A Napkirálynőtől a vakcinafejlesztőig: inspiráló nők az Álmok álmodói 20 kiállításon

Közel 600 géniuszt és a mai életünket is meghatározó találmányokat mutat be hatezer négyzetméteren az Álmok álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok kiállítás, ahol a tudományban fontos szerepet játszó női kutatók munkássága is megjelenik, így Karikó Katalin vakcináját vagy a magyar Napkirálynőt is megismerhetik a látogatók.

A tudománytörténeti kiállításon bemutatott vívmányok kisebb része köthető a női kutatókhoz, Csorba László történész, a kiállítás egyik kurátora azonban kiemelte, hogy a nők az előző századfordulót megelőzően inkább csak a művészetekben tűnhettek ki, és bár lehettek tanítók vagy bábák, de felsőfokú tanulmányokat nem folytathattak. A nők felsőbbfokú oktatása voltaképpen a Veres Pálné által alapított Országos Nőképző Egyesülettel kezdődött, amely 1869-ben indította el első évfolyamát. Ezzel megalapozta a későbbi egyetemi felvételihez szükséges középfokú végzettséget, majd az érettségi vizsga letételét.

Ferenc József végül 1895 novemberében Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére királyi rendeletben engedélyt adott „a nőknek – a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti pályákra való léphetőség céljából – a felsőbb tanintézetekre leendő fölvételre”. Csorba László kiemelte azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé például csak a II. világháború után kerültek be nők, az első három: Andics Erzsébet történész (1949), Radnót Magda szemész (1961), Péter Rózsa matematikus (1967).

Busztervezőtől József Attila múzsájáig

A nők szerepe a tudományos-innovációs életben a 20. században emelkedett, ugyanakkor még mindig van tér a fejlődésre: az UNESCO adatai szerint globálisan a kutatók kevesebb mint 30 százaléka nő.

Az Álmok álmodói 20 tárlaton olyan nőkkel találkozhatnak a látogatók, mint Telkes Mária, aki a napenergia kutatásának egyik úttörőjeként érdemelte ki a Napkirálynő nevet, munkássága a kiállítás energia, ipar témáját bemutató csomópontján kapott helyet. Ő a bostoni Massachusetts Institute of Technology tanáraként fedezte fel, miként lehet kémiai eljárással tárolni a napenergiát, ezt pedig további szabadalmak követték.

Ilyen például a napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés, amellyel a tengerre kényszerleszálló pilóták jutottak édesvízhez vagy az Indiában sikerrel szereplő, napenergiával működő hússütő berendezés. Hosszú munkásságához több mint száz tudományos publikáció és összesen 39 szabadalom fűződik, tucatnyi nemzetközi kitüntetés mellett.

De számos nő alkotott az orvoslás és az élettudományok területén is,

Kozmutza Flóra gyógypedagógus-pszichológus munkásságával például az orvoslás területét bemutató részen találkozhatnak a látogatók. Kozmutza Flóra dolgozta ki az óvodáskorú, középsúlyos értelmi fogyatékkal élő és a megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyerekek speciális fejlesztési modelljét, de foglalkozott többek közt a fogyatékkal élők munkahelyi lehetőségeinek kiszélesítésével, családfákkal, az ikrek lélektanával is. Tudományos tevékenysége mellett a művészeti életbe többszörösen beírta magát, hiszen József Attila is a múzsájaként tekintett rá, majd Illyés Gyula felesége lett.

Dévény Anna nevét a róla elnevezett módszerről, a mozgásfejlesztésről ismerhetik sokan. A Dévény-módszer, azaz a Dévény speciális manuális technika – gimnasztika módszer (DSGM) szakított az addigi mozgásrehabilitációs módszerekkel, és számos, korábban gyógyíthatatlannak vélt csecsemőnek és kisgyermeknek mutatta meg a mozgás örömét. A szakember közel 60 évig tanított, és 16 évig tartott speciális tréningeket a Magyar Állami Operaház balettegyüttese számára.

A tárlaton a jelen magyar vívmányait többek között Karikó Katalin képviseli, aki kitartó munkával fektette le az mRNS-vakcinák alapjait. Munkásságát a világ minden pontján díjakkal és kitüntetésekkel ismerik el, március 10-én a Magyar Nemzeti Bank is emléket állít neki egy érmekibocsátással.

Az orvoslás mellett a mobilitás területén is lehet találkozni fontos szerepet betöltő nőkkel,

László Anna például az Ikarus vezető tervezőjeként, emellett még sofőrként is bemutatta, mire képesek az autóbuszok. Amikor 1975-ben a Los Angeles-i közlekedési társaság versenypályázatot írt ki csuklós buszok beszerzésére, az Ikarus a modell tervezésével László Annát bízta meg, aki két évvel később büszkén vezette a meggypiros Ikarus 286-ost a Los Angeles és Portland közötti távon. A „Big Red” nagy sikert aratott a kaliforniai utasoknál, megrendelték szériagyártását is, bár annak menedzselését már másra bízták. László Anna 1984-ig maradt az Ikarusnál, ahol férje, Finta László, a legendás tervező is dolgozott.

A tárlaton többek között olyan érdekes életpályákat is megismerhetnek a látogatók, mint Farkas Edit Erzsébet meteorológusé, aki az első magyar származású nőként jutott el az Antarktiszra vagy Vaspöri Teréz informatikusé, aki 7 éves korában megvakult, de sikeres programozói vizsgát tett. Látó férjével, Arató Andrással együtt terveznek programokat látássérülteknek.

Az Álmok álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok című kiállítás február 15-től egy évig látogatható a Millenárison.

Fotók: Műcsarnok

Nyitókép: László Anna, az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár vezető tervezőnője egy autóbusz sofőrülésében. Fotó: MTI/E. Várkonyi Péter