Folytatódik a csapatcsökkentés a Magyar Néphadseregben. A hadsereg létszáma a forradalom kitörésekor 120-130 ezer fő.
Október elején Békéscsabán megszerveződik a helyi értelmiség Petőfi köre.
A Petőfi Kör mintájára Veszprémben megalakul a Batsányi kör. Vezetője Brusznyai Árpád, a Lovassy László Gimnázium tanára.
1.
A Színház- és Filmművészeti Főiskola többnapos nagygyűlésén a fő szónok Csurka István.
2.
A Minisztertanács a börtönök felügyeletét a BM helyett az Igazságügy-minisztériumra ruházza át.
4.
Nagy Imre a létrejött kompromisszum alapján levélben kéri párttagsága visszaállítását.
A szovjet kormány a magyar kormány kérésére 100 millió rubeles hitelt nyújt 1957-re.
5.
Az Elnöki Tanács október 22-ére összehívja az országgyűlést.
A Legfelsőbb Bíróság felmenti az 1948-ban törvénytelenül elítélt Ordass Lajos evangélikus püspököt.
Letartóztatják Farkas Vladimir, Faludi Ervin, Szendi György, Szántó György és Toldi Ferenc ÁVH-s tiszteket.
6.
Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András újratemetése a Kerepesi úti temetőben. A Szabad Nép első oldala Soha többé címmel teljes terjedelemben a hét évvel korábban kivégzett kommunistákról ír. A temetés hatalmas, százezres tüntetés, politikai jelszavak nélkül.
A temetés után főként bölcsészhallgatók, többségükben a Kolhoz Kör tagjai, tüntetnek a Sztálin-szobornál, a jugoszláv követségnél és az Andrássy út 60. előtt, sztálinizmus- és ÁVH-ellenes, Jugoszláviát éltető jelszavakkal.
Az MDP PB határozatot hoz Farkas Mihály volt honvédelmi miniszter őrizetbe vételéről.
Szigorított hadműveleti szolgálatot vezetnek be a HM-ben.
A József Attila Színház bemutatja Gáli József Szabadsághegy című drámáját.
Szegeden az egyetemi hallgatók követelik az orosz nyelv kötelező tanításának megszüntetését.
Az Irodalmi Újságban Lukácsy Sándor kritikájára, amely a Századok Petőfi kör történész-vitájának bemutatását bírálja, A viták nyilvánosságáért! Címmel válaszolnak a lap szerkesztői. Igazat adnak Lukácsynak a közlés hiányosságával kapcsolatban, de a cikk megírásának idején a szerkesztőség azt is eredménynek könyvelte el, hogy a közlésre egyáltalán módot találtak. A beszámolót júliusban készítették el, ami csak szeptember elején kerülhetett a nyilvánosságra. Ezekben a hónapokban, a XX. kongresszust követő enyhébb politikai légkör azonban már egy szabadabb közlésmódot is megengedett.
7.
A Művelt Népben megjelenik Művészek akarunk lenni! címmel Dömök Sándor cikke, amely a Színművészeti Főiskola diákjainak szeptember 27-én megtartott iskolagyűlésén az iskola vezetését, a tanárok oktatói hozzáállását éles bíráló, őszinte, kemény kritikáját ünnepli.
8.
Nagy Imre utolsó megbeszélése Gerő Ernővel a pártba való visszavételéről.
Megjelenik a Hétfői Hírlap, a koalíciós sajtó felszámolása utáni első oldottabb hangvételű, igényesebb lap. Főszerkesztő: Boldizsár Iván.
9.
A Szabad Nép Történelemtanárok problémái az új tanévben címmel a történelem tanítás presztízsveszteségéről közölt cikket Bellér Béla szakfelügyelő tollából. Mi volt a legfőbb hiba? - merült fel a kérdés a történelemtanárok szakmai tanácskozásán: "A múlt eseményeit egyoldalúan, a jelen szemszögéből ítéltük meg, s a történelmi objektivitással dacolva, a múltban azt igyekeztünk "fölfedezni", amire szükségünk volt."
10.
A Petőfi Kör vitája "A műszaki fejlesztés és a fiatal műszaki értelmiség problémái" címmel.
