A kutatásban 1309 iskolást kérdeztek meg, a 10 és 14 év közötti gyerekek 24 iskolába járnak.
A megkérdezettekek mindössze 28 százaléka tudta, hogy a normandiai partraszállással (közkeletű angol nevén D-day) kezdődött Nyugat-Európa náci uralom alóli felszabadítása.
"Ezen a napon emlékezünk azokra, akik harcban estek el" - állította egy 14 éves devoni lány. Az általános iskolások mindössze 16 százaléka adott helyes választ arra a kérdésre, hogy mi történt a D-napon.
Egy 10 éves, Northamptonshire megyei fiú szerint "ezen a napon szabadították fel az amerikaiak az angolokat". Egy másik szerint a D-napon került sor "Portsmouth megszállására". A partraszállás időpontját tekintve is meglepő eredmények születtek: felmerült 1066 (az angol történelemben igen fontos hastingsi csata éve), 1776 (az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátásának éve), 1899 (az angol-búr háború kitörésének éve) és 1948.
Az angol gyerekeknek Nagy-Britannia háborús miniszterelnökének megnevezése is gondot okozott: a mintában szereplők kevesebb mint fele tippelt Winston Churchillre. Elég sokan voltak, akik Margaret Thatcher vagy Tony Blair nevét említették.
Az Egyesült Államok elnökét ennél is kevesebben tudták megnevezni: a gyerekek mindössze 17 százaléka jelölte meg Franklin D. Rooseveltet. A nevek között egészen meglepőek is felmerültek: volt, aki George Washingtonra tippelt, de olyan is akadt, aki az első amerikai elnök névrokonára, Denzel Washington Oscar-díjas színészre voksolt. Felmerült még a kavalkádban John F. Kennedy, Abraham Lincoln és George W. Bush neve is. Az egyik gyerek csak annyit válaszolt a kérdésre: "George Bush papája."
Érdekes, hogy míg a szövetségesek legnagyobb alakjai körül teljes a homály a gyerekek fejében, a főellenséget meglepően sokat azonosítani tudták. Az iskolások 71 százaléka helyesen jelölte meg Adolf Hitlert a nácik vezéreként. Minden harmadik iskolás tudta nagyjából eltalálni a partraszállás helyét. Sokan vélték úgy, hogy a hadművelet helyszíne Új-Zéland volt vagy Németország - de akadt, aki a kelet-angliai kisvárost, Skegnesst jelölte meg a partraszállás helyeként.
Tizenhárom százalék meg tudott nevezni két partszakaszt, 10 százalék azt is tudta, hogy az egyesített szövetséges erők főparancsnoka Dwight D. Eisenhower volt. Az utóbbi kérdésre adott legmegdöbbentőbb válaszok közül érdemes talán Anna Frank és Ryan közlegény nevét megemlíteni. Volt, aki némi történelmi jártasságról számot adva Bernard Montgomery tábornagyot, Eisenhower helyettesét ruházta fel a főparancsnoki címmel.
Medal of Honour
David Starkey történész az angol tévében is gyakran feltűnik szakértőként. Azt a jelenséget, amire a kutatás fényt derített, ő "sajnálatosan szűk horizontok és követelmények légkörének" nevezi.
Starkey szerint "abszurd", hogy a gyerekek annyi időt töltenek Hitler és Sztálin kivesézésével, míg a háború összes többi eseménye szinte elsikkad. "Semmi bonyolultság nincs ezekben a fogalmakban. Egy felsőtagozatos gyerek is simán megérti az összeset" - kommentálta a történész az eredményeket. "Semmiképp se mennék vissza arra a szintre, amikor a történelemoktatás évszámok és csaták bifláztatásából állt, de attól tartok, az inga túl messzire lendült ki az ellenkező irányba. Szerintem is hasznos, ha a gyerek saját tapasztalatából kiindulva próbálunk neki elmagyarázni valamit. Csakhogy az oktatás mégis arról szól, hogy olyasmit tanítunk a gyerekeknek, amit még nem tudnak."
Méltán dicsért játék
Az elszomorító átlaggal szemben akadtak meglepő, kiugróan jó eredmények is. Egy Northamtonshire megyei anglikán általános iskola egyik tanulója száz százalékos eredményt ért el a teszten. "Megkérdeztem tőle, honnan tud olyan dolgokról, amiket még nem is vettünk az órán" - mondja történelemtanára. "Azt válaszolta, egyszerűen ráragadt a normandiai partraszállásról szóló számítógépes játékából."
