Mihaly_von_Munkacsy_in_his_studio
Munkácsy párizsi műtermében 1895 körül
Fotó: wikimedia.org


Ha bárkit megkérdezünk, mondjon egy magyar festőt, legtöbbször Munkácsy Mihály neve hangzik el. Meseszerű élete vagy magyar történelmi témaválasztásai miatt ilyen népszerű?

Életútja nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy a legismertebb magyar festővé váljon. Főleg az idősebb generáció ismeri, szomorú tapasztalatom, hogy a huszonévesek keveset tudnak róla. Élete valóban kalandos volt. Nehéz gyermekkorból küzdötte fel magát a legismertebb festők közé. Nagyméretű, főleg vallásos témájú kompozíciói tették széles körben ismertté a nevét. Nem vált volna azonban világhírűvé, hogyha nincs mellette egy szintén zseniális képkereskedő, Charles Sedelmeyer. Az ő nagyszerű marketingjének köszönhető Munkácsy nemzetközi karrierje.

krisztus_pilatus_elott
Krisztus Pilátus előtt (1881)
Fotó: mek.oszk.hu

 

Szinyei Merse Pál úgy emlékszik vissza a festőre, mint akinek pályája kezdetén nem volt alapos rajzkészsége. Valóban hiányos volt a mesterségbeli tudása?

Munkácsy rajzkészsége nem volt rosszabb többi pályakezdő társánál. Ennek megítélése azonban a korszak akadémiai képzéséből adódott: jobban szerették a virtuóz ügyességű növendékeket, és a kortársak közül nem egynek voltak ilyen képességei, például Székely Bertalannak is. Hozzájuk képest Munkácsy indulása sokkal nehezebb volt. Tudásának jó részét saját maga szerezte meg, autodidakta módon. Nem járta végig a szokásos stúdiumokat, a bécsi akadémián is rövid ideig tanult. A személyisége sem volt alkalmas arra, hogy iskolai keretek között hosszabb tanulmányokat folytasson. Festői habitusa szétfeszítette ezeket a határokat. Erős és egyedi kompozíciós készsége azonban kiegyenlítette azt, hogy nem volt virtuóz, képzett rajzoló. Munkácsy gyermekkori rajzait nézve már megfigyelhető, milyen hatásosan helyezte el a csoportokat és az alakokat, érezni, ahogy a képen szereplők tekintete kitölti a teret. Emellett nagy mestere volt a pszichológiai jellemrajznak, festőzsenije ezekben a képességeiben mutatkozott meg igazán.

Siralomhaz_Munkacsy_Mihaly
Siralomház, 1880
Fotó: mek.oszk.hu

Szinte vele egy időben indult útjára Franciaországból az impresszionizmus, ahol ő maga is befutott, de Munkácsy továbbra is realista stílusban alkotott. A modernebb szemlélet nem érdekelte?

Valamennyire foglalkoztatta az impresszionizmus. Mikor Párizsban járt, megnézte a később impresszionistának titulált művészek munkáit, akiket a párizsi Szalon elutasított. Későbbi tájképein, például a Poros út című alkotásán is meg lehet figyelni a korai impresszionistákra jellemző, oldott ecsetkezelést és színhasználatot. Munkácsy tudatosan tartott ki a saját realista felfogása mellett. Az ő ideája Rembrandt festészete volt. Az a mód, ahogy ? a virtuóz Rubensszel szemben ? a mélyebb mondanivalót kevesebb eszközzel ki tudta fejezni. Ami számára a művészetet jelentette, azt csak a realizmus keretei között tudta elképzelni. Az általa választott témákat, például a Krisztus Pilátus előtt című képet, nehezebb lenne megfesteni Renoir stílusában. A témaválasztás és a technika bizonyos szempontból megköti a művészt, hiszen ezeknek összhangban kell lenni egymással. Nem véletlen, hogy a monumentális, történeti festészeti alkotások a realizmus keretei között jöttek létre.

munkacsy_mihal_poros_ut
Munkácsy: Poros út I., 1840
Fotó: artmagazin.hu

 

12 évvel ezelőtt már rendeztek egy Munkácsy-tárlatot a Damjanich János Múzeumban. Ezúttal új, eddig nem látott képeket is kiállítanak. Melyiket várja a legjobban?

A Férfi portré című alkotás az, Pákh Imre gyűjteményéből. Mind színességében, mind festési módjában kiemelkedik a portrék közül. Már magán viseli a francia impresszionizmus jegyeit. Munkácsy számára nem volt probléma zöld árnyékkal megfesteni egy arcot. Ezt realisztikusabb ecsetrajzzal készítette el, de sokkal színesebben, mint az átlagos portréit. Számomra ez a kép a kiállítás kuriózuma.

Ferfi_arckep_1875
Férfi arckép, 1975

Pál Amanda

Indexkép: Tanulményfej az Ásító inashoz (1869)