11.
Pécsett megalakul a helyi Petőfi Kör.
12.
A Legfőbb Ügyészség utasítására letartóztatják Farkas Mihályt.
13.
Az MDP PB határozata: Nagy Imrét visszaveszik a pártba.
Debrecenben a régi megyeházán megtartja első vitaülését a Kossuth kör.
Az Irodalmi Újság cikke tizenöt fiatal író a magyar ifjúság ügyében még 1954-ben megfogalmazott elképzeléseit ismerteti, amely akkor nem juthatott nyilvánosságra. A fiatal írók a DISZ egész munkájának a megújítására és átszervezésére tettek javaslatot.
14. Szabad Ifjúság cikkében a felsőoktatási reformmal foglalkozik. A forradalom előestéjén a korábbiaknál sokkal szélesebb körben merültek fel a főiskolák és az egyetemek működését, a diákok önállóságát korlátozó problémák. A felsőoktatás valamennyi szereplője egyetértett abban, hogy a fiataloknak joguk van beleszólni az őket érintő kérdésekbe. Tánczos Gábor, a Petőfi-kör titkára a Művelt Népben a fiatal értelmiség védelmében, magatartásuk, küzdelmek lényegéről közölt cikket.15.
Gerő Ernő, Apró Antal, Hegedüs András, Kádár János, Kovács István összetételű párt- és kormánydelegáció utazik egyhetes látogatásra Belgrádba.
Hajdúnánáson irodalmi-politikai vitakör alakul Bocskai kör néven.
A szovjet-jugoszláv viszony látványos javulásának hatására az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggeszti a Jugoszláviába irányuló segélyszállítmányokat.
16.
Diákgyűlés a szegedi egyetemen mintegy 1600 hallgató részvételével, amelyen megalakítják a MEFESZ-t, az egyetemi ifjúságnak a DISZ-től és az MDP-től független szervezetét.
17.
A Petőfi Kör vitája Pap Gábor Kertmagyarország című cikkéről.
18.
Az Elnöki Tanács október 29-ére napolja el az eredetileg 22-ére összehívott országgyűlést.
A Pártoktatók Házában középiskolás diákparlamentet tartanak.
19.
A Budapesti Műszaki Egyetem Hess András téri kollégiumában diákgyűlést tartanak, melyen a diákok 15 pontos határozatban foglalják össze követeléseiket.
A Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat készültségbe helyezik.
A szegedi József Attila kör az értelmiség helyzetéről rendez vitát.
Háy Gyula írói estje Győrben.
Varsóban a LEMP KB 8. plénuma tagjai közé kooptálja Gomulkát, mire Varsóba utaznak Hruscsov, Kaganovics, Molotov és Mikojan KB-tagok, valamint Zsukov honvédelmi miniszter és Konyev, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. A szovjet csapatok és néhány lengyel egység hadgyakorlat címén megindulnak a lengyel főváros felé.
"Végre! - kiáltunk fel a régóta dédelgetett, és most beteljesült remények örömével. Végre megjelent egy folyóirat, a Nagyvilág, amely tovább szélesíti világirodalmi műveltségünk alapjait, amely megnyitja a zsilipeket a realista törekvésű világirodalom termékenyítő zuhataga előtt." - tudósít a Nagyvilág világirodalmi folyóirat első számának megjelenéséről a Magyar Nemzet cikke. Üdvözli a lap létrehozását, amely újból utat enged a nyugati irodalom megjelenésének, ellensúlyozva ezzel a szovjet irodalom egyoldalú térnyerését.20.
A Petőfi Kör vitája az iparművészet problémáiról.
Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaság-tudományi Egyetemen Széchenyi Kör alakul. Az egyetemek közös vitafórumaként megszervezik a Vasvári kört.
Nagygyűlés a Budapesti Műszaki Egyetemen a hallgatók és a műszaki értelmiség aktuális problémáiról.
A Katona József Színház bemutatja Németh László Galilei című drámáját.
MEFESZ-nagygyűlés a szegedi tudományegyetemen Perbíró József professzor elnökletével.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem MDP-szervezete nyílt pártnapot szervez.
