya megye ipari és bányaüzemeinek küldöttei tanácskozásukon felhívást fogadnak el, melyben elítélik a Kádár-kormányt és követelik a szovjet csapatok kivonulását.
Tito pulai beszédében ellenforradalomnak minősíti a magyarországi eseményeket, és a szocializmus bukásának veszélyével indokolja a szovjet intervenciót. Ugyanakkor a körülmények kényszerével magyarázza a jugoszláv vezetés beleegyezését. 12. hétfő
A Kádár-kormány az ENSZ Magyarországgal kapcsolatos határozatait az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti. A Magyar Közlöny közli az Elnöki Tanács rendeletét a Nagy Imre-kormány felmentéséről, és ismerteti a Kádár-kormány tagjainak névsorát. Az Írószövetség elnöksége kiáltványt intéz a nemzethez. Az Újpesti Forradalmi Munkástanács felhívást tesz közzé központi munkástanács alakítására. Budapest üzemeinek képviselőit másnapra hívják össze. A MEFESZ országos választmánya a Dózsa György úti szakszervezeti székházban kezdi meg működését.
A Mecsekben rejtőző felkelőket folyamatosan támadják a szovjetek. Létszámuk kb. 200 főre apad. Sátoraljaújhely környékén szórványos harcok folynak. A miskolci, a győri, valamint a mosonmagyaróvári vasipari munkástanácsok a szovjetek kivonását, szabad és titkos választásokat, a Nagy Imre-kormány és a munkástanácsok elismerését követelik.
AZ ENSZ XI. közgyűlése napirendre tűzi a magyar kérdés tárgyalását.
13. kedd
A Kádár-kormány rendeletet ad ki, amelyben engedélyezi a munkástanácsokat. Megalakul a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom. Az újpesti városházát körülveszik a szovjetek, és letartóztatják a munkástanács több tagját. A központi munkástanács eznapra tervezett megalakítását másnapra halasztják.
A szovjetek a Mecsekben több felkelőt foglyul ejtenek. A Békés Megyei Forradalmi Bizottmány tagjainak letartóztatása miatt a megyében folytatódik a sztrájk. Az oroszlányi és tatabányai bányaüzemek munkástanácsokat alakítanak. Dorog és Leányvár között a felkelők felrobbantják a vasúti pályát.
14. szerda
Az Egyesült Izzóban megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács (KMT), melynek küldöttsége este a Parlamentben tárgyal a Kádár-kormány vezetőivel.
Az ózdi vagongyárban újraválasztják a munkástanácsot. A Dorogi és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt munkástanácsai csatlakoznak a KMT-hez. A szovjetek megszállják Salgótarjánt.
Az ENSZ-közgyűlés napirendre tűzi a magyar kérdést, melyet 1957. január 9-én kezd tárgyalni.
Eisenhower elnök sajtóértekezletén röviden érinti a magyar kérdést is, és kijelenti: az Egyesült Államok nem tesz semmit, amivel további harcra bátorítaná a magyarokat.
15. csütörtök
A KMT elnökévé Rácz Sándort választják. Éjjel újabb tárgyalás zajlik a Parlamentben a KMT és a Kádár-kormány között. A Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom kiadja a "Magyar újjászületés tízparancsolatát" és megindítja az Október Huszonharmadika című illegális lapot. A csepeli munkástanács a munka felvételére szólít fel.
A mecseki felkelők visszatérnek Vágot pusztára. Karhatalmi csoportokat vetnek be Mázán, Szászváron és Magyaregregyen. Pécsváradra szovjet csapatokat vezényelnek. Győrött újabb letartóztatásokra kerül sor. Salgótarjánban nagygyűlést hívnak össze, amelyen a munka részleges felvétele mellett döntenek.
Az olajipari munkástanácsok határozatot hoznak a termelés megindításáról.
Lengyel párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába. A szovjetek jelentős engedményeket téve teljesítik a lengyel igényeket. Közös közleményben deklarálják, hogy támogatják a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. 16. péntek
Egy leányfalui titkos találkozón Kádár szovjet kérésre beleegyezik a Nagy Imre-csoport Romániába deportálásába. A Budapesten tárgyaló csehszlovák delegáció 90 millió korona értékű áru szállítását ígéri Magyarországnak. Letartóztatják Angyal Istvánt. A fővárosban újságírósztrájk kezdődik. A KMT a sztrájkjog fenntartásával felhívást ad ki a munka felvételére, közben küldöttsége újból tárgyal Kádár Jánossal.
A mecseki felkelők elindulnak nyugat felé, a "láthatatlanoknak" sikerül átcsúszni a szovjet gyűrűn. Pécsett a munkástanácsok küldöttei a munka felvétele mellett döntenek. A szovjetek másodszor is megszállják Salgótarjánt, ahol a Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács átveszi a hatalmat. A karcagi üzemek a deportálások elleni tiltakozásul kétnapos sztrájkba lépnek.
Az ENSZ főtitkára háromtagú bizottságot hoz létre a magyarországi helyzet vizsgálatára.
