- A digitalizáció az élet minden területén fontos, különösen egy olyan hatalmas közvagyon, mint a múzeumi tárgyállomány esetében - emelte ki az 1991-ben kezdett konferenciasorozat jelentőségét Rezi Kató Gábor, a vendéglátó MNM főigazgató-helyettese, a Múzeumi Digitalizálási Bizottság elnöke. Mint megjegyezte, a kiállításokon ennek az óriási anyagnak csak kis töredékét lehet egyszerre bemutatni a maga fizikai valójában, virtuális formában azonban a raktárakban őrzött tárgyakkal is megismerkedhet a közönség.
A bemutatás mellett a digitalizálás nagyon fontos az állományvédelem szempontjából is, hiszen minél kevesebbet kell mozgatni a tárgyat, az annál nagyobb biztonságban van, de a folyamat sokat segíthet a szakmai kutatásokban, illetve a vagyonvédelemben is - tette hozzá a szakember.
Rezi Kató Gábor kitért az Európai Unió Europeana elnevezésű nagy digitalizálási projektjére, amelyben az Athena program révén a múzeumok is részt vesznek. Régi kérdés, hogy egységesen kezelhető-e a könyvtári, a levéltári és a múzeumi digitalizáció, a szakma mindenesetre dolgozik a különböző digitalizálási rendszerek és eljárások sztenderdizálásán - fűzte hozzá.
Mint a szakember kiemelte, a jó felbontású, akár három dimenziós digitalizálás pénzigényes folyamat, ráadásul időről időre mind a fájlformátumokat, mind az adathordozókat meg kell újítani, mert mindkettő gyorsan elavulhat. "Nemcsak át kell tölteni időnként néhány terabájtnyi anyagot egyik szerverről a másikra, hanem nagyon komoly eljárásokat kell kidolgozni arra vonatkozóan, hogy ezek az adatok milyen időközönként és milyen módon frissíthetőek" - hangsúlyozta az MNM főigazgató-helyettese.
A kétnapos konferencián számos külföldi és hazai közgyűjtemény képviselője és digitalizálási szakember vett részt, többek között az Agence photo de la Réunion des musées nationaux, a Wien Museum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Ludwig Múzeum, az Elektronikus Információszolgáltatás program, a Neumann Kft., valamint a Magyar Távirati Iroda munkatársai.