Az a férfi, aki így szól: "Olyan vagy nekem, mint az édesanyám háta!" - ad-dihárt követ el. Ezzel a kijelentéssel megtagadja a nemi érintkezést, ami a saría szerint igazságtalanság a feleséggel szemben, és ezt házasságon belüli vétségnek tekinti. "Akik dihárt követnek el közületek a feleségeikkel szemben [tudják meg hogy] a feleségük nem az anyjuk. Senki más nem lehet az anyjuk, csak aki megszülte őket. Bizony borzalmas szót és hamisságot mondanak ők, Allah azonban felettébb elnéző és megbocsátó" (58:2)
Ezt a bűnt csakis kiengeszteléssel lehet feloldani. A férj addig nem közeledhet feleségéhez, amíg jóvá nem tette rossz cselekedetét. "Akik dihárt követtek el feleségeikkel szemben, majd megismétlik azt, amit mondtak, azoknak [a kiengesztelés] egy rabszolga felszabadítása, mielőtt újra illetnék egymást. Ez intés nektek, Allah jól tudja, mit cselekedtek. Ha valaki ezt nem tudja teljesíteni két egymást követő hónapig böjtöljön, mielőtt újra illetnék egymást. S aki erre képtelen, annak 60 szegényt kell megetetnie. Azért van úgy, hogy teljes hitetek legyen Allahban és küldöttében. Ezek az Allah által megszabott határok. A hitetleneknek pedig fájdalmas büntetésben lesz részük. " (58:3-4)
Házasságon belüli bűnnek minősül az, ha a férj a menstruáció idején vaginálisan közösül feleségével. A Korán azt tanácsolja a hívőknek, hogy tisztátalan asszonyaikhoz ne közeledjenek, addig amíg azok meg nem tisztulnak: "És ha a havi vérzésről kérdeznek téged, mondd bántalom az. Ezért hát maradjatok távol az asszonyoktól a havi vérzés alatt, és ne közeledjetek hozzájuk, amíg meg nem tisztulnak." (2:222) A havibaj elmúltával a házastársak ismét élhetnek nemi életet: "Ha pedig megtisztultak, közösüljetek velük, ahogy Allah megparancsolta nektek." (2:222)
Mohamed ekképpen intette a hívőket: "Aki menstruáló nővel vaginálisan vagy análisan közösül, vagy elmegy egy jóshoz, az nem hisz Mohamed küldetésében." A tilalom megszegője 4,25 g aranyat köteles fizetni a saría szerint. Ugyancsak házasságon belüli bűntettnek számít az, ha valaki a saría tiltása ellenére análisan közösül házastársával: "Ha pedig megtisztultak, közösüljetek velük úgy, ahogy Allah megparancsolta nektek..." (2:222) Mohamed egyenesen megátkozta azokat, akik ilyen módon érintkeznek feleségeikkel. Egyes iszlámszakértők úgy vélik, hogy ennek elkövetése még akkor is tilos, ha mindkét fél akaratával történik, a beleegyezés ugyanis nem teszi megengedetté a tiltott dolgot.
Megint csak vétkezik az a férfi, aki nem bánik igazságosan asszonyaival, hisz a férjnek mindegyik feleségét egyformán kell kielégítenie mind fizikai, mind pedig anyagi téren egyaránt. Allah azt mondta: "Nem lesztek képesek arra, hogy igazságosak legyetek asszonyaitokkal, még ha nagyon igyekeznétek is, de ne forduljatok el teljesen [valamelyik feleségetektől] úgy, hogy bizonytalanságban hagyjátok őt. Ha igazságosak és istenfélők vagytok, akkor Allah megbocsátó és könyörületes." (4:129)
A Prófétától is fennmaradt egy hadísz, mely így szól: "Akinek két felesége van és egyikükhöz jobban hajlik[mint a másikhoz] a feltámadás napján úgy jelenik meg, hogy egyik oldala ferde lesz." Az a feleség, akit a földi életben elhanyagoltak kérheti a válás kimondását. Az al-dihár a feleséggel szemben elkövetett igazságtalan cselekedet, viszont ha nő zárkózik el a házasélettől, az a férj igényeit és jogait sérti. Tehát az iszlámban sem a férj, sem pedig a feleség nem tagadhatja meg a másik fél közeledését.
