A magyar nép hagyományos kultúrájában minden ünnepnek megvoltak az adott énekei, rítusai, szokásai, melyek az élet rendjébe organikusan illeszkedve segítettek az embereknek az ünnepnapokat megkülönböztetni a hétköznapoktól. A modern városi ember ezekre egyre nehezebben találja meg azokat a gesztusokat, énekeket, viselkedési formákat, melyekkel az ünnep szakralitását átélheti; különösen így van ez a húsvéttal és a pünkösddel.
Április 17-én a különböző népzenei együttesekben játszó Havay Viktória (ének), Illés Gábor (koboz) és Juhász Dénes (furulya) triója lép színpadra a Fonóban, akik egy különleges projekt alkalmából álltak össze: a római katolikus vallásban mélyen gyökerező moldvai csángó magyarok egyik legfontosabb vallási ünnepének, a nagyböjtnek a szentes énekeit, áhítatát, archaikus imádságait hozzák el a nagyhétre. Az alkalom során életre kelnek a hagyományos népénekek és imádságok, melyek megszólaltatásába a közönség tagjai is bekapcsolódhatnak – felekezeti hovatartozástól függetlenül.
Április 21-én, húsvéthétfőn ismét megrendezik a Fonóban a hagyományos Locsolóbált, ahol a táncházé és a muzsikáé a főszerep. Az este során az Erdőfű és a Csángálló gondoskodik a talpalávalóról. Előbbi formáció a Kárpát-medencei népzene elhivatott képviselőinek közössége, amely tagjai hiteles előadásmódjukkal idézik meg a magyarlakta területek és a velünk élő népek vonós hagyományait. Koncertjeik és táncházaik egyszerre őrzik a hagyományt és mutatják meg annak sokszínűségét.
A Csángálló több mint másfél évtizede járja az országot és Európát, zenéjük mélyen merít az erdélyi és moldvai hagyományokból, mégis új lendülettel szólal meg. Fúvósok és vonósok találkozása, sodró ritmusok és különleges dallamvilág – koncertjeik egyszerre szólnak a táncos lábúakhoz és azokhoz, akik a népzene mélyebb rétegeit keresik.
