A hamelni patkányfogó
A mesében a titokzatos fuvolás a patkányoktól elárasztott Hamelbe érkezik meg, ahol felajánlja szolgálatait a város rágcsálóktól való megtisztítására. A helyiek hatalmas jutalmat ígérnek neki, ha ezt megteszi - és a fuvolás sikerrel járt. Amikor azonban visszatér fizetségéért, azt nem hajlandóak megadni neki, ezért a férfi bosszút áll, és a gyerekeket is elcsalja a városból, pontosan ugyanúgy, ahogy azt korábban a patkányokkal tette. A mese modernebb verzióiban egy barlangba viszi őket, ahonnan aztán a gyerekek kiszabadulnak, amikor a fuvolás megkapta a fizetségét. A sötétebb eredeti más véget ért: ebben a fuvolás egy folyóhoz vezette a gyerekeket, ahol azok egy kivételével megfulladtak.
A kutatók szerint a mesében nagyon sok pedofíliára utaló elemet találhatunk, és van, aki szerint a történet eredeti főszereplője egy sorozatgyilkos volt az 1400-as években. Van, akik szerint a gyerekek egy zarándoklat vagy épp egy második gyerek keresztes-hadjárat miatt mentek el a városból. Egy másik elmélet Kelet-Európa középkori betelepítésével igazolja a sztorit: a kivándorlók a fuvolás vezetésével alapítottak új települést.
Mesevariánsok a 13. századtól máig
Piroska és a farkas
A mindenki által ismert sztori igazi diadalmenet: a vadász megöli a gonosz farkast, és megmenti Piroskát. Az eredeti, Charles Perrault által jegyzett francia mesében - és annak több ezer éves előzményeiben - a kislány egy jóltáplált hölgy, akit a farkas útbaigazít az erdőben, majd amikor eltéved, akkor felfalja, és ezzel a mese véget is ér. Nincs vadász, csak a farkas és a halott Piroska. Az erkölcsi tanulság: ne állj szóba idegenekkel, és a járt utat a járatlanért el ne hagyd.
Egyes középkori verziókban ogrék, vagy épp farkasemberek fenyegetik Piroskát, míg vannak olyan változatok, amikben a farkas a nagymama húsával és vérével eteti meg a lányt. A magyarázatok végtelenek: a farkasok támadásaitól a freudi analízisig sok minden szerepel a mese értelmezései között.
Az eredeti mese és annak variánsai
A kis hableány
Az 1989-es Disney-mese szívfájdítóan giccses: éneklő rák, vidám, mosolygós állatok, és a végén Ariel emberré változik, hogy hozzámehessen szerelméhez, Erichez. A Hans Christian Andersen által jegyzett eredetiben a hableány a mese végén látja, hogy a herceg elvesz egy hercegnőt, és ettől kétségbe esik. Ekkor egy kést kap, hogy megölje a herceget, ám ő inkább a tengerbe veti magát és tajtékká változik. Ezen később Andersen is változtatott, így a hableány a sziklákra ugorva a lég leányává válik, és eljut a mennyországba. A vég így egy és ugyanaz: a hablány meghal a mese végén, és sehol sincsenek az éneklő és beszélő kisállatok.
Hófehérke
Az általunk is ismert mesében a királynő a vadásszal öletné meg mostohalányát, ám a férfi kicselezve az uralkodónőt egy vadkan szívét viszi el neki. Az eredeti mese egy kicsit morbidabb volt: a királynő ugyanis Hófehérke máját és tüdejét kérte, amelyet aznap vacsorára tálaltak volna fel. A történet vége is más eredeti verzióban: ebben a lányt nem a herceg csókja ébreszti fel, hanem amikor a lóra feltéve visszaviszik a kastélyba, az egyik zökkenőn esik ki az alma a torkából. Persze azt nem tudjuk, hogy a herceg mit akart tőle, és miért vitte a holttestet a kastélyba... A Grimm-mese vége is bizarr: a királynőnek vörösen izzó vascipőkben kell táncolnia, amíg meg nem hal.
A történetnek sok eredetije van, ezek egyikének magyar vonatkozása is akad: a legtöbben ugyanis úgy vélik, hogy az 1270 körül élt magyarországi Berta legendája szolgáltatott alapot a meséhez. Az Adenes li Rois versében megörökített történetben már Kis Pipin felsége, Berta életének egyik legendája elevenedik meg: a nőt nővére az erdőbe küldi, hogy ott meghaljon, ám a gyilkosok szíve megesik rajta, így elengedik. Az erdei bíró, felesége, és két lányuk fogadja be, mígnem Pippin találja meg, és viszi magával újra. Ezen sztorinak valóságalapja nincs, és történetileg sem hiteles.