Mohamed egyik hadíszában így figyelmezteti a feleségeket: "Ha a férfi az ágyába hívja asszonyát, de ő azt megtagadja, és a férj haragosan tölti emiatt az éjszakát, akkor hajnalhasadtáig átkozzák őt [a feleséget] az angyalok." Láthatjuk, hogy a házasságon belüli bűnök mindegyike helyrehozható, ám ha a kapcsolat teljes mértékben tönkremegy, egyetlen helyes útként, már csak a válás maradhat.
Az iszlám behatóan foglalkozik a házastársak magatartási szabályaival. A Korán és a szunna előírja a szeretetet a kedvességet, a megértést, az irgalmat, a türelmet, a tapintatosságot, és a jóakaratot a házasok között. Mohamed szerint "A legjobb közületek az, aki a legjobb a családjához." A férjnek kedvesen, türelmesen, kell bánni a feleségével és, ha a házasság már nem működik, akkor kötelessége tisztelettel elengednie asszonyát a házasság kötelekéből. Az iszlám vallásjog szerint a válást mindkét fél egyaránt kezdeményezheti.
Egy asszony kérheti abban az esetben, ha férje rosszul bánik vele, vagy ha a férjnek több felesége van mellette, és úgy érzi ez sérti tekintélyét, jogait. A Korán szerint az elvált asszonynak az illendőségnek megfelelő ellátás jár. Ennek értelmében a nőt nem lehet egyszerűen kitenni a házból a válás bekövetkezése után. A válást követően a nőknek három hónapot kell várniuk mielőtt újból hozzámennének valakihez, ez idő alatt ugyanis kiderül, hogy gyermeket vár-e vagy sem. Ha a nő állapotos a volt férj visszafogadhatja őt vagy addig nem mehet férjhez, amíg a gyermek meg nem születik.
A férfi eltaszíthatja magától a nőt, de ily esetben többé már nem illetheti gyermekeinek anyját. A nők a hozomány visszaszolgáltatásával megválthatják szabadságukat. Ha a feleség szabadságát szeretné visszakapni, akkor ezen óhaját férje köteles teljesíteni. Mohamed is erre buzdítja a hívő férfiakat: "Ne tartsátok vissza őket kényszerrel, hogy áthágjátok (ezáltal Allah előírásai) Aki eképpen cselekszik, az önmaga ellen vét."(2:231)
A válásnak a saría 3 fő alapesetét különbözteti meg.
Az első a már fentebbi sorokban taglalt eshetőség, mikor a férj megtagadja feleségét. Ez a megtagadás visszavonható, ha kijelentése megfelelő előírások alapján megy végbe, minden további esetben végleges. A végleges megtagadás egyből érvényessé válik, amint megtörténik az. A visszavonható megtagadás csak később lép hatályba. Az utóbbi esetében a házasság nem szűnik meg azonnal, a másik esetben azonban, ha a házastársak vissza akarnak térni egymáshoz, akkor újból házasságot kell kötniük. Miután a férj háromszor megtagadta feleségét, a feleség három egymást követő menstruációs ciklusa alatt - a volt házasságban élők csak akkor házasodhatnak össze megint, ha az elvált feleség hozzáment egy másik férfihoz, akivel az újonnan létesített házasságot elhálták, és a nő elvált az újdonsült férjtől.
A második lehetőség, ha a férj felajánlja a válást. Ez csak akkor lehetséges, ha a felek együtt és egyszerre tesznek erre vonatkozó nyilatkozatot a qádi vagy a tanúk előtt. Ugyancsak egy újabb formája a válásnak, amikor a feleség anyagi javak átadásával megváltja magát a házassági teher alól.