17. szombat
Kádár követeli a jugoszlávoktól, hogy Nagy Imrét és társait adják át kormányának. Az újságírósztrájk ellenére megjelenik a Népszabadság. Megkezdik a munkásőrség felállítását.
Salgótarjánban az Acélárugyár munkásgyűlése a sztrájk folytatása mellett dönt.
18. vasárnap
A jugoszláv vezetés ragaszkodik a Nagy Imrééknek adott garanciához, de nincs kifogása az ellen, hogy a csoport tagjai Romániába távozzanak. A KMT küldöttsége Grebennyik szovjet városparancsnokkal tárgyal. A Kádár-kormány közleményben cáfolja a tömeges letartóztatásokat és deportálásokat. A Népszabadság cikke szerint az október 23-i népmozgalom követeléseit kivétel nélkül meg fogják valósítani.
Munkástanácsot választanak a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél.
Egyezményt köt a Kádár-kormány, a Nemzetközi Vöröskereszt és a Magyar Vöröskereszt a Magyarországra irányuló segélyszállítmányok szétosztásáról.
Letartóztatják a kolozsvári Bolyai Egyetem diákszövetségének vezetőit.
19. hétfő
Nagy Imre és társai kijelentik, hogy nem kívánnak az országból távozni. A KMT felhívást ad ki az Országos Munkástanács megalakítására. Az üzemek jelentős részében megindul a munka. Szovjet küldöttség látogat az Írószövetségbe.
A forradalomhoz hű szervezetek - a KMT, a Magyar Parasztszövetség, a MUOSZ, a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és az Írószövetség - levélben kérik Nehru indiai miniszterelnököt, hogy járjon közbe Magyarország érdekében. Letartóztatják Szabó Jánost, a Széna téri felkelők parancsnokát. A KGB lefoglalja és Moszkvába szállítja a forradalom eseményeit megörökítő filmeket.
Kecskeméten az Alföldi Konzervgyárban új munkástanácsot választanak. Baján és Pécsett a munkástanácsok a sztrájk folytatása mellett döntenek.
A Szovjetunióba deportáltak egy részét átadják a magyar hatóságoknak.
A Pravda Tito pulai beszédét ismertetve azzal vádolja a jugoszláv elnököt, hogy beavatkozott Magyarország belügyeibe.
19-20-án az ENSZ-közgyűlés ismét tárgyalja a magyar kérdést.20. hétfő
Leszerelik azokat a tiszteket, akik nem írják alá a Tiszti Nyilatkozatot. Kelet-német küldöttség tárgyal Budapesten az országnak nyújtandó segítségről.
A pécsi bányászküldöttség Tatabányán és Oroszlányban a szénbányászok munkástanácsával tárgyal, majd Budapestre utazik, ahol a KMT-vel és a kormánnyal folytatnak megbeszéléseket. A tatabányai munkástanács, a pécsi, a komlói és a közép-dunántúli munkástanácsokkal való egyeztetés után, kidolgozza a Kádár-kormány elé terjesztendő követeléseket. A Mecsekben befejeződik a fegyveres ellenállás.
21. kedd
A Kádár-kormány írásos garanciát ad Jugoszláviának, hogy Nagy Imrét és társait nem fogják felelősségre vonni.
A Parlamentben tárgyalnak a dorogi, a tatabányai, a borsodi és pécsi bányászok küldöttségei. Sikertelen kísérlet történik az Országos Munkástanács megalakítására. A helyszínnek kijelölt Nemzeti Sportcsarnokot szovjet páncélosok veszik körül. A KMT 48 órás tiltakozó sztrájkot hirdet. Délután a KMT küldöttsége a kormánnyal tárgyal. Grebennyik vezérőrnagy nyugati újságírók előtt a deportálásokat egyes tisztek túlkapásának minősíti. Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa.
A bajai üzemekben felveszik a munkát. Salgótarjánban megkezdődik a megyei munkástanácsot megalakító értekezlet. Megindul a munka a dunántúli kőolajipari vállalatoknál.
Az ENSZ közgyűlése háromnapos vita után több határozatot hoz Magyarország ügyében. Svájcban a magyar szabadságharcra emlékezve három percre megáll az élet.
22. szerda
Nagy Imre és társai - miután a jugoszlávok biztosították őket sértetlenségükről - szovjet katonai autóbuszon elhagyják a jugoszláv nagykövetséget. Az ígéretet megszegve azonban Mátyásföldre, a KGB-parancsnokságra, majd repülőgépen Romániába viszik őket.
Nehru üzenetet küld Kádár Jánosnak, melyben javasolja, hogy Magyarország fogadja az ENSZ főtitkárát és az ENSZ-megfigyelők csoportját. Éjszaka a KMT küldöttsége Kádárral tárgyal. Pécsett a szénhiány miatt korlátozni kell a villamosenergia-fogyasztást.
Hajnalban a mecseki felkelőcsoport maradványa Barcs közelében átlépi a magyar-jugoszláv határt. A jugoszlávok lefegyverzik, és a kaproncai (Koprivnica) menekülttáborba szállítják őket. Gyulán a munkástanácsok a sztrájk folytatása mellett foglalnak állást.23.
