_D0A0921_Copy

Néhány jó tanács:

  • a tárlatra minimum két órát szánj, így mindent alaposan meg tudsz nézni,
  • használd az audioguide-ot, mert plusz információkat tudhatsz meg a kiállításról, és segíti a megértést is,
  • olvasd el a kihelyezett ismertetőtablókat, mert sok-sok újdonságot rejtenek,
  • vidd el a nagymamát, az unokatesót, a barátokat, mindenkit, hogy aztán legyen miről beszélgetni! 🙂

 

Mielőtt elindulnál a kiállításban, érdemes elgondolkodni azon: hogyan is keletkeztek a múmiák? Segítünk! A múmiáknak két csoportját különböztetjük meg: vannak a természetes módon mumifikálódott testek, melyek tartós hideg, sivatagi forróság, oxigénhiány, extrém sós környezet vagy állandó légmozgás hatására konzerválódtak, illetve léteznek a mesterséges múmiák. Ezt egyrészt jó tudni, másrészt azért is fontos, mert így ? is ? csoportosították a kiállítási anyagot. Lényeges információ még, hogy múmiákat a Föld minden táján találtak már, nem csupán Egyiptomban, hanem Európában, Dél-Amerikában, Ausztráliában, Ázsiában, sőt még a Kanári-szigeteken is. Még napjainkban is fedeznek fel múmiákat a különböző földrészeken.

_D0A0955_Copy
Egyiptomi szarkofág

?Az új tudományos módszerek segítségével belelátunk a testekbe, és szinte meg tudjuk szólaltatni őket. Elmondják, miként éltek az emberek az ő korukban. A vizsgálatok segítségével megismerjük táplálkozásukat, személyes tragédiáikat, betegségeiket, haláluk körülményeit. Sok az izgalmas tárgyi emlék, ám ezek a múmiák még többet elárulnak a letűnt korok embereiről? ? idézi a sajtóanyag Szikossy Ildikó antropológust, a kiállítás egyik kurátorát.

A kiállítás első termébe lépve a különböző vallások szerinti temetkezésről lehet olvasni, valamint a kezdetekről. Például arról, hogy a neandervölgyiek voltak az elsők, akik már 50 ezer évvel ezelőtt eltemették halottaikat. Sírjaik többek között Franciaországból és Irakból kerültek elő. Valószínű, hogy az elhunytat a halál beállta után nem sokkal befedték. Azt viszont nem tudni, hogy a temetés valamely szertartás részét képezte-e, vagy pusztán gyakorlati megfontolásból cselekedtek.

_D0A0911_Copy
Baron von Holz

A következő termekben először természetesen mumifikálódott testeket láthatunk, illetve azt is megtudhatjuk, hogyan konzerválódtak ezek az emberek és állatok. Találkozhatunk Ötzivel, a kb. 5300 éves gleccsermúmiával, aki a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste; egy havasi nyúl jégmúmiájával, amelyet érdekes módon lelőhelyéhez képest jóval magasabban fedeztek fel. Ebben a részben tudhatunk meg többet a zweelooi lápi múmiáról, amely egy vaskori nő oxigénhiányos körülmények hatására konzerválódott teste Hollandiából, valamint Baron von Holz múmiájáról is. A báró és családja a harmincéves háború elől menekült egy várba ? a mumifikálódott testeket a családtagok fedezték fel 1806-ban egy középkori kriptában. A szerencsés körülményeknek köszönhetően a báró teste tökéletesen megőrződött, ahogy bőrcsizmája is, feleségén pedig harisnya maradványai is láthatóak.

Ám ami a legrejtélyesebb: a kiállításon megtekinthetjük az ?ismeretlen múmiát?, amelyről szinte semmit nem lehet még tudni. A természet 300 éven keresztül őrizte meg egy rejtélyes, erőteljes felépítésű férfi, az ?erdélyi múmia? testét. Mint a kiállításon megtudtuk: a leletet a tárlat ideje alatt folyamatosan vizsgálják, és mire végéhez közeledik a kiállítás, a kutatók megosztják eredményeiket a nagyközönséggel.

