1.
50 szociáldemokrata elítéltet az Elnöki Tanács jogi rehabilitációban részesít.
2.
Az MDP KV határozata alapján élő személyről nem neveznek el többé utcát.
Az értelmiségiek rehabilitációját üdvözli, s az értelmiségiek helyzetét elemzi Losonczy Géza a Művelt Népben megjelent írásában:
"1949 óta - a Rajk-per óta - újra és újra fellobbantak az értelmiségellenes hangulatok. Nem véletlenül és nem maguktól. A Rajk-ügy idején egyesek gyakran hangsúlyozták, hogy az elítéltek között nincs egyetlenegy munkás- vagy parasztszármazású sem; hogy ezek egytől egyig gyökértelen, kispolgári értelmiségiek. Ugyanakkor szemináriumokon tanították, hogy az összeesküvők egytől egyig munkás- és parasztgyűlölő intellektuelek voltak, ellenségei a munkás káderpolitikának, stb., stb. Ez a propaganda, amelynek oly keserű gyümölcsei teremtek a gyakorlatban a későbbi években, zavartalanul folyt úgyszólván végig, 1949 és 1953 között, s változott formában, de lényegében azonos tartalommal felbukkant mindannyiszor, valahányszor a 49-53-as tendenciák erősebben tudták érvényesíteni befolyásukat. Elég a tavalyi év végén született irodalmi határozat, és az ez év nyarán létrejött Petőfi-köri határozat utáni légkörre visszagondolni. Világos, hogy az értelmiség helyzetének alapvető rendezésére irányuló törekvés sikerét csak a XX. kongresszus szellemének teljes és végleges győzelme biztosíthatja."
4.
Kodály Zoltán - Petőfi Sándor: Nemzeti Dal című művének bemutató előadása a Károlyi-kertben.
8.
Síremléket a legnagyobb magyar proletárköltőnek: az Irodalmi Újság 1956. szeptember 8-i számának utolsó oldalán Szerény javaslat... címmel, -tha szignóval kis glossza jelent meg József Attila síremlékéről. A költő halálának huszadik évfordulójára utalva ez olvasható: "Az évforduló tiszteletére, de attól függetlenül is: állítsanak méltóbb síremléket a legnagyobb magyar proletárköltőnek, József Attilának."
9.
A "kispolgári" szó jelentésének eltorzításáról szól a Művelt Nép vezércikke:
"...az értelmiség köreiben gyakran jelentkezett a kispolgári befolyás. (És itt mindenekelőtt a valóságos jobboldali, nacionalista, antiszemita, kozmopolita stb. hatásokra, illetve a velük szövetséges szektás, dogmatikus nézetekre gondolunk. Amit az elmúlt években ?kispolgári befolyás? címszóval illettünk, az igen gyakran a munkásosztály és a parasztság befolyása volt az értelmiségre, a munkásosztályban és a parasztságban fortyogó hangulat megfogalmazása, kicsapódása az irodalomban, művészetben, újságírásban stb)." (Elvhűséget! Művelt Nép, 1956. szeptember 9.)
"Közös dolgainkról" címmel az erdélyi magyarságról szóló cikket közöl a Szabad Nép, amelyben Pándi Pál egyhónapos erdélyi körútjának tapasztalatait jegyzi le. Pándi szóvá tesz néhány sérelmet, problémát, például: még a Magyar Autonóm Tartományban is előfordul, hogy a bíróságokon a tartomány lakosságának többségét adó magyarság nyelvét nem értő hivatalnokok vannak funkcióban; nehezen lehet hozzájutni a magyarországi folyóiratokhoz, könyvekhez, stb. Mivel a "kényes kérdéseket" sem hallgatja el (ezzel pedig közvetve bár, de bírálja a román pártvezetés magyarságpolitikáját), a bukaresti pártvezetés tiltakozik a magyar pártvezetésnél, mert a cikk hangnemét helytelennek tartják, ráadásul szerintük egyes kitételei beavatkozást jelentenek a román belügyekbe, sőt a kezdő mondatok a revizionizmust is jelzik egyben. (A lapszámot Romániában kivonják a forgalomból.) Keleti Ferenc nagykövet a Budapestre küldött jelentésében azt ajánlja a külügyminisztériumnak, illetve a pártvezetésnek, hogy védjék meg a cikket a román kirohanásoktól.
12.
A Magyar Püspöki Kar körlevelet ad ki az abortusz ellen.
14.
A Szovjetunióban titkos rendelettel amnesztiában részesítik a nem szovjet állampolgárságú politikai foglyokat.
15.
A Kínai Kommunista Párt szeptember 15-17-ig zajló VIII. kongresszusán leszögezik, hogy Kínában elérkezett a forradalom szocialista szakasza, amelyben a népi hatalom proletárdiktatúra formájában valósul meg. A "Virágozzék száz virág" jelszó értelmében hangsúlyozzák a kollektív vezetés fontosságát, elítélik a személyi kultuszt. A KB elnöke Mao Ce-tung, a főtitkár Teng Hsziao-ping.
