Sisi csodálatos nő volt, ám volt egy sötét oldala is
Majdnem pont harminchárom évvel a bécsi ősbemutató (1992. szeptember 3., Theater an der Wien) után vitte színre Szente Vajk az Erkel Színházban Sylvester Levay és Michael Kunze Elisabeth című musicaljét. A mű három évtizede a legsikeresebb német nyelvű zenés darabként vonult be a színháztörténetbe.
Német fejjel, magyar szívvel
A számok magukért beszélnek: az Elisabeth musicalt eddig 14 országban mutatták be, tíz nyelvre fordították le, és több mint 12 millió néző látta. A produkció meghódította Európát Ausztriától Svédországig, de különösen nagy sikert aratott Ázsiában. Japánban 1996 óta a híres Takarazuka színházban – ahol kizárólag női előadók lépnek színpadra – rendszeresen telt házas előadásokkal fut.
Noha a zeneszerző, Lévay Szilveszter 1972-től, 27 esztendős kora óta Münchenben él, Szabadkán született és ért férfivá. Miként öccse, a bő egy évtizeddel fiatalabb Tibor. Ő 1979-ben települt a bajor fővárosba. Előtte Budapesten járt konzervatóriumba, ahonnan Som Lajos hívta új zenekarába, a Piramisba, ahol Gallai Péter mellett billentyűzött és énekelt. Olyan dalokban, mint az Egy lány, a Ne bántsd a madarakat, az Elment a kedved, a Boldog ember, a Fénylő piramisok árnyékában, s ami meglepő, A becsület. Mígnem 1975-ben hazarendelték, hogy Jugoszláviában teljesítse sorkatonai szolgálatát. (Ekkortól lett a Piramis énekese Révész Sándor.)
Leszámolás a Sisi-kultusszal
Erzsébet királyné a Sisi-filmekkel vált világkedvenccé, nagyban köszönhetően a címszerepet alakító Romy Schneidernek. A trilógiát a színésznő állandó rendezője, Ernst Marischka vitte vászonra. Itt is akad magyar szál: a rendező betegsége és halála után Radványi Géza rendezett Schneider számára sorozatot. Az a Radványi Géza – nem mellesleg Márai Sándor testvéröccse –, aki az 1940-es években olyan szerzői filmekkel aratott nemzetközi sikereket, mint a Zárt tárgyalás, az Európa nem válaszol, az Egy asszony visszanéz.
Ha már München és bajor hercegnő, Elisabeth Wittelsbach, hát a Kunze–Levay szerzőpáros merész lépésre szánta el magát: a romantikus Sisi-filmek cukormázas világával szemben egy sötét, pszichológiai mélységű portrét festettek Erzsébet császárnéról. A musical 1854-től, a fiatal bajor hercegnő (az ifjú Sisit Kovács Gyopár és Pásztor Virág keltik életre) eljegyzésétől követi az eseményeket egészen 1898-ig, amikor az olasz anarchista, Luigi Lucheni (Ember Márk / Serbán Attila) meggyilkolta a császárnét Genfben.
A történet legeredetibb eleme, hogy maga a gyilkos a narrátor, aki egy különös szerelmi háromszöget tár a közönség elé: Erzsébet, férje, I. Ferenc József (Puskás Péter / Cseh Dávid Péter) és a Halál (kinek jegyese volt Lucheni szerint – Veréb Tamás / Koltai-Nagy Balázs) között. A mű nem kíméli a nézőket, nyíltan beszél a császárné depressziójáról, növekvő halálvágyáról és a Habsburg Birodalom hanyatlásáról.
Több mint musical
„A darab róla szól, és több történelmi adat alapján törekszik a hűségre” – szögezte le az érett Elisabethet (Bori Rékával váltásban) alakító Vágó Bernadett, aki játszotta már Sisit az Operettszínházban (2007) és a Győri Nemzeti Színházban (2022) is. „Láthatjuk, amikor Elisabeth bekerül a császári udvarba, ahol nem sikerül jó kapcsolatot kialakítani anyósával, Zsófia főhercegnével. Férje, Ferenc József és közte eleinte lángolt a szerelem, de úgy érzi, ő is cserben hagyja. Az anyaság kérdését, idő hiányában, nem bontja ki a szövegkönyv. Tény, hogy első három gyermekéhez (Zsófia hercegnő, Gizella hercegnő, Rudolf trónörökös) nem kötődött igazán, szemben a kiegyezés gyermekeként emlegetett Mária Valériával, aki viszont nem szerepel a darabban. Összességében a musical hűen tükrözi Sisi személyiségét.”
Megjegyzem, a rajongás az 1848-as forradalmat leverő, a szabadságharcot megtorló Ferenc Józsefet sem kerülte el, a kiegyezés után a császár képe ott függött a magyar otthonokban Kossuth Lajosé mellett. A Bach-korszak alatt Kossuthot közellenségnek bélyegezte az osztrák hatalom, amit eltörölt 1894-es halála. Ám az igazi Erzsébet-kultusz a fentebb már említett Romy Schneider-filmeknek köszönhető, méghozzá világszinten.
„Sisit máig a világ egyik legszebb királynéjaként emlegetik. Mi, magyarok szeretettel emlékezünk gyönyörű királynénkra, aki a Habsburg Birodalomban, majd az Osztrák–Magyar Monarchiában pártfogónk volt, pozitív értelemben vett cinkosunk. Megtanult magyarul, a gyermekeit is taníttatta magyarul, egy időben magyar nevelőnőjük is volt” – magyarázta Vágó Bernadett.
Gróf Esterházy-Liechtenstein Zsófia volt ez a nevelőnő, akit „Ajának” szólítottak a gyerekek, míg a legkisebb gyermek, miként édesanyja hívta, „az egyetlen” nevelését Mary Throckmorton felügyelte. Erzsébet maga kérte fel 1868. november 4-én kelt levelében a gardedámot. Mint írta: „Kedves Throckmorton kisasszony! Nővérem, a királynő révén, aki az egyik legmelegebb csodálód, annyit hallottam rólad, hogy amióta drága kisbabám megszületett, csak egy kívánságom van: hadd legyek boldog, hogy te leszel a nevelőnője. Van-e esélyem, hogy teljesüljön leghőbb kívánságom? Olyan szeretnivaló kis teremtmény, ezért bízom benne, nem fogod megbánni, ha neki szenteled az életedet. Mivel áprilisban lesz 12 hónapos, gondoltam, ha hajlandó vagy eleget tenni a kérésemnek, ez lenne a legjobb időpont az érkezésedre.”
„Nagyon szeretett Magyarországon időzni. A gödöllői kastélyt Ferenc Józseffel együtt kapták koronázásuk alkalmából, a királyi kastély a mai napig Erzsébetről szól. Korfun szintén jártam, ahol az Achillion Palotát nyári kastélyának építették. Ott is megtapasztaltam, mekkora a Sisi-kultusz a görög szigeten – árulta el Vágó Bernadett. – Csodálatos, ikonikus nő volt, akire világszerte meleg szívvel emlékeznek, Magyarországon pedig különösen. Szerintem az előadás hűen mutatja meg, milyen volt ő.”
