letoltes
Fotó: pinterest.co.uk

Divatos vagy elavult szokás a múzeumlátogatás? Itthon mennyire népszerűek a kiállítások, a múzeumok? Vajon mennyire eltérőek ezek az adatok külföldön? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közreadott statisztikája alapján, mely a 2009-től 2016-ig terjedő hét év múzeumlátogatottsági adatait vizsgálja, minderre igyekszünk választ adni, bemutatva a hangsúlyosabb pontokat, a nagyobb eltéréseket, majd összehasonlításképpen a külföldi múzeumok adatait.

A magyar múzeumok látogatottsága 2009 és 2015 között évente összesen 8 és 9,5 millió fő között alakult, ez a szám 2016-ban meghaladta a 10 millió főt. Ebben az évben összesen 10 395 847 ember látogatott el a hazai múzeumok egy-egy kiállítására, e szám négytizedét Budapesten regisztrálták. Összehasonlításképpen: a színházba látogatók száma 2016-ban hétmillió körüli értéket mutat. A múzeumi vendégek száma a vizsgált időtartam alatt csupán két alkalommal csökkent: 2011-ben és 2012-ben az adatok nem sokkal nyolcmillió fő feletti értéket mutattak.

Bár a Szépművészeti Múzeum a felújítás miatt 2015-ben bezárta kapuit, kiállításai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában. Az adatokból kitűnik, hogy 2016-ban minden látogatói csoport adata nőtt, beleértve a kedvezményes árú, a teljes árú, valamint az ingyenes jegyekkel belépőket. A teljes áron jegyet váltó látogatók száma 2016-ban volt a legmagasabb: ők a teljes látogatói számnak mintegy 30 százalékát tették ki, ami a 10 millióból több mint hárommillió látogatót jelent. Az adatokból kiderül az is, hogy 2016-ban a becslések szerint megközelítőleg kétmillió külföldi járt hazai tárlaton, ez a szám a 2015-ös adatokhoz képest 115 ezer fővel emelkedett.

buda-1137050_960_720_pixabay
A Magyar Nemzeti Galéria a budai Várban
Fotó: wikipedia.org

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2016-ban összesen 696 múzeum működött és 4341 kiállítást rendeztek meg ? a múzeumok közül körülbelül 76 működött a fővárosban. A három leglátogatottabb múzeum évek óta a Magyar Nemzeti Galéria, a Mátyás-templom és az egri Dobó István Vármúzeum. E három intézményt 2015-ben összesen 1,1 millió fő, 2016-ban 1,4 millió fő kereste fel ? 2016-ban ezek fogadták a látogatók 13 százalékát. A Magyar Nemzeti Galériában 2016-ban két külföldi kiállítást is megrendeztek: az egyiket Picasso, a másikat Modigliani munkásságának szentelték, melyek szintén nagy érdeklődésre tartottak számot.

A Magyar Nemzeti Galéria körülbelül 570 ezer látogatóval első helyen végzett a magyar múzeumok körében 2016-ban (is). Az említett három múzeum mellett kiemelkedik még a Magyar Nemzeti Múzeum körülbelül 200 ezer látogatóval, a szentendrei a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Ferenczy Múzeumi Centrum körülbelül 100 ezer fővel, valamint a Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum és a Műcsarnok, melyek szintén megközelítették az 100 ezres látogatószámot 2016-ban.

20150515_MTI_G0196
Múzeumi látogatottság 2005 és 2014 között
Fotó: MTI

A minisztérium statisztikáiból kiderül az is, hogy az időszaki kiállítások számában is növekedés mutatható ki. Ez azt jelzi, hogy a látogatók folyamatosan megújuló kínálatot várnak el a hazai múzeumoktól, kiállítóterektől. Mindeközben valamivel csökkent az állandó kiállítások száma, de ugyancsak megnőtt a múzeumpedagógiai foglalkozások és a múzeumi rendezvények száma. A hazai múzeumok időszaki kiállításai közül a külföldi alkotók munkásságát bemutató tárlatok vonzzák a legjobban a közönséget. A Magyar Nemzeti Galéria három külföldi tárlata birtokolta a dobogó első három fokát 2016-ban: a Picasso ? Átváltozások 209 ezer, a Modigliani 142 500, A művészet forradalma. Orosz avantgárd az 1910?1920-as években című kiállítás 35 ezer érdeklődőt hozott a múzeumnak. A Műcsarnokban Steve McCurry Legendás fotók című kiállítását pedig több mint 31 ezren látták itthon. A hazai művészek tárlatai közül Keleti Évának a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett fotókiállítása volt a látogatottabb.