A jugoszlávok jegyzékben tiltakoznak a Nagy Imre-csoport elrablása miatt.
A Kádár-kormány elismeri a KMT-t tárgyalófélként. A KMT felhívása a munka felvételére szólít fel. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa és a KMT felhívására 14 és 15 óra között a forradalom emlékére leáll a közlekedés a fővárosban, és Budapestre néma csend borul. Budapesten tárgyal a kommunista vezetésű Szakszervezeti Világszövetség delegációja.
Pécsbányatelepen a pécsi, komlói, mohácsi és szigetvári üzemek munkástanácsainak küldöttei megalakítják a Baranya Megyei Központi Munkástanácsot.
A bukaresti repülőtérről Nagy Imrét és társait családtagjaikkal együtt Snagovba viszik.
24.
Hivatalos magyar közlemény jelenik meg Nagy Imréék távozásáról. A Népszabadság szerkesztősége sztrájkba lép. A fontosabb üzemekbe kormánymegbízottat neveznek ki.
Komárom és Nógrád megyében folytatódik a sztrájk.
Lengyelország 100 millió zloty értékű segélyt nyújt Magyarországnak.
A jugoszláv sajtó vezető helyen foglalkozik a Nagy Imre-csoport deportálásával.
25.
A KMT vezetői és a kormány tagjai a Parlamentben megbeszélést tartanak, ami éles szóváltás után félbeszakad. Budapestre érkezik J. N. Koshla, India prágai nagykövete, aki december 7-ig tartózkodik Magyarországon.
A Győr-Sopron Megyei Munkástanács irányításával helyi szakszervezeti vezetőket választanak.
26.
A KMT határozata követeli, hogy a Kádár-kormány nyilatkozzék Nagy Imre és társai sorsáról és adjon lapengedélyt a KMT újsága számára. Kádár János rádióbeszédében hosszan foglalkozik a Nagy Imre-kérdéssel. (Ezt követően 1958. június 17-ig az ügyről semmiféle tájékoztatás nem jelenik meg.) J. N. Koshla Kádár Jánossal tárgyal az ENSZ-megfigyelők beutazásáról. Tatabányán a munkástanács felhívást ad ki a kétműszakos termelés megindítására.27.
A KMT felhívásban tiltakozik Kádár előző esti rádióbeszéde ellen. Este a KMT Rácz Sándor vezette küldöttsége tárgyal Kádárral a Parlamentben. A Kádár-kormány felhívásban fordul a parasztsághoz, amelyet ígéretekkel próbál megnyerni. Az Írószövetség levelet juttat el a diplomáciai képviseletekhez, amelyben tiltakozik Lukács György elhurcolása miatt.
Debrecenben megkezdődik a tiszti karhatalmi zászlóalj szervezése.
Nagykanizsán a dunántúli olajipari vállalatok munkástanácsai munkástanácsok létrehozására szólítják fel a vállalat alföldi és budapesti részlegeit, és állandó küldöttet delegálnak a KMT-hez.
28.
A KMT és a kerületi munkástanácsok együttes ülésén Rácz Sándor beszámol a kormánnyal folytatott tárgyalásairól. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa határozatában síkraszáll a forradalom célkitűzései mellett.
Münnich Ferenc nyilatkozatában az ÁVH-sok tevékenységének felülvizsgálatát helyezi kilátásba. (Az általános felülvizsgálatra soha nem kerül sor.)
Megjelenik az MSZMP irányította Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség felhívása az "Újra szép lesz Budapest" mozgalom megindításáról.
A tatabányai és a dorogi bányaüzemekben folytatódik a sztrájk.
29.
Megalakul az Összegyetemi Forradalmi Bizottság, valamint a Csepeli Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa. Pécsbányátelepen több mint 300 bányász lép sztrájkba. A lábatlani üzemek felhívást tesznek közzé egy a Duna menti üzemeket összefogó munkástanács megalakítására. Salgótarjánban a KMT küldöttei a megyei munkástanáccsal tárgyalnak.
Lengyel napilapok folytatásokban közlik budapesti tudósítóik naplóit. Az NSZK 10 millió márka értékű élelmiszer- és gyógyszersegélyt juttat Magyarországnak.
30.
A szovjetek felszólítják Kádárt a megtorlások megkezdésére. Kijelölnek hat-nyolc forradalmárt, akiknek azonnali kivégzését szükségesnek tartják.
A KMT felhívást ad ki, hogy amíg sajtóengedélyt nem kapnak, senki ne vásárolja az MSZMP lapjait. A közellátási kormánybiztos megszünteti a szesztilalmat.
Orosházán feloszlik a forradalmi bizottság. Kádár Tatabányán tárgyal a munkástanács képviselőivel, és a munka felvételét szabja a további tárgyalások feltételéül. Salgótarjánban a megyei munkástanács küldöttséget akar indítani Kádárhoz, de a karhatalmisták erőszakkal feloszlatják a tanácskozást.
Moszkvában, a Lomonoszov Egyetemen röpcédulák és falragaszok jelennek meg, amelyek valósághű információkat követelnek a magyarországi eseményekről.
