Pontosan 31 évvel azután, hogy Nagy Imrét az 1956-os forradalom magyar miniszterelnökét s a szabadságharc vezetőjét "hazaárulóként" kivégezték, a legnagyobb tiszteletadás közepette újra eltemették. Rehabilitálása a múlttal való szakítás fontos lépcsőfoka, és szimbólumként bizonyítja a kommunista párt és kormány reformkészségét. Miután Nagy Imre holttestét a budapesti központi temető elhanyagolt sarkában exhumálták, a Hősök terén tartott gyászszertartáson kb. 300 000 ember vett részt. Az egykori miniszterelnök koporsója mellett további négy koporsót állítottak fel. Ezekben olyan társai nyugszanak, akiket szintén 1958. június 16-án végeztek ki. Egy hatodik, üres koporsó jelképezi azokat a kevésbé neves felkelőket, akiket az 1956 utáni időszakban ítéltek el és öltek meg. A tizenegy órás ünnepséget a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette. A szertartások kezdetén megszólalt az ország összes harangja. Egy percre mindenütt megállt a munka. A kormányzó Magyar Szocialista Munkáspárt kivételével az összes politikai és társadalmi szervezet hivatalosan részt vett a gyászszertartáson. Jelen voltak magas rangú MSZMP-tagok is, mivel Németh Miklós államfő és Pozsgay Imre államminiszter tagja volt a Nagy Imre koporsója mellett álló díszőrségnek. Mindeddig az 1956-os eseményeket "ellenforradalomnak" nevezte a hatalom, most azonban az MSZMP-n belül is teret nyer a "népfelkelés" definíció. Az új értékelés alapjaiban kérdőjelezi meg az eddigi párturalmat, amely 1956 ellenforradalmi megbélyegzésén alapult. Az MSZMP februárban beleegyezett a többpártrendszer megvalósításába, és lengyel mintára tárgyalásokat kezdett az ellenzéki szervezetekkel.
