A lakóház 6000 évvel megelőzi Stonehenge-et, abban az időben épült, amikor a brit szigeteket földnyelv kötötte össze a kontinenssel, s ötszáz, de akár ezer évvel is idősebb lehet, mint az az észak-angliai Howick-ban feltárt épület, amelyet a brit szigetek legrégebbi otthonaként tartottak eddig számon. A feltárás Scarborough közelében, az i.e. 9000-ből származó mezolitikumi Star Carr régészeti lelőhelyen folyik, amelyet 1947-ben fedeztek fel, ám az ásatásokat mindössze két éve kezdték meg a Yorki és a Manchesteri Egyetem régészei
A kerek, zsúpfedeles, 2,5 méter átmérőjű cölöpház egy ősi tó partján állt. Az épület 200-500 éven keresztül volt lakott, s közelében vélhetően hasonló házak sorakoztak. "Ez egy szenzációs felfedezés, segítségével megismerhetjük, hogy miként élhettek a korabeli emberek" - magyarázta Nicky Milner, a Yorki Egyetem régésze.
Chantal Coneller, a Manchesteri Egyetem régésze szerint a lelet új megvilágításba helyezi az első "brit" lakosok életmódját, akik az utolsó jégkorszak után érkeztek az "országba". "Azt tételeztük fel, hogy ez a népesség folyamatosan vándorolt, s kevés tárgyi emléket hagyott hátra. Mostantól tudjuk, hogy nagy építményeket hoztak létre és kötődtek bizonyos területekhez" - emelte ki Chantal Coneller.
Az archeológusok feltártak egy 11 ezer éves fatörzset is, amelyen mindmáig megőrződött a fakéreg. Megtalálták egy tóparti, gerendákból ácsolt "móló" nyomait is - a szakemberek szerint ez lehet az európai ácsmesterség legkorábbi tárgyi emléke.
A helyszínen több lelet került elő, így evezőtöredék, nyílhegyek és szarvas-koponyák, amelyek alapján következtetni lehet a korabeli lakosság életmódjára. A szakemberek szerint háziasított kutyáik voltak, szarvasra, vadkanra, jávorantilopra vadásztak, alkalomadtán halásztak, s olyan szertartásaik voltak, amelyek során állati koponyából kiképzett "fejdíszeket" viseltek.
