(MTI) - "Július 22. fontos állami ünneppé vált Magyarországon. Kevés olyan pillanat van a nemzet történelmében, amely egész Európában elismerést váltott ki. Nándorfehérvár hősei az akkori kor legmodernebb hadseregével szemben tudtak győzedelmeskedni, a diadal a keresztény hitnek és az összefogásnak volt köszönhető" - hangsúlyozta Simicskó István a törökök elleni győzelem 555. évfordulóján.
A HM-államtitkár méltatlannak nevezte, hogy 2011-ig kellett várni a nándorfehérvári diadal emlékünneppé válására. A politikus beszédében emlékeztetett arra, hogy öt évvel ezelőtt ő nyújtotta be a parlamentben az emléknapra vonatkozó előterjesztést, amelyet végül idén július 4-én szavazott meg a Ház. "Az egészséges nemzeti önismeret és önbecsülés nélkül nem lehet a jövőt építeni" - fogalmazott Simicskó István, aki méltatta Hunyadi János történelmi jelentőségét. Mint kifejtette, a kormányzásban szigorú igazságszeretete vezette, és ki tudta választani az alkalmas embereket. "Tudjuk, hogy mekkora kincs ez" - tette hozzá. A parlamenti államtitkár felidézte Hunyadi Jánosnak a fiaihoz, Mátyáshoz és Lászlóhoz a halálos ágyán intézett szavait, amelyben a kormányzó hazaszeretetre és az Isten félelmére szólította fel fiait. Szerinte a nándorfehérvári hősök helytállása a mai kornak azt üzeni, hogy mindig van remény és soha nem szabad feladni harcot.
 |
| Csorba László |
Az emlékezetpolitika fontosságáról, a nándorfehérvári diadal üzenetéről, július 22. emléknappá emeléséről és a déli harangszóról is szóltak a résztvevők azon az emlékülésen, amelyet a nándorfehérvári győzelem 555. évfordulóján, pénteken tartott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum.
Az eseményen Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az emlékezetpolitika fontosságára hívta fel a figyelmet, mint fogalmazott, "a történelem segít a jelent könnyebbé, a jövőt világosabbá tenni". A főigazgató üdvözölte a nándorfehérvári diadal nemzeti emléknappá emelését, valamint emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán a török és a magyar nép számos alkalommal szövetségesként küzdött, az ostrom óta eltelt több mint ötszáz évben a török-magyar barátság megerősödött. Csorba László kitért arra is, hogy a nemzeti emlékezet fontos összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Példaként megemlítette, hogy az 1956-os forradalom után elmenekülő magyarok Olaszországban mindenhol október 23-ára emlékező plakátokat találtak, e napon halt meg ugyanis Kapisztrán Szent János, a Nándorfehérváron küzdő keresztes hadak vezetője. Felidézte, az 1956-os magyarok azóta minden évben részt vesznek a Capestrano községben október 23-án tartott ünnepi körmeneten, így emlékezve a forradalomra, valamint Kapisztrán Jánosra.
L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke Ady Endre 1908-ban írt szavaival arra emlékeztetett: nem biztos, hogy a jelenlegi nemzettel, néppel felállítható lenne egy olyan győztes had, mint egykor Kapisztrán Jánosé volt. A képviselő szerint Magyarország kulturális, politikai deficittel küzd, amelyért mindenki felelős, a politikusok, az értelmiség, de még a kétkezi dolgozók is.
L. Simon László Klebelsberg Kunó kultúrpolitikust idézve leszögezte: a kultúra kellő anyagi és szellemi támogatása nélkül a kulturális deficit tovább növekszik, ami könnyen vezethet a társadalom egyensúlyának a felbomlásához, radikalizálódáshoz, a politikai színvonal további csökkenéséhez. A politikus szerint a nándorfehérvári diadal legfőbb üzenete, hogy nem elég szavakban kifejezni a hazaszeretetet, "tenni, cselekedni kell a hazáért". Rámutatott, a nemzetek akkor bomlanak fel, ha a hazafiság érzete már nem védi meg az állampolgárait a nehéz időszakok idején. Szerinte a romlás jelei először a hétköznapokban jelentkeznek, példaként az elhagyott földeket, pusztuló intézményrendszert, az ünnepek elhagyását, a tragédiák elkerülésére kidolgozott egyéni életstratégiákat és a valódi tartalom nélküli ünnepi beszédeket említette. "Ezek érdekes módon mindig az erkölcsről, a törvények betartásáról, a hazaszeretetről szólnak. Szavak tettek nélkül" - fogalmazott. L. Simon László ugyanakkor kitért arra is, hogy 555 éve a magyarok védték meg Európát, a kereszténységet a török támadásoktól. "Éppen ezért büszkeséggel mondom, szép lassan araszolunk előre" - tette hozzá, valamint üdvözölte, hogy a kereszténységre való hivatkozás az alaptörvénybe is bekerült. A politikus megköszönte a kezdeményezőknek az emléknapot, amelyet a "magunkra találáshoz vezető út első lépésének" nevezett.
