A cég a Lauer Learning megbízásából 705 középiskolás és frissen érettségizett megkérdezésével mérte fel a fiatalok 1956-os forradalommal kapcsolatos ismereteit, tárgyi tudását, attitűdjét, illetve 41 általános- és középiskolai történelemtanárnak a forradalom oktatásáról alkotott véleményét.
A "Freedom Fighters 1956" kutatásból kiderült, hogy ugyan az 50 évvel ezelőtt történtek oktatásának elsősorban az események, az összefüggések és a kiemelkedő személyiségek bemutatása a célja, mégis a tanulók 1956-tal kapcsolatos ismeretei meglehetősen hézagosak, tudásuk elsősorban pedagógusfüggő - olvasható a közvélemény-kutató cég közleményében, amelyben összegzik a kutatás eredményeit.
Eszerint egyébként az általános iskolában 1-2 órát, a középiskolában 5-6 órát szánnak az események felidézésére, és a tanároknak az információátadáshoz meglehetősen szegényes segédanyag áll rendelkezésükre. A kutatásból kiderült, hogy 1956-ról a megkérdezettek közel 20 százaléka egyáltalán nem tanult, továbbá, hogy akiknek oktatták, azok is a témaismeretük mennyiségét és minőségét csupán közepesre értékelték.
Az eredmény szerint '56-ot csak minden tizedik diák tartja a három legnagyobb nemzeti tettek egyikének, Nagy Imrét minden ötödik sorolja a legjelentősebb történelmi személyiségek közé. A forradalom kitörésének okait a többség az idegen megszállásban látja, a demokrácia és a jobb életszínvonal utáni vágyat kevesen említik.
Az 1848-as, az 1956-os és az 1990-es eseményeket a fiatalok keverik, amikor az 1956-ban résztvevők nevét ekként említik: Nagy Imre, Kádár, Rákosi, Gerő, Kossuth, Petőfi, Sztálin. A legjelentősebbnek tartott politikai személyiségek listáján Kossuth, Széchenyi, István király, nem sokkal hátrább Nagy Imre szerepel. Ugyanakkor a megkérdezettek 57 százaléka szerint a forradalom oldalán részt vettek a mai fiatalok példaképei lehetnek.
