Miben ragadható meg az art- és a plázamozik közötti különbség?
Talán a nívós étterem és a gyorsétkezde közötti különbséghez hasonlítható. A plázamozikban egyforma helyszíneken, hasonló körítéssel tálalva nagyjából ugyanazt a kínálatot találjuk. A hetente megjelenő új filmek sokáig nem maradnak műsoron, két-három hét alatt az újabbak kiszorítják őket. Ott tehát egy gyors fogyasztásról van szó, nagy marketing háttérrel. Az artmozik általában több évtizedes múltú, különleges atmoszférájú, patinás filmszínházak. A környezetünkben nem boltok vannak, hanem kávézók, amelyek kedvelt találkozóhelyek is. Jelentős különbség az is, hogy nálunk egy-két kivételtől eltekintve, a filmeket eredeti nyelven, felirattal vetítjük, míg a multiplexben többnyire szinkronizálva. A közönségünk is más, valamennyi intézményünknek jól behatárolható törzsközönsége van, ismerjük az ízlésüket, igyekszünk a kedvükben járni. Nem elhanyagolható persze az sem, hogy a plázamozikkal azonos technikai színvonal mellett a jegyek jóval olcsóbbak.
Mit érdemes tudni a filmkínálatukról?
Artmozi-hálózatunkban mindig a filmszínház arculatához és közönségéhez illő alkotásokat, illetve programokat válogatunk össze, így sokkal színesebb a kínálatunk, mint egy multinak. Egy-egy művet hosszabb ideig tartunk műsoron, de az is előfordul, hogy pár hónappal a levétel után újra elővesszük. A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan már közel egy éve látható nálunk, a Liza, a rókatündér 27 hete, míg a Saul fia 10 hete van folyamatosan műsoron. A művészfilmeknél gyakran fordul elő, hogy nem az első hét hozza a legtöbb nézőt, hanem a későbbiekben váltanak rá több jegyet.
Milyen programokat kínálnak a vetítések mellé?
Fontos része a rendezvénykínálatunknak a sok filmfesztivál és -hét, amelyeken évről-évre egy-egy nemzet legjobb alkotásait mutatjuk be. Van olyan ország, amely már 20 éve visszajár hozzánk, de mindig lehet találkozni újakkal is. A filmhetekre rendszerint az alkotók, a rendezők és a színészek is ellátogatnak, a vetítéseket pedig jó hangulatú közönségtalálkozók követik. A nemzetközi programok mellett, a tematikus fesztiválok is nagyon népszerűek, ilyen például a Verzió, az Építészeti Filmnapok, a Kiskakas és a Friss Hús, a Klipszemle, a Szemrevaló és a Design Filmszemle.
Minden évben indítunk filmklubokat, tematikus sorozatokat, ezeken nemcsak kortárs alkotások jelennek meg, hanem a klasszikusokat, vagy a kultikus műveket is előveszünk. A társművészetek is megtalálhatók a mozijainkban: opera- és balettelőadások, koncertek, irodalmi estek, színházi közvetítések és könyvbemutatók színesítik a palettát.
Rendszerint már elővételben elkelnek a karszalagok az év egyik legnépszerűbb eseményére, az Artmozik Éjszakájára, amikor valamennyi intézményünk este hat és reggel hat között egyetlen karszalag megvételével látogatható.
Budapesten hét művészmozi található. Ez világviszonylatban mennyire sok?
Valamennyi európai fővárosban vannak artmozik, viszont a számukat tekintve Budapest az élmezőnyben van. Az Europa Cinemas támogatásokkal igyekszik segíteni ezek fennmaradását, évente pedig szakmai találkozókat szervez, ahol tapasztalatcserére is lehetőség van. Látogatjuk az európai artmozik szövetségének workshopjait is, és úgy látjuk, nincs szégyenkezni valónk, jó úton járunk.
A magyar nézők vagy a külföldiek vannak többen?
