"Részletesebb tájékoztatást kell adni a testvérországoknak, és egyet (másikat) Washingtonnak és Londonnak" - javasolta Andrej Gromiko külügyminiszter a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) legfelsőbb vezetésének a csernobili katasztrófa bekövetkezte után három nappal megtartott, a témával foglalkozó április 29-i titkos ülésén. "A külföldi tudósítók híresztelésekre fognak vadászni..." - figyelmeztetett a PB egyik másik tagja, a Gorbacsovhoz közel álló Alekszandr Jakovlev. "Készítsünk három üzenetet: egyet a mieinknek, egyet a szocialista országoknak és egy harmadikat Európának, az Egyesült Államoknak és Kanadának" - javasolta Nyikolaj Rizskov miniszterelnök.
Az erőműben keletkezett lángokat eloltó pripjatyi tűzoltók vezetője
Mihail Zimjanyin, az SZKP napilapjának, a Pravdának a főszerkesztője azt javasolta, hogy a hivatalos közleményben húzzák alá: "nem volt atomrobbanás, csak radioaktív anyag jutott ki egy baleset következtében". "Azt lehetne mondani, hogy a baleset következtében megbomlott a reaktor szigetelése" - duplázott rá egy további felszólaló. "Ez így helyes, elvégre Reagan (amerikai elnök) íróasztalán már nyilván ott vannak a fotók" - visszhangozta szavait Anatolij Dobrinyin, a legendás szovjet diplomata, aki 1962-től 1986-ig szolgált Washingtonban.
Április 29-én az SZKP Központi Bizottsága minden kelet-európai fővároshoz határozatot juttatott el. Ez azt tartalmazta, hogy "az illetékes szovjet szervek adatai szerint a sugárzás szintje valamelyest meghaladja a megengedett normát, de nem annyira, hogy különleges intézkedéseket tenne szükségessé a lakosság védelmében". Két nappal később a Politikai Bizottság elhatározta: "tudósítókat küld a Csernobil szomszédságában lévő övezetekbe, hogy bemutassák az ott folyó normális tevékenységet." A szovjet vezetők azt is elhatározták: "megerősítik a propagandát abból a célból, hogy leleplezzék a burzsoá médiumok és a külföldi titkosszolgálatok hazug kitalációit" Csernobillal kapcsolatban.
Maga Gorbacsov a Le Figaro című francia lap szerdai számának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy éppen a csernobili katasztrófa után kezdődött a nyíltabb tájékoztatás, "a katasztrófa olyan lehetőséget teremtett a sajtószabadságra a Szovjetunióban, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a rendszer korábbi állapotában nem működhet tovább" - állította a volt szovjet főtitkár.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