 

_D0A0892_Copy
Az ?ismeretlen múmia?

Ahogy korábban említettem, léteznek az úgynevezett mesterséges múmiák, melyek közül az egyiptomiakat mindenki jól ismeri. Jöjjenek hát az egyiptomi szarkofágok és a dél-amerikai zsugorított zanza fejek, no meg sok más érdekesség!

Először lássuk a dél-amerikai fejecskéket! A fejvadász indián törzsek a csatában megölt ellenség levágott fejét különleges eljárással zsugorították és tartósították. A zsugorítás folyamán az ellenfél fejét főzéssel és füstöléssel kicsinyítették, majd a szájat lezárták, nehogy kiszálljon belőle a lélek és bosszút álljon a gyilkosán, illetve a szemeket is leragasztották. A spirituális szertartás célja volt, hogy bezárják az ellenség szellemét, félve annak bosszújától. A zanza fejek közül nagyon sok a hamisítvány, ezért nehéz is megállapítani, melyek az eredetiek. A mostani kiállításon kettő szinte biztosan az!

Ugyancsak Dél-Amerikából, egészen pontosan Bolíviából származnak a híres ?kosármúmiák?: ezek nagyon ritkák, és szintén zsugorították az így mumifikált testeket, a kosár egyik oldalán pedig hagytak egy nyílást, hogy az elhunyt ki tudjon nézni. Szintén ismertek a múmiabatyuk is, amelyek esetében az egész testet befedték, bebugyolálták, a ?batyu? tetejére pedig egy álfejet is tettek, melyre néha vicces arcocskát is festettek.

_D0A0928_Copy
A dél-amerikai zsugorított zanza fejek

Nagyon érdekes és egyben morbid eljárás volt az úgynevezett önmumifikáció, melynek megismeréséhez Japánig kell mennünk. A japán múmiák többsége buddhista kolostorokból származik. A Kínából eredő szertartást a VIII?IX. században vitte át Japánba a singon buddhizmus alapítója. A XII?XV. század folyamán Kína, Japán és Vietnam buddhista szerzetesei így remélték elérni a megvilágosodást. A folyamat első szakaszában az önmumifikációra jelölt szerzetesek speciális étrendet követtek: majd? ezer napon keresztül csak bogyókat és magokat ettek, majd újabb ezer napig mérgező folyadékot ittak. Végül csak meditáltak, már nem ettek és nem is ittak. Elvonultak egy szűk kősírba, levegőt is csak egy vékony csövön keresztül vettek. Egy kis csengő segítségével jelezték, hogy még életben vannak. Ha ez a csengő már nem szólt, a kint lévők tudták, hogy meghalt a szerzetes. A társak ekkor lezárták a sírt további ezer napra. Sokan próbálták ki ezt az eljárást, de csak keveseknek sikerült. Akiknek viszont igen, azokat szentként tisztelték. Ezt a módszert később öngyilkosságnak minősítették és a XIX. században mindenhol betiltották.

Végre elérkeztünk Egyiptomba

Az egyiptomi múmiákról már sokat hallottunk, tanultunk, ők a legismertebbek, így a kiállításon is külön termet kaptak. Olvashatunk itt a mumifikálás technikájáról az ókori Egyiptomban, a temetkezési szokásokról ? többek között arról, kinek a nevéhez fűződik a ?piramisok kora? ?, valamint Tutanhamon fáraóról, aki a Királyok Völgyében található sírjáról ismert. Láthatjuk Nes-Hor, az egyiptomi pap óriási szarkofágját ? érdekesség, hogy nevének jelentése: ?Hóruszhoz tartozó?, mumifikált testében pedig többek között ízületi gyulladást diagnosztizáltak. Találunk még állatmúmiákat is: Ibiszt, a szent madarat, egy kutyát és egy krokodil testét is. A számos ókori maradvány mellett a hozzájuk tartozó tárgyi emlékekkel, koporsókkal, eszközökkel is megismerkedhetünk, amelyek elmesélik, miként gondolkodtak a halálról ennek a civilizációnak a tagjai.