A közönség zöme magyar, nélkülük nehéz lenne elérni az évi közel 400 ezres nézőszámot. A hazánkban élő külföldiek is gyakran jönnek hozzánk az eredeti nyelvű vetítések miatt. Gyakran tűzünk műsorra magyar filmeket angol felirattal, most éppen a Saul fiát láthatják így a Toldiban és Művész Moziban. Az elmúlt 4 évben a nemzetközi tendenciákkal ellentétben a mi hálózatunkban jelentős nézőszám növekedés tapasztalható.
A művészmozik kínálatában olyan filmeket is meg lehet találni, amelyeket a multiplexekben is vetítenek. Ennek mi az oka?
A multik játszanak populárisabb művészfilmeket és magyar alkotásokat is, főleg azokat, amelyektől nagyobb bevételt várnak. Mivel már mindenhol digitális technika van, és mindenki a heti megjelenésekből válogat, természetesen van átfedés a két mozitípus között. Mi is színesítjük a műsort minőségi közönségfilmekkel.
Mozijaikban egy filmet naponta egy-kétszer lehet megtekinteni, míg egy multiplexben többször is. Miért van ez?
Jóval kevesebb teremmel rendelkezünk, mint egy multi, így nyilvánvalóan kevesebb kezdést is tudunk egy-egy alkotásnak biztosítani, valamint hálózatunk tagjai csak délután nyitnak ki. A Művész Mozi, a főváros vezető artmozija rendelkezik egyedül öt teremmel. A Puskinban eddig három helyiségben lehetett filmet nézni, de azt két új szobával bővítettük, ahol viszont nincs digitális vetítő. A Toldiban és a Tabánban pedig két teremben tartunk vetítéseket.
Az Örökmozgó kapcsán előtérbe kerültek a közbeszédben, hogy a művészmozik nem lehetnek nyereségesek.
Igaz, hogy ma már nem tartható fenn artmozi csupán az aktuális filmmegjelenés műsorra tűzésével, ezért több lábon kell állnunk. Nagyon fontos a mozik arculatával összhangban álló programszerkesztés. A rendezvények nagyon sok plusz nézőt hoznak, de a vetítéseken kívüli idők hasznosítása is jelentős bevételt jelent. Valamennyi intézményünkben működik kávézó vagy büfé, amelyeket bérbe adunk, ügyelve arra, kínálatuk és eseményeik az adott mozi közönségének igényeihez igazodjanak. Nálunk külön csapat foglalkozik a rendezvények, a vetítéseken kívüli események szervezésével és az ifjúsági programokkal.
Persze támogatások nélkül mindezt nem tudnánk megvalósítani. Indulunk hazai pályázatokon, de ezek nem tervezhetők, és az összegek sem túl nagyok. Az Europa Cinemas finanszírozási segítségét a Fővárosi Önkormányzat működési támogatása egészíti ki. A Tabán fenntartásához a Budavári Önkormányzat is hozzájárul, mi pedig cserébe 50 százalékos kedvezményt kínálunk a kerület nyugdíjasainak és a diákjainak.
Említette, hogy külön csapat foglalkozik az ifjúsági programokkal. Fontos, hogy őket is elérjék?
Európai szinten is problémát jelent, hogy az művészmozik közönsége öregszik. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a jövő filmértő közönségét ?kineveljük?. Már óvodáskortól értékes időtöltést kínálunk a Puskin Kuckóban, ahol koncertekkel, bábszínházzal, játszósarokkal és persze a Legkisebbek mozija sorozatunkban klasszikus mesefilmekkel is próbáljuk az igazi mozit megkedveltetni.
Iskoláskortól a Suli-mozi programunk nyújt számtalan lehetőséget a kortárs és a klasszikus alkotások megismerésére. A tavalyi évben közel 5 ezer diák vett részt ezeken, az idei első félévben pedig már 3 ezernél tartunk.
Hogyan érték el a már említett nézőszám növekedést?
Az elmúlt évek nézőszám növekedése annak is köszönhető, hogy az intézményeink teljes kapacitását igyekszünk kihasználni. Mindezt pedig úgy kell tennünk, hogy ne hígítsuk a kínálatot, az artmozi funkciót megtartsuk. Persze jelentős profit nem várható egy ilyen hálózat fenntartásából, de komoly eredménynek tekinthető, ha ezeket az értékeket megőrizve fennmaradnak és nem veszteségesek.
