A tudósok több mint száz éve próbálják megfejteni, mire használták az elődök a hegygerincen felépített erődegyüttest és a közeli tornyocskák sorát: felmerült már, hogy azok egy erődítmény, kultikus hely vagy templom részei lehettek.
A Science című tudományos lap március 2-i számában számolt be arról, hogy Ivan Ghezzi, a Perui Kulturális Intézet, és Clive Ruggles, az angliai Leicester egyetem kutatója úgy véli: az ősi létesítmény az év fontos napjainak meghatározására szolgált, egyúttal pedig kifejezte az akkori hatalmi struktúrát. A kutatók szerint az obszervatóriumban begyűjtött asztronómiai eredményeket és eseményeket a meglévő társadalmi és politikai berendezkedés legalizálására használhatták fel, ahogy azt az 1700 évvel később virágzó inka csillagászat is tette.
A kutatók 2000-2003 között folytattak ásatásokat az ősi romok között. A helyszínen találták tárgyak évgyűrűs datálásával sikerült megállapítani, hogy az épületek az i.e. 4. századból származnak. Az ősi obszervatórium 13 toronyból áll, amelyeket egyenes vonal mentén építettek fel egy hegy enyhén ívelt gerincén. A kocka alakú tornyok 2-6 méter magasak, s egymástól 5 méterre vannak. Belsejükbe lépcső vezet, amelyen egy teraszra lehet feljutni.
A közeli épületegyüttes nyugati végénél a szakemberek cserepeket, kagylókat és kődarabokat találtak, amelyek arra utalhatnak, hogy a napfordulókat rituális ünnepekkel köszönthették. Az új lelet fényében a kutatók szerint nyilvánvaló, hogy nem az inkák építették az első csillagvizsgálókat a kontinensen.