Ne nyugodj bele rosszba, semmibe egy 20. századi irodalmi múzsa

A megnyitó vendégeit köszöntő Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója hangsúlyozta, hogy a nemzeti könyvtár fontos feladata művelődéstörténeti értékeinkre felhívni a figyelmet. A ?Mert szemben ülsz velem? című, az évforduló alkalmából rendezett kiállítás anyagának nagy része az OSZK törzsanyagából és kézirattárából került ki, de az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar is rendelkezésre bocsátott a nyilvánosság számára korábban nem látható anyagokat és fotókat.

A Könyvtár hetedik emeletén található katalógusteremben helyezték el nyolc tárlóban és fölötte tablókon a dokumentumokat és másolatokat, köztük külön  egységként a József Attilához köthető anyagokat, verskéziratot, levelet. Flóra hitt abban, hogy József Attila betegsége leküzdhető, mint ahogyan hitt abban, hogy a rossz kijavítható. A Flóra-versek alakjaként ismert Kozmutza Flóra tanítványa és munkatársa volt Szondi Lipótnak és Bárczi Gusztávnak. József Attilával, majd Illyés Gyulával, későbbi férjével is egy tehetséget vizsgáló teszt közreműködőjeként ismerkedett meg.

Illyés Mária édesanyját nagy munkabírású, következetes, határozott és szigorú személyiségként jellemezte, a mindennapi életben pedig visszahúzódó volt, aki figyel a másik emberre. Társaságban keveset beszélt, de vele, gyermekével sokat beszélgetett. Gyerekkori emléke a késő estébe nyúló írógépkopogás, amikor Kozmutza Flóra az író férj, Illyés Gyula kéziratait gépelte le. Közös könyvük a ?Lélek és kenyér?, melyben Illyés felhasználta a mélyszegénységben élő gyerekekről felesége kutatásait. Kozmutza Flóra az élet értelmét a világ jobbra fordításáért való cselekvésben látta, kedvenc idézete volt Illyéstől: ?Ne nyugodj bele rosszba, semmibe?. Szellemi és érzelmi társakként éltek, a még teljesen fel nem tárt hagyatékban található olyan kézirat, melyet felesége géppel írt tanulmányának hátlapjára írt Illyés, és Flóra biztatására születtek az író utolsó évtizedének naplójegyzetei is.

Gereben Ferencné Várbíró Katalin volt munkatársaként az elsősorban irodalmi múzsa szerepben ismert Flóra gyógypedagógia terén szerzett érdemeiről beszélt. A szakterületére hivatásként tekintő Kozmutza Flóra diplomája megszerzése után tanárként dolgozott a Gyógypedagógiai Főiskolán, aminek 1972 és 1980 között igazgatója lett. Az 1969-ben kiadott Gyógypedagógiai pszichológia jegyzete részeiben ma is helytálló, és sokat tett a fogyatékkal élők társadalmi elfogadtatásáért.

A megnyitó után szakszerű tárlatvezetésen tudhattak meg további részleteket, érdekességeket a kiállítást végigjárók. Így Flóra családi hátteréről, tihanyi nyaralójukról, vagy arról, hogy könyvrecenziókat írt az Athenaeum folyóiratba a harmincas években, köztük Jungról és Albert Schweitzerről. Látható József Attila kéziratos, Flórához írt verse, és Illyésnek a kiállítás címeként szolgáló szerelmes verse. Illyés Mária születésekor az Újszülött című verset írta édesapja, és még több kézirat, fotó szerepel írókról, melyeken láthatjuk Németh Lászlót, Déry Tibort, Csoóri Sándort és másokat, akik Illyés Gyula és Kozmutza Flóra baráti köréhez tartoztak.

A kiállítás november 28-ig látogatható, könyvtárjeggyel vagy külön belépővel azoknak, akik nem rendelkeznek érvényes olvasójeggyel.

Csanda Mária