Varsóban kora reggel megegyezés születik a reformok ügyében. A szovjet vezetők elfogadják a LEMP-en belüli személyi változásokat és hazautaznak. Lengyelország szinte minden városában szovjetellenes gyűlésekre, néhol tüntetésekre kerül sor.
21.
Az egri pedagógiai főiskolán megalakul a Kossuth kör és csatlakozik a MEFESZ-hez.
Debrecenből és Szegedről diákküldöttség utazik a fővárosba, hogy részt vegyen az országos diákparlament ülésén. A szegedi delegáció tárgyal a Petőfi Kör vezetőségével is.
Varsóban Gomulkát a LEMP KB első titkárává választják.
"Azok az érvek, melyek 1949-1950 idején a kollégiumot is elnémították, indokolják e még ma is, hogy népünk tehetséges fiait továbbra is kizárják ilyen lehetőségekből. Úgy gondolom, hogy mai fiataljaink, akik előtt, a nép ügyének győzelme nyomán annyi új, nagy lehetőséggel nyílt meg a világ, a tanulságokból újra születő, minél szélesebb körű változatban ezeket is megérdemelnék." - zárja Kosáry Domokos a Szabad Népben megjelent cikkét, amelyben egykori növendékként és tanárként idézi fel az Eötvös kollégium hagyományait, sajátosságait, szellemiségét, nevelési elveit, a kollégium fiataljainak közösségi életét.
"Az oktatás hierarchiájában a hallgatóknak hallgatóknak kell maradniuk, politikai és morális kérdésekben felnőtteknek kell tekinteni őket, és nem szabad távol tartani a politikai és művészeti élet viharaitól. Én azt hiszem, nem lehet elvitatni a főiskolásoktól azt a jogot, hogy felnőttnek tekintsék magukat és hallassák a hangjukat minden fontos kérdésben" - írja Bacsó Péter a Művelt Nép hasábjain Bízzunk a fiatalokban című cikkében a Színművészeti Főiskola szeptember 27-én megtartott diákgyűléséről.Hétfő
Október 24-ére parancsnoki értekezletre a HM-be rendelik az ezred- és annál magasabb szintű egységek parancsnokait és politikai helyetteseit.
Másnapra összehívják a DISZ KV-t.
A Budapesti Műszaki Egyetem délutáni gyűlésén részt vesznek az Építőipari és Közlekedési Egyetem, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, a Testnevelési Főiskola, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Haditechnikai Intézet, a Petőfi Akadémia és a Zalka Máté laktanya képviselői is. Megvitatják a szegedi MEFESZ-küldöttek által ismertetett követeléseket.
A műegyetemi gyűléssel párhuzamosan, a délutáni-esti órákban gyűlést tartanak Budapest számos felsőoktatási intézményében, többek között a Közgazdaság-tudományi Egyetemen, a Budapesti Orvosegyetemen, a Színművészeti Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, valamint a Gödöllői Agráregyetemen.
Este ülésezik a Petőfi Kör vezetősége.
A Pécsi Központi Egyetem udvarán 15 órától gyűlést tartanak az orvosi és jogi egyetem, valamint a pedagógiai főiskola oktatói és hallgatói.
Október 15-étől a miskolci DIMÁVAG munkásai Turbók Gyula és Bogár Károly vezetésével 25-ére szabad pártnapot szerveznek problémáik tisztázására. Ennek érdekében 22-éig 2 ezer aláírást gyűjtenek össze az üzemekben.
A miskolci Műszaki Egyetem diákgyűlése csatlakozik a MEFESZ-hez.
Sopronban közös diákparlamentet tartanak az Erdőmérnöki Főiskola és a Nehézipari Műszaki Egyetem diákjai.
Debrecenben a Benczúr utcai diákszállón megalakul a helyi MEFESZ-szervezet.
Kedd
A Szabad Nép Új, tavaszi seregszemle című vezércikke üdvözli az ifjúság követeléseit.
A reggeli órákban visszaérkezik Jugoszláviából a magyar kormányküldöttség. Ezt követően ülésezik kezd az MDP kibővített Politikai Bizottsága.