Népmeséktől Walt Disney meséjéig
Csipkerózsika
Charles Perrault 1687-es történetében, majd a rózsaszín Disney-történetben a varázslatos leányzó egy orsóval megszúrja a kezét, majd száz évre elszunnyad, és a herceg csókjától tér magához, akivel egymásba szeretnek, és boldogan élnek, amíg. Az eredeti mesében a hercegnő az átok helyett egy prófécia foglya, és orsó helyett lenmag megy a körme alá, amitől elalszik. Ezalatt a király megerőszakolja, és kilenc hónap múlva - bár még mindig alszik - Csipkerózsika két gyermeknek ad életet. A gyerekek ekkor az ujját kezdik szopni, amivel kiszívják a lenmagot onnan, amelytől elaludt. Jó reggelt Csipkerózsika!
A történet középkori variánsai között az 1528-ban megjelent Perceforestet említhetjük, amelyben Zellandine hercegnő szeret bele Troylus-ba, akit a lány apja próbatételekre küld el. Zellandine ekkor varázsálomba zuhan, és Troylus az, aki teherbe ejti alvás közben, majd a mese vége hasonló a már említetthez. Van, aki szerint Brünhilde sztorijában, vagy épp a Volsunga sagában kereshető a mese eredetije, de sokan a kereszténység első női mártírjai történeteinek elemeit is megtalálják benne.
A mese változásai a Wikipedián
Rumpelstiltskin
Ez a mese kicsit más, mint a többi: a szerző ugyanis saját történetét tette borzalmasabbá. Az eredetiben Rumpelstiltskin, a borzalmas törpe arannyá változtatta a szénakazlat egy fiatal lánynak, hogy az beteljesítse apja hazugságát. Cserébe elsőszülöttjét kérte, ám amikor eljött a nap, a lány nem volt képes átadni azt. Rumpelstiltskin ekkor felajánlja, hogy elengedi, és lemond az alkuról, ha a lány kitalálja a nevét. A lány ekkor - mivel korábban már hallotta, amint a törpe a tűzön át saját nevét énekelte - sikeresen kiállja a próbát, így Rumpelstiltskin elmenekült, és soha nem látták.
A szerzőnek azonban az 1812-es verzió nem tetszett, és 1857-ben módosította azt, így abban a törpe a végén saját magát tépte ketté. A történetnek vannak furcsa elemei is: az egyik első variánsban Rumpelstiltskin folyton a lány nemiszervébe szeretne belesni, ahová egy szerencsétlen pillanatban be is ragad. A mese egyik magyar variánsát Pancimanci néven ismerhetjük.
Aranyfürtöcske és a három medve
A szívmelengető történetben egy aranyhajú lányka jut el a három medve házába, ahol beleeszik az ételükbe, beleül a székükbe, és végül a legkisebb ágyában el is alszik. Amikor aztán a medvék hazatérnek, és felfedezik, mi történt, a lány felébred és sikeresen elmenekül. Az eredeti, 1837-ben írt mesének több változata volt: az egyikben Aranyhajút megtalálják, majd széttépik és megeszik a medvék, míg egy másikban a kislány helyett egy vén boszorkány a főszereplő, aki szintén kiugrik az ablakon, de van, hogy kitöri a nyakát, míg máskor elfogják, és javítóintézetbe viszik.
Jancsi és Juliska
A mindenki által ismert cukormázas sztoriban a két gyerek eltéved az erdőben, majd végül egy mézeskalácsházba jutnak, ahol egy boszorkány akarja őket felfalni. A gyererkek azonban ügyesebbnek bizonyulnak, és magát a banyát dobják a tűzbe, majd sikeresen megszöknek. A mese kezdetei az első verziókban sokban emlékeztetnek a Hófehérkére: az anya megkéri az apát, hogy vigye ki a gyerekeket az erdőbe, és hagyja őket magukra.
Az elveszett gyermekek című francia változatban a boszorkány helyett az ördöggel illetve annak feleségével akad dolguk, aki szintén kijátszanak a gyerekek. Ő a kemence helyett egy fűrészbakon akarja kivéreztetni a rosszcsontokat, ám a gyerekek ekkor arra kérik, mutassa meg hogyan, így az ördög maga fekszik a bakra, és Jancsi és Juliska ekkor elvágják a torkát. A szláv folklórban maga Baba Jaga próbálja felfalni a gyerekeket.
Hamupipőke
A modern mesében egy csodaszép lányt, és cipővadász hercegét kapjuk, gonosz mostohával, meg tündérhintóval, és happy enddel. A mese eredetije azonban legalább az i.e. 1. századba nyúlik vissza, ahol Sztrabón hősnőjét Rhodopisznak hívták, akinek története a tökhintó és üvegcipellő kivételével ugyanaz volt, mint amit ma is ismerünk. Szerepel a sztori a középkori kínai mesegyűjteményekben, de egy változata az Ezeregyéjszakában is feltűnik.
A Grimm testvérek aztán csavartak egyet rajta: ebben nincs jóságos keresztanya, és a segítséget a lány anyjának sírján nőtt fa adja. A gonosz testvérek ebben a változatban darabokat vágnak le saját lábukról, hogy az belepasszoljon a cipőbe. A herceget két galamb figyelmezteti a csalásra, akik kikaparják a mostohatestvérek szemeit. A két vak koldusként végzi, míg Hamupipőke megkapja hercegét, és várva várt boldogságát.