Gedai István, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alelnöke szerint Magyarországon eddig főként a nemzeti gyásznapokra emlékeztünk, ezért üdvözölte július 22. emléknappá emelését. A történész emlékeztetett arra, hogy Magyarország valóban Európa védőbástyája volt, noha "el is vérzett" a hosszú háborúskodásban, települések pusztultak el, országrészek váltak lakatlanná. Szerinte az ezt orvosolandó betelepítések már előrevetítették Trianont. Gedai ezért különösen fontosnak nevezte a nándorfehérvári diadalra való emlékezést, valamint hangsúlyozta, a jelenleg az országban található "erkölcsi romokat" az értelmiségnek kell eltakarítani.
Visy Zsolt egyetemi tanár, A déli harangszó című kötet szerkesztője előadásában emlékeztetett arra, hogy Nándorfehérvár mindig kulcsszerepet játszott, ezért az évszázadok folyamán folyamatosan ádáz harcok dúltak érte. A történész felidézte: az ostrom idején körülbelül 20-30 ezer védő nézett szembe egy 60-70 ezer fős, a kor egyik legmodernebbjének tartott hadsereggel. "A vár sorsa megpecsételődött volna, ha nincs a nemzetközi összefogás" - emelte ki Visy, hozzátéve, a kereszteseknek és a szerb hajósoknak kulcsszerepük volt a csata kimenetelében. A történész leszögezte: a győzelem tette lehetővé az azt követő mintegy hetven évnyi békét, az ország megerősödését, a magyar reneszánszot. A déli harangszó igenis a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, szerinte egy vesztes csata után valószínűleg nem maradt volna fenn ez a szokás. "Van bármely más népnek olyan dicső tette, amelyre Európa szerte minden nap emlékeztetnek?" - tette fel a kérdést Visy Zsolt, aki szerint a magyaroknak büszkének kell lenniük a győzelemre.
Az összefogás fontosságát nevezték az 1456-os nándorfehérvári diadal legfőbb üzenetének a törökök felett aratott győzelem 555. évfordulóján, a pénteken tartott megemlékezés szónokai Pécsen.
"Hunyadi János és csapata azért tudott győzni a török túlerővel szemben, mert ő és a katonák tudták, mit szeretnének elérni, hittek a hazájukban és összefogtak érte" - mondta Csizi Péter, a baranyai megyeszékhely fideszes alpolgármestere Hunyadi Jánosnak a város főterén álló lovas szobránál tartott ünnepségen. Szavai szerint győzelmével Hunyadi János azt üzeni a ma emberének, hogy a legnagyobb gondok közepette is össze kell fognunk, s lehet, hogy az ellenség nem a török, hanem valamilyen gazdasági probléma lesz, de együtt mindent legyőzhetünk.
Frank Gábor címzetes gimnáziumi igazgató emlékezők százai és hagyományőrző csoportok előtt utalt arra: a Kapisztrán Szent János gyújtóhangú beszédeinek hatására összegyűlt keresztesek és a déli határok védelmét szinte egymaga megszervező Hunyadi János seregei legalább kétszeres török túlerővel néztek szembe Nándorfehérvárnál. "A csata mindkét főhősének életpéldája mutatja hitbéli meggyőződésének szilárdságát, elszántságát, a jó ügy érdekében tömegeket lelkesíteni és megmozgatni tudó képességét" - mondta.
Hunyadi János felismerte a népeket a közös cél érdekében összekötő erőt, serege magyar vezetéssel, de jelentős számú idegen népességgel diadalmaskodott. Kapisztrán Szent János pedig az önfeláldozó feladatvállalás példaképe, a küzdelem szellemi atyja lett. Felkereste a Kárpát-medence városait, köztük Pécset is, szuggesztív személyisége mély benyomást tett az emberekre, és az ő buzgalmának köszönhető a keresztesek harcban mutatott lelkesedése.
Frank Gábor szólt arról is, hogy III. Kallixtusz pápa napi háromszori harangszót rendelt el, hogy imára hívjon és buzdítson a hódítók elleni küzdelemre. A győzelmet már akkor sokan az ima erejének tulajdonították. A déli harangszó gyakorlata ezután vált általánossá, hálaadás volt a nándorfehérvári csodáért. "A harangok az egész keresztény világban minden nap délben megszólalva jelzik, hogy a kereszténység védelme, az összetartozás minden időben és helyen fontos kötelesség" - jegyezte meg.
A címzetes gimnáziumi igazgató szerint a nándorfehérvári győzelem üzenete ma a helytállás, az európaiság, a magyarság és a vele küzdők áldozathozatala Európáért, a nemzetközi összefogás, valamint a maradandó erkölcsi tanulság.
Frank Gábor szerint a megemlékezés, a közös hagyomány fenntartása azokon múlik, akik szerte az országban részt vesznek a nándorfehérvári diadal évfordulójára szervezett eseményeken. "A politikusok és a pedagógusok kiemelt feladata ezen emléknap fenntartása, különösen az ifjúságban és a részvételre való mozgósításban" - hangoztatta.
A megemlékezés végén Varga László kanonok plébános és református tábori lelkész mondott áldást, majd pártok képviselői és hagyományőrzők megkoszorúzták Hunyadi János szobrát.
Az ünnepség után a főtéri dzsámiban Kele Pál címzetes apát celebrált ünnepi misét, majd a Barbakán bástyánál hagyományőrző csoportok harci játékát tekinthették meg az érdeklődők.