12.53-kor a Kossuth Rádió ismerteti a belügyminiszter közleményét, amely a tervezett tüntetést betiltja. 14.23-kor mégis engedélyezik a tüntetést.
15 órakor indul el a diáktüntetés a Petőfi-szobortól. A pesti egyetemisták a Margit hídon át, a budaiak a Duna-parton végigvonulva jutnak el a Bem-szoborig.
17 óra körül érkeznek az első tüntetők a Kossuth Lajos térre. Egy óra múlva már betölti a teret a mintegy kétszázezres tömeg. 21 órakor Nagy Imre beszédet mond a Parlament erkélyéről.
17 óra tájban a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a diákok 16 pontját. Az épület védelmét megerősítik, a katonák egy része azonban a tüntetők mellé áll. 22 óra körül megkezdődik a Rádió hajnalig tartó ostroma.
21.37-kor a tüntetők ledöntik a Dózsa György úti Sztálin-szobrot. Budapest több pontján támadások érik a telefonközpontokat, a nyomdákat és több fegyvergyártással foglalkozó üzemet. Késő éjszaka már rendőrőrsöket, félkatonai és katonai intézményeket támadnak meg a felkelők. Megostromolják a Szabad Nép székházát is.
20 óra körül megkezdődik az MDP KV rendkívüli ülése, a testület másnap hajnalig folyamatosan tanácskozik. Gerő Ernő a szovjet csapatok beavatkozását kéri Moszkvától, ahol 23 óra körül parancsot adnak a székesfehérvári szovjet különleges hadtestnek Budapest megszállására.
Tüntetések Székesfehérváron, Mosonmagyaróváron, Sopronban és Veszprémben. Debrecenben az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetőkre. Hárman életüket vesztik. Szegeden a tüntetések megakadályozására katonai közigazgatást vezetnek be. Szerda
3-4 óra körül a fővárosba érkeznek az első szovjet páncélosok. A nap folyamán Mikojan és Szuszlov szovjet különmegbízottak Budapestre érkeznek.
A felkelők elfoglalják a rádió épületét. Az adást már ezt megelőzően a Parlamentből közvetítik.
8.13-kor a rádió közli: az MDP KV megerősítette Gerő Ernőt első titkári tisztségében. A miniszterelnök Nagy Imre, helyettese Hegedüs András.
8.45-kor a rádióban kihirdetik a statáriumot. Budapesten leáll a termelés, szünetel a tanítás. A vonatok még közlekednek, a víz-, áram-, gázszolgáltatás és a telefonhálózat a következő hetekben is nagyjából folyamatosan működik. A pékek biztosítják a kenyérellátást.
A déli órákban a felkelők elfoglalják az Athenaeum Nyomdát.
A Roosevelt téren felvonuló tüntetőkre az ÁVH-sok tüzet nyitnak. A sortűznek több halálos áldozata van.
12.10-kor Nagy Imre rádióbeszédében a harcok beszüntetésére, nyugalomra hív fel.
A Rádió környékén folytatódnak a harcok. Délután kigyullad és leég a Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményének egy része.
Az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa.
20.45-kor Kádár János a rádióban ellenforradalomnak nevezi a megmozdulásokat.
Felkelőcsoportok alakulnak a Baross téren, a VIII. és IX. kerület déli részén, a Corvin mozinál, a Tompa és a Berzenczey utcában.
A Bem laktanyából a felkelők nagy mennyiségű fegyvert zsákmányolnak.
Székesfehérváron a városháza előtt tüntetőkre a szovjetek tüzet nyitnak. Hatan vesztik életüket.
További szovjet csapatokat irányítanak Magyarországra. Moszkvában a TASZSZ közleményt ad ki az "ellenforradalmi lázadás" leveréséről.
Varsóban többszázezres nagygyűlésen jelentik be, hogy a szovjet csapatok 48 órán belül visszatérnek laktanyáikba. Csütörtök A reggeli órákban szovjet és magyar alakulatok visszafoglalják a rádió épületét.
"Igazság" címmel megjelenik az első forradalmi újság.
Felkelők foglalják el a IX. kerületi rendőrkapitányságot.