_D0A0942_Copy
Tutanhamon fáró

A mesterséges-részben látható még az úgynevezett ?Marylandi múmia?: egy amerikai férfi felajánlotta a testét, hogy a tudósok a halála után ókori egyiptomi eszközöket és módszereket alkalmazva mumifikálják őt. Továbbá olvashatunk a Burns-gyűjteményről is. A XIX. század elején számos gyűjteményt hoztak létre azzal a céllal, hogy preparátumok segítségével tanítsák az anatómiát. Ezek a preparátumok valójában mesterséges múmiák. A skót anatómiaprofesszor, Allen Burns rendkívüli anatómiai ismeretekkel rendelkezett és számos testet preparált úgy, hogy a véredények, az artériák és a vénák, az izmok és a különböző szervek láthatóvá váltak. Még ma is rejtély, hogy milyen mumifikálási technikát alkalmazott.


Magyar múmiák

Amit pedig a legjobban vártam a kiállításon, azok a váci múmiák voltak. A váci Fehérek temploma kriptájának feltárásakor a csaknem kétszáz éve érintetlen koporsókból 265 egyén természetes módon mumifikálódott maradványai kerültek elő. A koporsókra festett évszámok, valamint a fellelt halotti és keresztelői anyakönyvek szerint a kripta 1731 és 1838 között volt a váci lakosok temetkezési helye. A kriptába egyházi személyek és világi hozzátartozóik temetkeztek. A festett, díszített koporsók, a viseletek, az egyházi kegytárgyak és a temetkezési textíliák nagy része kitűnő állapotban maradt meg. A váci Fehérek templomának felújítása során, 1994-ben találtak rá a kriptára, amely a padlótól a mennyezetig zsúfolásig tele volt egymás tetejére halmozott koporsóval. Ezek rejtették a mumifikálódott holttesteket.

_D0A1015_Copy
A váci Orlovits család

A kiállításon megtekinthető az Orlovits család három tagja, akik a XVII. század végén ? XVIII. század elején éltek. Skripetz Veronika fiatalon ment feleségül Orlovits Mihályhoz, és már 15 évesen megszületett gyermekük, aki nem élte meg a két hetet, majd még egy lánynak és egy fiúnak adott életet. A DNS-elemzés tanúsága szerint Veronika tuberkulózisban szenvedett, halálát azonban nem feltétlenül ez okozta. Orlovits Jánoska, a harmadik gyermek múmiája is látható a tárlaton: ő alig egyéves korában, 1801-ben hunyt el. Nővére, Katalin két és fél évesen, bátyja, a kis Mihály kéthetesen halt meg. Az apa, Orlovits Mihály molnár volt, 41 esztendős korában, 1806-ban hunyt el. A CT-vizsgálat tanúsága szerint bal sípcsontja és szárkapocscsontja eltört.

_D0A1008_Copy
Skripetz Veronika

_D0A1000_Copy
Orlovits Jánoska

Mindezek mellett még számtalan érdekesség, tudományos különlegesség várja az érdeklődőket a tárlaton, amelyet Prága után a kontinensen másodjára Budapesten mutat be a JVS Group, méghozzá exkluzív összeállításban. A Világ Múmiái című kiállítás időkapszulaként repíti el a látogatót különböző kontinensekre és civilizációkba, és arra is lehetőséget ad, hogy az érdeklődők maguk is kutatóvá váljanak: interaktív módszerekkel próbálják kifürkészni több ezer év titkait a síron túlról.

A tárlat eddig soha nem látott összetételben mutatja be 4500 év múmiáit Egyiptomtól a korai dél-amerikai kultúrákon át az európai középkoron keresztül egészen a 18. századi Magyarországig. A kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársainak segítségével, közreműködésével jött létre. Kurátorok: Szikossy Ildikó antropológus és Pap Ildikó antropológus.
_D0A0933_Copy
A különleges ?kosármúmia?

A kiállítás 2018 végéig látható a belvárosi Komplexben.
Szíjjártó Anita
Fotók: Csákvári Zsigmond