Ezek után vizsgáljuk meg, hogyan vélekedik a Korán a válásról. "Ha féltek, közöttük szakítás lesz, akkor küldjetek a férj családjából egy döntőbírót és a feleség családjából is egyet. Ha ők ketten ki akarnak békülni, akkor Allah megbékélést fog szorgalmazni közöttük." (4:35) "A válás kétszer történhet meg, s akkor vagy meg kell tartani [a feleséget] méltányos módon, vagy el kell engedni illendően. Nem megengedett nektek [férfiaknak], hogy elvegyetek bármit is abból, amit nekik adtatok [jegyajándékként], kivéve, ha attól félnek ők ketten [a férj és a feleség], hogy nem tartják be Allah szabályait. Ha tehát attól féltek, hogy nem tartják be ők ketten Allah szabályait, akkor nem követnek el bűnt azzal, ha az asszony kiváltja magát [válást kér cserébe a jegyajándéka elengedéséért]. Ezek Allah előírásai, ne szegjétek meg hát azokat. S akik Allah szabályait megszegik, azok bűnösök."
"És ha a férfi [harmadszor is] elválik [a feleségétől], akkor az asszony nem megengedett számára, amíg férjhez nem megy valaki máshoz. S ha attól is elválik, akkor nem követnek el bűnt, ha ismét visszatérnek egymáshoz, ha úgy gondolják, hogy betartják Allah szabályait. És ezek Allah szabályai, s Allah megmagyarázza ezeket azoknak, akik értelmesek."
"Amikor [ti férfiak] elváltok asszonyaitoktól, s ők a megszabott várakozási időt elérik, akkor tartsátok vissza őket méltányosan, vagy engedjétek el őket megfelelően. Ne tartsátok vissza őket bántalmakkal, hogy áthágjátok [Allah szabályait]. Aki ilyen módon cselekszik, önmaga ellen vétkezik. S ne tegyétek Allah jeleit a gúnyolódásotok tárgyává, és emlékezzetek Allah irántatok tanúsított kegyelmére, az írásra, és a bölcsességre, amit leküldött hozzátok, intsen benneteket általa. Féljétek Allahot! Tudnotok kell, hogy Allah minden dolog felettébb jó tudója."
"Ha elváltatok asszonyaitoktól, s ők a megszabott várakozási időt elérik, akkor ne akadályozzátok őket abban, hogy ismét házasságot kössenek [a volt] férjeikkel, ha közösen méltányos egyezségre juttok. Ez intelemül szolgálhat annak, aki közületek hisz Allahban és az utolsó napban, ez erkölcsösebb és tisztább számotokra."
"Allahnak van tudása, ám ti nem tudtok." "A szülőanyák két teljes évig szoptassák gyermekeiket, azok akik teljessé szeretnék tenni a szoptatást. És annak [a férjnek], akinek gyermeket szültek, kötelessége az ő megfelelő ellátásuk és öltöztetésük. Nem terhelhetik meg egy lélek sem, csakis képessége szerint. Nem károsítható egy szülőanya a gyermeke miatt, sem az, akinek gyermeket szültek, a gyermeke miatt. És az örökösnek ugyanaz a kötelessége. Ám ha ők ketten közös megegyezés és tanácskozás után az elválasztás mellett döntenek, akkor [ezzel] nem követnek el bűnt. Ha pedig [bér] szoptatást akartok kérni a gyermekeiteknek, akkor nem vétkeztek, ha megadjátok azt, amiben méltányosan megállapodtatok. Féljétek Allahot, s tudjátok meg, hogy Allah felettébb jól látja azt, amit tesztek." (2:229-233)
"Ó, ti, akik hívők lettetek! Nem megengedett nektek, hogy akaratuk ellenére örököljétek [meghalt rokonotok] feleségeit. És az sem, hogy akadályozzátok őket az újabb házasságban, csak azért, hogy elvehessetek valamit abból, amit korábban adtatok nekik, kivéve, ha nyilvánvalóan bűnös dolgot követtek el. Illendő módon bánjatok velük! Ha idegenkedtek tőlük, talán olyan valamitől idegenkedtek, amibe Allah sok jót helyezett." (4:19)