10-11 óra között 8-10 ezer ember vonul a Kossuth Lajos térre. A Parlamentet őrző szovjetek barátkoznak a tüntetőkkel. 11.15 körül szovjet tankok érkeznek a térre és tüzet nyitnak a tömegre. A sortűznek mintegy 60-70 halálos áldozata és 100-150 sebesültje van.
12.32-kor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmentette Gerő Ernőt és Kádár Jánost választotta első titkárrá.
Maléter Pál ezredes a Kilián laktanyánál tűzszünetet köt a corvinista felkelőkkel.
A szovjet csapatokat a Romániából érkező Abaturov-hadosztállyal erősítik meg.
Az ELTE bölcsészkarán megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság.
A Csepeli Vas- és Fémművekben létrejönnek a munkástanácsok.
Súlyos harcok folynak a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésénél, a Corvin köznél.
Az Amerikai úton felkelőcsoport alakul.
Budapesten "véres-zászlós" tüntetés zajlik le a szovjet beavatkozás és a Parlament előtti vérengzés ellen tiltakozva.
Lakihegyen a felkelők aknavetővel lövik a rádióadót.
Miskolcon megalakul a Borsod megyei munkástanács.
Tüntetnek több vidéki városban, többek között Ózdon, Pécsett, Szegeden, Dunapentelén, Esztergomban, Vácott, Nagykanizsán. Győrött tüzet nyitnak a tüntetőkre. Nyíregyházán és Várpalotán megtámadják a városon áthaladó szovjet tehergépkocsikat.
Péntek
Dél körül a Jutadomb környékén harcok folynak. Délután felkelők foglalják el a csepeli rendőrkapitányságot.
16.13-kor a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, az egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat, üzemi munkástanács-választásokat, béremeléseket, gazdasági, politikai változásokat ígér.
17.32-kor a rádióban közzéteszik az Elnöki Tanács amnesztiarendeletét, amely mindenkire vonatkozik, aki legkésőbb 22 óráig leteszi a fegyvert.
Varsóból vér- és gyógyszerszállítmány érkezik a Ferihegyi repülőtérre. Ez az első Magyarországnak nyújtott külföldi segítség.
A Thököly út-Dózsa György út környékén és a Széna téren felkelőcsoport alakul.
Felkelők szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danuvia Fegyvergyárat.
Kecskeméten a délelőtt folyamán tüntetések kezdődnek. A katonák sortüzének három halálos áldozata van. Estére a felkelők és a katonák között folyik a harc. A Cigánytelepet két MIG 15-ös repülőgépről lövi a hadsereg.
Baján megalakul a városi forradalmi bizottság, Győrött létrehozzák a nemzeti tanácsot. Pécsett folytatódnak a tüntetések, ezért kijárási tilalmat vezetnek be. Dunapentelén harcok folynak a katonaság és a felkelők között.
A Komlói Szénbányászati Trösztnél megalakul a munkástanács, Debrecenben pedig a szocialista forradalmi bizottmány.
Tüntetések vannak több vidéki városban, többek között Mohácson, Szigetváron, Komlón, Békéscsabán, Gyulán, Miskolcon, Szegeden, Szentesen, Székesfehérváron, Győrött, Sopronban, Egerben, Gyöngyösön, Tatabányán, Esztergomban, Oroszlányban, Komáromban, Kaposvárott, Siófokon, Nyíregyházán, Szolnokon, Szekszárdon, Veszprémben és Pápán.
Mosonmagyaróváron a határőrök a tüntetőkre lőnek - 52 halott, 86 sebesült. Esztergomban a Sötétkapunál a katonák tüzet nyitnak a tüntetőkre. Tizenöten meghalnak, legalább ötvenen megsebesülnek.
Zalaegerszegen rendőrök, pártfunkcionáriusok a tömegbe lőnek.
Nagykanizsán a városi pártbizottság előtti sortűznek halott és sebesült áldozatai vannak.
Kiszabadítják az oroszlányi és a tatabányai munkatáborokban raboskodókat.