16.
Magyarország 3:1-re legyőzi Jugoszláviát a Belgrádban 65 ezer néző előtt zajló Európa Kupa mérkőzésen.
17.
Az Írószövetség közgyűlése élesen bírálja a kultúrpolitikát és Nagy Imre mellett tüntet. Leszavazták a régi tisztségviselőket, és addig mellőzött írókat választottak a vezető testületekbe.
19-27.
Hruscsov magánlátogatásra érkezik Jugoszláviába, Brioni szigetén tárgyal Titóval.
19.
Újra kezdődnek a Petőfi Kör vitái. Két és fél hónapos politikai szünet után az első őszi vita: "A népi kollégiumok nevelési tapasztalatai".
Befejeződik a műszaki zár felszámolása a magyar-osztrák határon.
21.
"A népi kollégiumok nevelési tapasztalatai" címmel közölt Magyar Nemzet cikk szerint kollégiumi demokrácia csakis akkor lesz, ha a társadalomban sikeresen fejlődik tovább a demokratizmus.
22.
Rádióbeszédében a teljes írói szabadság mellett tört lándzsát Veres Péter, az Írószövetség akkori elnöke.
23.
A kollégiumi mozgalom rehabilitációját követeli a Művelt Nép cikke: az új népi kollégiumok felállításához, a mozgalom újjászervezéséhez az egész társadalom összefogására, elsősorban az ifjúság és a pedagógusok aktív részvételére van szükség. A kollégiumépítő mozgalom e nélkül kudarcra van ítélve - vélekedik a szerző.
A magyar válogatott 1:0-ás győzelmet arat Moszkvában a Szovjetunió ellen 105 ezer néző előtt, barátságos mérkőzésen. Egy év múlva, 1957. szeptember 22-én a szovjet válogatott győzött 2:1-re a Népstadionban.
25.
Felavatták a transzatlanti telefon kábelt, amely Skócia és Újfundland között 36 telefon csatornát vezetett át az Atlanti óceán alatt. Az első 24 órában 588 hívást kezdeményeztek Londonból Amerikába és 119-et Kanadába.
26.
A Petőfi Kör vitája "A gazdasági vezetés kérdései" címmel.
Megkezdődik a Magyar Néphadsereg átszervezése: jóváhagyták a Magyar Néphadsereg új állománytábláját és az átszervezéssel kapcsolatos végrehajtási utasítást. Októberben a forradalom kitörése a legfelső politikai vezetés bizonyos köreit váratlanul érte: a teljes átszervezés állapotában lévő hadsereg még egységes, határozott vezetés esetén nem volt alkalmazható bizonyos korlátozások nélkül.
Energiaválság: A Szabad Népben bejelentették, hogy októberben három hétre szénhiány miatt 600 vonatot le kell állítani. Benzinhiány miatt hasonló sors várt 500 buszra és 1000 teherautóra.28.
Önkéntesség, szabadság, jókedv - Szabad Ifjúság cikke szerint ezek legyenek az új kollégiumok jelszavai. Lukácsy Sándor írásában hozzászólásra buzdítja a tanuló ifjúságot a kollégiumi élet és a kollégiumi mozgalom új irányelveinek a kialakításában, hogy részesei legyenek a gyakorlati és elvi kérdések megvitatásának.
MDP PB-határozat: Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András katonai gyászpompával történő október 6-i eltemetéséről.
"A magyar nevelésügy kérdései" címmel zajlik vita szeptember 28-tól október 12-ig a Petőfi Körben. Mérei Ferenc, a Gyermeklélektani Intézet tudományos kutatója a Petőfi Kör nevelésügyi vitáján - 1956 szeptember végén - a felszólalását az alábbi szavakkal zárta: "S bizton mondhatjuk - immár suttogni sem kell - hogy az értelmiség derékhada, a művelődés munkásainak, pedagógusoknak a tábora is mélységes szolidaritást vállalt és vállal az írók ügyével, amely egyben a népé, a haladásé, az emberiségé, a szocialista demokráciáé."
29.
"A viták nyilvánosságáért!" Címmel az Irodalmi Újságban megjelent cikkében Lukácsy Sándor a Petőfi Kör május 30-án és június elsején megrendezett történész-vitájáról, a Századokban megjelenő beszámolót bírálta. Véleménye szerint a nagyközönség a sajtóból nem tud érdemben tájékozódni az eszmecserékről.
Változást sürgettek az egyetemi és főiskolai oktatás tartalmi, szervezeti kérdéseiben a Magyar Nemzet cikke szerint az egyetemek és a főiskolák vezetőinek országos értekezletén is.
30.
Tito és Gerő Ernő találkozója a Krímben. Gerő az MDP PB október 8-i ülésén számol be a megbeszélésekről.
