Bronzból készült Nagy Sándor-ábrázolást találtak a dániai Sjælland szigetén – számolt be róla a Heritage Daily. A felfedezés két amatőr régész, Finn Ibsen és Lars Danielsen nevéhez köthető, akik fémdetektoros vizsgálat közben találták a leletet Ringsted városának közelében. A településen egykor tingeket szerveztek – ezek a korai germán társadalmak népgyűlései voltak, amelyeken nemcsak törvényeket hoztak, de kereskedtek is.
A talált tárgy egy apró, három centiméter átmérőjű bronzdarab, mely Nagy Sándor, azaz III. Alexandrosz makedón uralkodót ábrázolja. A világhódító édesapját, II. Philipposzt követve időszámításunk előtt 336-ban került trónra – uralkodása alatt számos hadjáratot vezetett, többek között Nyugat-, Közép- és Dél-Ázsiában, illetve Egyiptomban.
A dán Moesgaard Museum szakértői úgy vélik, a lelet a római korból származik, és Nagy Sándort istenként ábrázolja – erre utal a hullámos haj és a kosszarvak, melyek többnyire Ammon isten attribútumaiként jelennek meg. Nagy Sándor gyakran emlegette Zeusz-Ammont valódi édesapjaként, halála után pedig egyes vert pénzek az említett szarvakkal örökítették meg, így utalva isteni eredetére.
A szakemberek úgy vélik, a bronzlelet egy pajzs része lehetett, amely egyezik egy másik, az Illerup Ådal nevű mocsári lelőhelyen talált darabbal. Utóbbit 16 ezer egyéb tárggyal – kardokkal, íjakkal, nyilakkal, lándzsákkal és pajzsokkal – együtt rituálisan helyezhették el egy nagy csata után a mészárlás helyszínén.
Freerk Oldenburger régész felhívta a figyelmet a most feltárt tárgy jelentőségére, hiszen Skandináviában ritkák a Nagy Sándorhoz kötődő leletek.