Tatán hajnalban a felkelők megtámadják a laktanyát. Tatabányán este a tüntetők elfoglalják és lefegyverzik a megyei rendőrkapitányság és a Hunyadi Lövésztiszti Iskola őrségét.
Kaposváron munkástanácsok alakulnak.
Nyíregyházán megalakul a Szabolcs-Szatmár Megyei Forradalmi Munkástanács.
Záhonynál a szovjet csapatok pontonhíd építését kezdik meg a Tiszán.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország együttesen terjeszt be javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanács összehívására, hogy megvitassák a magyar kérdést.
A Lengyel Rádióban első ízben hangzik el felhívás véradásra.
Rómában XII. Pius pápa enciklikát bocsát ki a felkelésről, és imára szólít fel annak győzelméért.
Szombat
11.18-kor a rádió ismerteti a kormány új összetételét.
A VIII. kerületben megtámadják a felvonuló szovjeteket. A Corvin köz parancsnokai kilenc pontban foglalják össze követeléseiket.
A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret.
Pesterzsébeten felkelők tartják megszállva a rendőrség, a tanács, a pártbizottság és a vásárcsarnok épületét.
Kecskeméten a hadsereg nagyszabású tisztogató akciót hajt végre. Dunapentelén a felkelők megtámadják a katonai parancsnokság épületét. Tüntetések Komlón, Salgótarjánban, Kaposvárott, Pakson és Szombathelyen.
A tüntetőkre tüzet nyitnak Kalocsán, Kiskunhalason, Kecelen, Berzencén, Várpalotán, Bajon és Örkényben. Tiszakécskén vadászgépről lövik a felvonulókat: 17 halott és 110 sebesült.
Lökösházán és Battonyán a lakosság segítségével felszedik a vasúti síneket, hogy megakadályozzák újabb szovjet csapatok beszállítását.
A vidéki városokban, többek között Székesfehérvárott, Sopronban, Esztergomban, Békéscsabán, Gyulán, Tatabányán, Szolnokon, Szekszárdon, Zalaegerszegen és Debrecenben megalakulnak a forradalom helyi szervei. Baján, Miskolcon, Ózdon, Győrben és Mosonmagyaróvárott megkezdik a nemzetőrség szervezését.
Megkezdi adását a Szabad Győr Rádió.
Egerben a felkelők elfoglalják az ÁVH épületét.
Vácott közel 800 elítélt szabadul ki a börtönből.
Keszthelyen kijárási és gyülekezési tilalmat rendelnek el, a főbb középületeket pedig megszállja a katonaság.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ENSZ-képviselői között november 3-ig tartó titkos tárgyalások kezdődnek a magyarországi felkelésről.
Az amerikai külügyminiszter a Világpolitikai Tanács előtt mondott beszédében utal arra, hogy Magyarországot nem tekinti az USA potenciális katonai szövetségesének.
Megérkezik a Nemzetközi Vöröskereszt első segélyszállítmánya Budapestre.
Vasárnap
Hajnalban a szovjetek megtámadják a Corvin közi felkelőket, akik a támadást visszaverik.
14 órakor az új kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.
Felfüggesztik a kijárási tilalmat. Rádióközleményben szólítják fel a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szerveződő nemzetőrséghez.
A VII. kerületben, valamint a Kisfaludy utcában újabb felkelőcsoport jön létre.
Megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottság és a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.
A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a "Róka-rádiót".
Kecskeméten repülőgépről ismét lövik a Cigánytelepet, majd a katonaság átfésüli a városrészt. A harcokban több felkelő és katona veszti életét.
Tüntetések Szarvason, Orosházán, Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott és Szombathelyen.
A forradalom újabb helyi szervei alakulnak meg a vidéki városokban, többek között Mohácson, Battonyán, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Székesfehérvárott, Pakson, Orosházán, Békéscsabán, Egerben, Kaposvárott és Szombathelyen. Dombrádon, Dunapentelén, Szegeden, Tatabányán, Tapolcán munkástanácsok alakulnak. Több vidéki városban, Debrecenben, Ráckevén és Nyíregyházán megalakul a nemzetőrség.
