Múzeum, ahol minden kipróbálható

A múzeum tulajdonosa Pálfi Balázs, közgazdász végzettségű. Honnan jött az ötlet?

Rajongóból váltam gyűjtővé, később mániákus gyűjtővé, és mára a gépeket bemutató múzeum tulajdonosává. A kezdetekben úgy gondoltam, lesz 4-5 gépem, amivel eljátszogathatok, de rövidesen változott a koncepció, és egész már nem rólam szólt. Célommá vált, hogy a gépeket bemutathassam, megnyithassam egy nagyobb közösség számára is, hisz a modern kiállításokon, múzeumokban manapság az interaktivitás nemcsak jelen van, hanem szinte megkerülhetetlen tényező. Még tradicionálisabb tematikák esetén is egyre gyakrabban lehet a látogató aktív szereplője az adott tárlatnak, nálunk pedig, egyenesen kínálja magát ez a lehetőség. Gyűjtő nagyon sok van, de ennek a helynek az a lényege, hogy egyrészt az utókornak is bemutassuk ezeket a gépeket, másrészt azok, akik régen szerették, és játszottak rajtuk, újra örömmel jöjjenek el ide.

Mi a működtetés alapja?

Muzeális közintézmény a hivatalos besorolásunk, erre minisztériumi engedélyünk van. Minden géphez van ismertetőnk, sőt társintézményi támogatást is kaptunk a Közlekedési és Műszaki Múzeumtól. Speciális, hogy nálunk a technikatörténeti bemutatón kívül kipróbálási lehetőséget is adunk.

Mennyit kell fizetnie a belépőnek, és ezért mit kap?

Van egy 500 Ft-os belépőjegyünk, - a kedvezményes ennek a fele - amiért tárlatként vagyunk látogathatók, az információs táblák segítik a vendéget az eligazodásban. Kiegészítő jegy (2000 Ft) váltása esetén, - ezzel támogatja a vásárló a múzeumot, - bármely gépünket szabadon használhatja, 10 negyedórán át. Ha nem tölti ki a teljes időt, időarányosan visszakap a 2000 Ft-ból, de ha többet akar itt tartózkodni, aznap zárásig már ingyenesen maradhat. Bérletünk is van, ekkor nyolc áráért tíz ilyen alkalmat kap a vásárló.

Milyen számszerű adatok jellemzik a múzeumot?

A főváros belső részén - a WestEndhez és a Vígszínházhoz közel ? vagyunk, több mint 400m2 ?es területen. Itt 130 kipróbálható játékgép van, ebből 110 a flipper.

A golyós játékainkon kívül van mutatóba néhány puskás-lövöldöző, foci, kosárlabda, sőt bowlingasztal és egy-két videojáték is. Van néhány valódi kuriózumunk, ilyen az 1920-as jégkorongjáték, ami a csocso elődjének tekinthető, az 1959-es wurlitzer, ami a gyártó utolsó monó szériája, és a cukorka automatánk 1930-ból. Próbáltam mindent begyűjteni, ami mechanikus, és a játszó ember érdeklődését felkeltheti. Ha ránézünk egy több évtizedes játékra, a kialakítás, a grafikák egy adott korszakot, egy akkori életérzést tükröznek vissza. A flipperek tipikusan az ötvenes-hatvanas évek popkultúrájának elválaszthatatlan részei voltak.

Mindent gépüket ki tudják állítani?

A rendelkezésre álló hely, sajnos határt szab a számbeli bővülésnek, eddig is már sok kompromisszumot kötöttem, mely gépeket válasszam ki bemutatásra. A rotáció minimális, a meglévőket igyekszünk folyamatosan karbantartani és működtetni.

Ha klasszikusan szeretnénk bemutatni a gyűjteményünket, lehet hogy ideálisabb lenne 20-30 géppel kevesebbet kiállítani, de azt gondolom, azok akik szeretnék megismerni a gépek történetét, és ki is próbálni azokat, így kaphatják tőlünk a legtöbb információt.

Közel egy év után mik a tapasztalatok?

Látogatószámban nagyjából azt terveztük, ami megvalósult. Szerencsére nagyon erős sajtó- és médiatámogatást kaptunk szinte a semmiből. Azt tapasztaltam, hogy olyanokat is érdekel a flipperezés, akikre egyáltalán nem számítottam. Ez nagyon pozitív visszajelzés a számomra, és erőt ad a folytatáshoz.

Kik járnak Önökhöz?

Nagyon sok külföldi vendégünk is van, mert elérjük a szállodákat, ifjúsági hoteleket. Mi is meglepődtünk, hogy a külföldi internetes oldalakon Budapest látnivalói, érdekességei között benne vagyunk az első tízben. 2014 végén talán a leginkább mérvadó turisztikai oldalon, a Tripadvisoron első helyezést értünk el Budapest látványosságai között a látogatók szavazatai alapján. Szeretnénk azt is elérni, hogy akik idejárnak, ne csak játszanak egymás mellett, hanem ismerjék is meg egymást. Amellett, hogy ellátjuk a klasszikus múzeumi feladatainkat, még közösséget is tudunk építeni a hasonló, játékos érdeklődésű emberekből, ha játéktudásukat, ügyességüket összemérhetik.

