Múzeumok Éjszakája - BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

Egyéb

Föltűnő, hogy az utóbbi években mennyire megújult ez a múzeum. Nem csupán az elmúlt idők emlékeinek, tárgyainak őrzője, hanem szellemi, szakmai központ, ahol lehetőséget teremtenek a magyar színház aktuális kérdéseinek boncolgatására is. Egész évben tartanak itt beszélgetéseket, felolvasásokat, rendhagyó tárlatvezetéseket, sőt, még divatbemutatókat is. Jó ide jönni.

Ahogy ezen a szombaton is, még a szakadó eső ellenére is. Már a kertben kellemes asztal hívogat, mintha valami jó baráthoz érkeznénk. Sül a hűs, jégen ínycsiklandozó saláták, szószok, a fehérrel terített pulton kecses borospalackok. Már ez is olyan, ahogy egy korszerű múzeumhoz illik: a hagyomány és a modernség találkozik. Benn az OSZMI munkatársai fogadnak, engem például Lakos Anna, aki az ITI (Nemzetközi Színházi Intézet) Magyar Központjának elnöke is. Az eső miatt beszorult a Vodku zenekar a vendégeikkel, a Radnóti Színház művészeivel, Martin Mártával, Schneider Zoltánnal és Szávai Viktóriával együtt, de a koncert így is remek. Az utóbbi időben sok vita alakult ki arról, milyen is az ideális színház épülete. Az OSZMI munkatársai ennek a továbbgondolására kértek föl neves építészeket és építészhallgatókat, arra, hogy készítsenek látványterveket XXI. századi színházépületekről. Ebből született aztán a Térképzelet című kiállítás, melynek éppen ezen a szombaton van a megnyitója. A terveket nézve olyan meghökkentő ötletekkel is találkozni, mint a divatbemutatókon is szokás, vagyis amiről hirtelen úgy vélni, megvalósíthatatlan, ám finomítva talán mégiscsak találkozunk majd egyszer vele.
Bár a Múzeumok Éjszakája iránt mindig nagy az érdeklődés, mégis meglep, hogy egy szakmai beszélgetésen is milyen sokan vannak jelen. Vargha Mihály építész, színháztechnikus, újságíró vezeti a beszélgetést a zsúfolt térről, vagyis arról faggatja Balázs Zoltán rendezőt, Bagossy Levente díszlettervezőt és Klobusovszky Péter építészt, mit tartanak jó színházi térnek. Közben a HOPPart társulat a múzeum termein vezeti végig az érdeklődőket, azt a rendhagyó formát választva, hogy ők maguk öltöznek be a hajdanvolt színészóriásoknak, kis jelenteket is rögtönözve az életükből. Kérdezem utána HOPPartosok egyikét, mit jelent számukra ez a szokatlan feladat. Herczeg Tamás szerint ez is színház, és ők amúgy máskor is keresik a hagyományostól eltérő formákat is.