_D0A1524_Copy

Régóta keresi a MANK annak módját, miként lehet a magyar alkotóművészeket és gondolkodókat közelebb hozni egymáshoz, hogyan lehetne közöttük a társasági szálakat erősíteni annak érdekében, hogy a magyar kulturális élet vagy annak egyes területei erősebbé és szervezettebbé váljanak. A budai Várban, az Úri utca 54?56. szám alatt, a Mailáth-palota épületében, a Cseh Tamás Archívum ? Interdiszciplináris Gyűjteményben rendezett Alkotóművészeti Szalon ennek megvalósítását célozza meg.

A hely szelleméhez illően az első néhány perc Cseh Tamás munkásságát idézte: ezúttal a történelemszerető ember vallomását és egy először elhangzó koncertrészletet mutattak be az Archívum gyűjteményéből. A filmvetítést Hanák Gábor, az Archívum alapítójának gondolatai vezették fel.

_D0A1507_Copy
dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója

Ezt követően került sor a moderált beszélgetésre a két meghívott alkotó között. A beszélgetést Mirtse Zsuzsa író, költő vezette le. A beszélgetés során közös pontokat kerestek a két, látszólag eltérő utat járó művész művészetfelfogása, szemlélete között: mindketten szeretnek a múltban utazni, különös viszony fűzi őket a matematikához és az építészethez, alkotásaik szinte mérnöki pontossággal vannak megkomponálva.

_D0A1581_Copy
Csontos János költő és Orosz István grafikusművész (balról jobbra)

Orosz István és Csontos János is végtelen precizitással, aprólékossággal és mesterségbeli tudással van felvértezve, és mindketten szerelmesei a reneszánsz művészetnek. Ugyanakkor a különbségek is kirajzolódtak közöttük. Csontos János így fogalmazott: ?István polihisztor, én meg reménytelenül a nyelv szövevényébe vagyok belebogozódva, semmilyen egyéb tehetségem, se képzőművészeti, se zenei nincsen. Tehát nekem mindent a szavakkal kell megoldanom. Irigylem is Istvánt, aki úgy szökell művészeti ágról ágra, mint a méhecske virágról virágra.? Persze kiválóan ellensúlyozza ezt az íráson belüli sokszínűsége. Csontos János irodalmi pályafutása mellett filmrendezőként is közismert, az építészethez való vonzalmát a filmjei is bizonyítják, az est során azonban a lírai pályájáról esett szó legfőképp. Írt például szonettregényt, amelyet szonettkoszorúkból hozott létre, de volt olyan is, hogy egy egész parafráziskötetet írt, vagy kiegészítette József Attila töredékben maradt verseit ? ezek pedig mind azért születtek saját bevallása szerint, mert ezen a területen tud alkotni, kiteljesedni, a szavakkal való kísérletezés izgatja őt. Csontos János művészetével igyekszik ellensúlyozni a kaotikus világot, ezért műveiben igen precízen, betűre pontosan ír, alkot.

_D0A1547_Copy
Orosz István

Orosz Istvánra azt mondják, reneszánsz ember. Pályája elején tervezett színházi díszleteket, plakátokat, könyvillusztrációkat, rendez animációs filmet, könyveket és verseket is írt. Grafikusként ismert mégis a leginkább. Orosz István így vallott művészetéről: ?Vannak dolgok, amelyeket el tudok képzelni, és le tudok rajzolni. Vannak, amelyeket el tudok képzelni, de nem tudok lerajzolni. Vajon le tudok-e rajzolni valami olyat, amelyet nem tudok elképzelni? Ez az, ami igazan érdekel.? A múltba való visszavágyódásáról pedig azt mondta, hogy számára érdekes felfedezés volt, amikor rájött, nemcsak térben, hanem időben is lehet emigrálni: amikor a térbeli menekülés helyett egy másik korszakot választ magának az alkotó. ?Elméletben is sokat foglalkoztam a kora reneszánsz világgal, képzőművészként kipróbáltam akkori technikákat, alkalmaztam azokat a mai világunkra? ? utalt arra, hogy talán az említett korszakban élő művészekre volt jellemző hasonló munkamorál.

_D0A1587_Copy

Bár mindkét alkotóban van nosztalgia, elvágyódás letűnt korok iránt, mégis mindketten friss, érvényes művészetet tudnak létrehozni, hiszen a mai kor problémáira keresik a választ művészetükben.

Az eseményről további képek ezen a linken érhetők el.

Takács Erzsébet

Fotók: Csákvári Zsigmond