A kétszáz évvel ezelőtti izlandi vulkánkitörésnek katasztrofális következményei voltak: mint a Timewatch, a BBC történelmi magazinműsorának egyik 2007-es adásban is bemutatták, az időjárási, mezőgazdasági és kereskedelemi károk az egész északi féltekét érintették, és áttételesen a francia forradalom kirobbanásában is közrejátszottak.
A kitörésre több hullámban, 1783. június 8. és 1784 februárja között került sor. A kiömlő láva és a felszabaduló gázok tönkretették Izland teljes mezőgazdaságát, és a sziget lakosságának legalább egynegyede halt meg az ezt követő éhínségben. A következmények nemcsak őket érintették: a légkörbe került hamu a mai Norvégia, Hollandia, Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia területére, illetve Észak-Amerikába, de még Egyiptomba is eljutott.
A közlekedés is lehetetlenné vált: az északi kikötőkben álló hajók nem futhattak ki, míg Európa mezőgazdaságát a folyamatos kitörések miatt egy különösen meleg nyár sújtotta. Az ezt követő tél sem kegyelmezett: a rég nem látott hidegnek, majd az áradásokkal érkező tavasznak nagyon sok áldozata volt. Emellett a kitörésnek az ázsiai monszunidőszakra is hatása volt, és komoly éhínséget okozott Egyiptomban is.
A kortársak feljegyzései szerint az ég sosem tiszta, hanem állandóan ködös volt, és a napról szóló leírások szinte pontosan megegyeznek azokkal a fotókkal, amiket az elmúlt napokban készítettek.
Az érintett területek mezőgazdasága évekig nem tudott talpra állni, és a környezettörténészek szerint a kitörés miatti folyamatos éhínség lehetett a francia forradalom egyik közvetlen oka is.