Győrött és Mosonmagyaróváron ünnepélyesen eltemetik a sortüzek áldozatait. Sopronban letartóztatják a pártbizottság tagjait.
Sopronkőhidán és a komlói munkatáborban az őrség megakadályozza a rabok kitörését.
Hegyeshalomnál lezárják a határátkelőhelyet.
Gyöngyösön kijárási tilalmat vezetnek be.
Felsőpetényben 200-250 ember az Almássy-kastélynál tüntet, ahol Mindszenty József bíborost tartják fogva.
Vácott és Kalocsán a laktanyát, Fóton a lőszerraktárat, Békésen a járási rendőrkapitányságot támadják meg a felkelők.
A Pravda vezércikke A népellenes kaland összeomlása Magyarországon címmel számol be a magyar forradalomról.
Az SZKP KB Elnöksége ülésén Hruscsov tart beszámolót a magyarországi helyzetről. Határozatot hoznak a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok megerősítéséről.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendre tűzi "A magyarországi helyzet"-et.
A Szovjetunió, Jugoszlávia, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Svájc, az Egyesült Államok, Ausztria és más államok, valamint a Nemzetközi Vöröskereszt szervezetei segítséget ajánlanak fel Magyarországnak.
Hétfő
Az éjszaka folyamán a legkompromittáltabb kommunista vezetők (Gerő Ernő, Hegedüs András, Bata István, Piros László, Andics Erzsébet, Berei Andor és Kovács István) szovjet repülőgépeken Moszkvába menekülnek.
A HM-ben tárgyalások folynak a felkelőcsoportok képviselőivel.
Megalakul a II. kerületi nemzeti bizottság. A Szabad Nép-székházban rendezkedik be a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány.
20 óra körül fegyverszüneti tárgyalások kezdődnek a Corvin közben, majd a budapesti rendőrfőkapitányság épületében a rendőrség, a katonaság és a felkelők képviselői között.
A rádióban bejelentik, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. Megkezdődik a középületek szovjet őrségének magyar csapatokkal történő felváltása.
A VIII. és IX. kerületben újabb összecsapásokra kerül sor a szovjet csapatok és a felkelők között. A VII. kerületi pártházat felkelők foglalják el. A Corvin közi felkelők vezetői megkezdik a környék csoportjainak egyesítését, 1000-1200 főre nő a szervezett felkelők létszáma.
A Tűzoltó utcai felkelők önálló csoporttá szerveződnek.
A Beloiannisz Híradástechnikai Gépgyárban (BHG) munkástanács, a XVII. kerületben nemzeti bizottság, Csepelen nemzeti bizottmány alakul.
Kecskeméten ritkulnak, de folytatódnak az összecsapások. Szabadszálláson. katonák a tüntető tömegbe lőnek.
Lincselés Ózdon.
Hegyeshalomnál lefegyverzik a határőrőrsöt.
Komlón, Tatán, Esztergomban, Orosházán, Tapolcán és Veszprémben forradalmi bizottság alakul. Békéscsabán, Szegeden, Sárváron és Pécsett megkezdik a nemzetőrség szervezését.
Győrött, Szentgotthárdon, Kaposváron, Miskolcon és Nagykanizsán munkástanácsok alakulnak.
A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat munkástanácsa leállítja a kőolajszállítást a finomítókba.
Záhonyban felrobbantják a szélesnyomtávú pályaudvar bejáratát, hogy megakadályozzák a szovjet szerelvények beérkezését. A mozdonyokat használhatatlanná teszik.
Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntet a magyar nagykövetség előtt, és koszorút helyeznek el a felkelés mártírjainak emlékére.
Kedd
A kormány elismeri a forradalomban létrejött helyi, önkormányzati szerveket.
7.20-kor a HM közli a rádióban, hogy folytatódik a szovjet erők kivonása Budapestről.
Az MDP Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri épületénél tűzharc tör ki a felkelők és a pártház őrsége között. A felkelők megostromolják az épületet, amelynek elfoglalása után a tömeg több védőt meglincsel. A harcban számos felkelő veszti életét. A védők közül 23 áldozata van az ostromnak és a népítéletnek.