A múzeumok visszatérő közönségét, legyen szó külföldi vagy hazai intézményről, általánosságban valószínűleg három hangsúlyosabb csoport alkotja: a művészeti szakma képviselőinek és az az iránt érdeklődőknek szűk rétege, az iskolai látogatások során érkező diákok, valamint a nagyobb tömegeket hozó turizmus. Az ismertetés során tehát érdemes az eredményekhez hozzágondolni ezt a három alapcsoportot, az ezeken kívül eső érdeklődők számát, valamint a körülményeket, melyek befolyásolhatták például a gazdaság és a turizmus alakulását.

A külföldi országok múzeumi adatai természetesen jóval nagyobb léptékűek, mint a magyarországi kiállítóhelyekéi. Mindazonáltal a világ leghíresebb múzeumainál visszaesés mutatható ki 2016-ban, melynek oka a nemzetközi terrorizmus, valamint az újabb támadásoktól való félelem. Ez elsődlegesen a külföldi látogatói számot érinti, hiszen az utazások törlése vagy elhalasztása miatt a turizmus is visszaett. A párizsi Louvre-ba a 2015-ös 8,5 millió látogatóval ellentétben ?csupán? 7,4 millióan váltottak belépőt ? ettől függetlenül persze tartja a helyét a ranglista élén. Hasonló visszaesés történt a Museé d?Orsay látogatottságában is: 2016-ban több mint 10 százalékos csökkenést mutatnak az adatok. A belgiumi Királyi Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Modern Művészeti Múzeum és a Magritte Múzeum egy év alatt több mint egyharmadát elvesztette vendégeinek, 2016-ban már 500 ezer főnél kevesebb látogatót fogadott.

Louvre_Museum_Wikimedia_Commons
Louvre, Párizs
Fotó: wikipedia.org


Európában a leglátogatottabb múzeum 2016-ban a Louvre volt, mely ugyanebben az évben a világranglistán a harmadik helyet foglalta el. A top 10-ben előkelő helyen szerepelnek a londoni múzeumok (British Museum, National Gallery és Tate Modern), a New York-i Metropolitan Museum és a Vatikáni Múzeumok, az első 20-ba pedig bekerültek a tajvani Nemzeti Palotamúzeum, valamint a szentpétervári Ermitázs is. A legjobbak között új szereplő a madridi Reina Sofía, melynek kiállításait 2016-ban több mint 3,6 millióan nézték meg, és a Pradónak is sikerült fennállása óta először elérnie a hárommilliónál magasabb látogatói számot.

A brazíliai múzeumoknál viszont egyértelmű fejlődés figyelhető meg: 2016-ban a világ harmadik leglátogatottabb kiállítása egy riói posztimpresszionista tárlat volt. A világ hat legnépszerűbb kiállítása között pedig három riói, egy New York-i, egy tokiói és egy S?o Paulo-i múzeum tárlata szerepel. A brazilok egyébként érdeklődnek a modern, a kortárs és a nem képzőművészeti jellegű tárlatok iránt is. Mindemellett általánosságban elmondható, hogy a világ múzeumainak látogatóit elsősorban az impresszionista és a modern francia művészeti kiállítások vonzzák, és akár egyéni, akár csoportos tárlatról van szó, ezek a témák mindig megszólítják a nagyobb közönséget.

Az élő művészek közül az ausztrál Patricia Piccini kiállításait látták a legtöbben a világon, ami egy másik jelenségre is felhívja a figyelmet. A női alkotók iránt egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a látogatók: Frida Kahlo S?o Paulo-i kiállítása volt az egyik leglátogatottabb kiállítás 2016-ban. Hasonlóan magas adatokat produkált Louise Bourgeois tárlata a spanyolországi Guggenheim Bilbaóban, valamint a Yayoi Kusama-show a dániai Louisiana Múzeumban.

Mindezek után kíváncsian várjuk a 2017-es év eredményeit!

 

 

Összeállította: Révy Orsolya

Forrás:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

https://artportal.hu/magazin/ennyien-jartak-2016-ban-a-vilag-es-magyarorszag-muzeumaiban/

https://artportal.hu/magazin/ksh-kevesebb-muzeum-es-kiallitas-2016-ban/