Ezek szerint a bátrabbak versenyezhetnek is egymással?

Tavaly világszerte több mint 2000 verseny zajlott: van ranglista, Európa- és világbajnokság. Ausztriában már bejegyzett sportág, de Magyarországon a flippert még nem tekintik sporteszköznek. Nálunk is zajlott novemberben ilyen verseny, 116 induló volt, köztük 50 külföldi. Szeretnénk újabb versenyeket rendezni, ezek által is építve a közösséget. A helyezés általában a kijelölt gépeken elért pontszám szerinti ranglista, vagy előfordul, hogy egymás ellen játszanak ketten, ilyenkor a több győzelemmel rendelkező jut tovább.

Az eszmei értéken túl piaci értékük is van a gépeknek?

Egy működő közepes állapotú gép reális piaci ára 150ezer forintnál kezdődik, felső határ nélkül. Hozzánk is jönnek vételi szándékkal, de ez egy múzeum, ahol leltározott tárgyak vannak, itt vásárolni nem lehet. Magyarországról elmondható, hogy legalább egy tucatnyian rendelkeznek 20-50 közötti géppel, és ennél jóval többen vannak, akiknek pár gépük van otthon. Becsült adatok alapján legalább 2000 ápolt, karbantartott gép van magánkézben.

Világviszonylatban a harmincas években volt az ősflipper világkora, majd a hatvanas években ismét nagyon népszerű lett. A nyolcvanas évek elején, pont a megjelenő videojátékok hatására, a játéktermek újra fellendültek, a kilencvenes években pedig, az új típusú kijelzőknek köszönhetően, ismét nőtt a közönség érdeklődése. Nálunk a népszerűség folyamatos volt a kilencvenes évek közepéig, 20-30 ezer gép üzemelt. Ekkor megváltozott a törvényi szabályozás, a gépek fokozatosan eltűntek a kocsmáinkból. Ma jó, ha országosan 300 flipper üzemelhet.

Mit kell tudnunk erről az érdekes nevű gépről?

Maga a flipper az Egyesült Államokból érkezett, 1947-ben alkották meg az első ilyen szerkezetet. Már a század húszas éveiben voltak előzményei, de ekkor jelent meg az az alkotórész, a golyók visszalökésére szolgáló uszonyszerű kar ? angolul flipper ? ami ennek a játékeszköznek mindmáig a névadója. Az angol pinball szó a tüskékkel kirakott pálya és a golyó kereszteződéséből született, mely minden korabeli kilövőrúddal rendelkező golyósjátékot, így a flippert is magába foglalja.

Milyen múltra tekint vissza a szórakozásnak ez a módja?

Az USA-beli nagy gyártók közösségi használatra az első golyós gépeket a húszas években dobták piacra, és egészen a kilencvenes évek végéig gyártották ? természetesen folyamatosan modernizálva ? őket. A harmincas évektől megjelenik az európai gyártás is, spanyol, olasz, német, francia cégek tűnnek fel. De tudunk magyar próbálkozásról is, sőt szovjet gyártmány is készült, de ez csak a belső piacon maradt.

A 70-es évekig a flipperasztalok hasonlóképpen néztek ki, a 80-as évek elején jelentek meg az újdonságok, ekkor az európai flippergyártás lemaradt, majd a 90-es évek elején nagyrészt meg is szűnt. Érdekesség, hogy az elmúlt pár évben ismét megélénkült a flipperek iránti igény, de az új gépek most már nem kerülnek ki bárokba, nyilvános helyekre, hanem magánszemélyek vásárolnak belőlük otthoni, saját szórakoztatásukra.

A számítógépes játékok nem vették át a piacot?

Ez egy mechanikus játék, teljesen más érzést kell, mint amikor a monitoron ?gurul? a rajzolt golyó. Itt repül a vasgolyó, csapódik a falhoz, továbblöki az uszonykar, és kétszer nem ismétlődik meg ugyanaz az állapot a játék folyamán. A valós fizikai érzetet nem pótolhatja egy monitoros kép.

Végül egy zsebbe vágó kérdés: lehet ezekkel a gépekkel pénz is nyerni?

Sajnos nem, ezek definiáltan ügyességi játékok. Érdekességként 1976-ban, az USA-ban volt egy precedens értékű per ennek bebizonyítására. Egy flippert vittek be a tárgyalóterembe, és azon Roger Sharpe megmutatta, hogy meg tudja lőni azt a célpontot, amit előzetesen kijelölt. Ezzel bizonyítást nyert, - és ezt ítéletben is kimondták, - hogy ez nem szerencsejáték, mert az eredmény elérésében az ügyesség a fő szempont.

Tölgyesi Tibor