14.30-kor a rádióban Nagy Imre az egypártrendszer megszüntetését, a koalíciós kormány létrejöttét, Tildy Zoltán pedig a begyűjtési rendszer megszüntetését, és a szabad választások előkészítését jelenti be.
A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai ÁVH-s laktanyát.
Újpesten nemzeti bizottság alakul.
A VIII. kerületben nemzetőrséget állítanak fel.
Megalakul a Forradalmi Ifjúsági Szövetség.
A Kőbányai Gyógyszerárugyárban megalakul a munkástanács.
Újjáalakul az FKgP az SZDP, és a Nemzeti Parasztpárt.
A Budapesti Országos Börtönből kiszabadítanak több politikai foglyot.
A Nemzetközi Vöröskereszt repülőgépeken kezdi meg a segélyszállítmányok Budapestre küldését. A légihíd a repülőterek szovjet megszállásáig működik.
Baján, Komlón, Szarvason és Nagyatádon megválasztják a forradalmi bizottságot.
Salgótarjánban megalakul a Nógrád Megyei Forradalmi Nemzeti Bizottság.
Debrecenben és Jászberényben megkezdődik a nemzetőrség felállítása.
Székesfehérvárott működni kezd a Vörösmarty Rádió.
Győrben megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács.
Kommunista "tiszti század" jön létre Salgótarjánban.
Az Újpesti Nemzeti Bizottság fegyvereseket küld Mindszenty bíborosért. Az ÁVH-s őrség feloszlik, Mindszentyt a rétsági laktanyába viszik.
Moszkvában az SZKP KB Elnöksége ülésén háttérbe szorulnak a keményvonalasok. Ekkor válik legvalószínűbbé a válság békés eszközökkel való rendezése.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa összeül a közel-keleti válság megtárgyalására.
Lengyelországban országszerte a magyar forradalommal szolidarizáló tüntetések és gyűlések zajlanak.
A Temesvári Műszaki Egyetemen a mintegy 2500 egyetemista gyűlését a Securitate feloszlatja. Másnap folytatódnak a megmozdulások, ezért két nap alatt közel háromezer egyetemistát vesznek őrizetbe. Bukarestben a temesvári megmozdulások miatt Központi Parancsnokságot hoznak létre.
Ausztria határzárat rendel el. Csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek be Magyarországra.
Szerda
A HM-ben megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány.
Király Bélát a Nemzetőrség főparancsnokává és Budapest katonai parancsnokává, Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki. A Kilián laktanyában megalakul a Forradalmi Karhatalmi Bizottság.
A Ferenc téren nagy létszámú nemzetőrséget szerveznek.
Dél körül befejeződik a szovjet csapatok kivonulása Budapestről.
Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, másnap Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot alakítanak.
Az újjáalakul a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi Párt), a Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
A Dunántúli Nemzeti Tanács küldöttsége Budapesten tárgyal Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal.
A Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány küldötte ellenkormány alakítására tesz javaslatot a Dunántúli Nemzeti Tanácsnál, amit e szervezet visszautasít.
Debrecenben megkezdi adásait a Csokonai Rádió és a Szabad Debrecen Rádió.
Tatabányán a baji sortűz áldozatait hősi halottakat megillető katonai díszpompával temetik el.
31-ére virradóan megérkezik Rétságra az Újpesti Nemzeti Bizottság különítménye. Hat órakor Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével elindul a Mindszenty bíborost szállító menetoszlop, amely kilenc órakor érkezik a budai Várba.
Kisvárdán és Nagykállóban több tucat kisebb település megbízottai részvételével járási forradalmi bizottságok alakulnak.
Megalakul a zalaegerszegi, a keszthelyi és a nagykanizsai nemzetőrség.
Éjszaka újabb szovjet csapatok vonulnak be Magyarországra.
Moszkvában, az SZKP KB Elnöksége ülésén Hruscsov a forradalom katonai letörését javasolja. Az Elnökség a katonai beavatkozás mellett dönt.
Washingtonban Eisenhower elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az Egyesült Államok sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.
Diáktüntetések a forradalom mellett Kolozsvárott, Nagyváradon és Marosvásárhelyen.
