Mint azt a beszélgetésen Ughy Szabina kifejtette, az egyetem elvégzése után kihívásként élte meg, hogy költőként is fenn tudjon maradni. A megélhetés biztosítása, egyéb munkái mellett ez mindmáig sikerült, de magára a versírásra így sajnos kevés idő jut: ahhoz visszavonultabban kellene élni. Véleménye szerint úgy tud jól alkotni, ha ezt a visszavonultságot sikerül megteremtenie. A Könyvhétre új kötete jelent meg a fiatal költőnek, címe: Séták peremvidéken. A műveken végigfutó, fő motívum az istenkereső, istenfaggató ember, aki sejtései nyomán elindult egy úton, ez mozgatja a mindennapjait. Költészetében a környezet is fontos szerepet kap: a víz, az ég, a föld körülötte a környezettudatosság nyilvánvaló jelenlétét mutatja a mai ember életében.
Lázár Balázs a Könyvhét egyik előadójaként ezúttal verseskötet szerzőjeként szerepelt. Már színész diplomája megszerzésének idején jelentek meg versei, számára a két művészeti ág, színészet és költészet természetesen kapcsolódik össze. Ennek kapcsán felemlítette a japán nó-színházat is, ahol kiemelt szerepet kap a költészet ismerete a színészek számára. Bomlik a volt című, új kötete hármas tagolású: a Képeslapok ciklus József Attilát idézi, részben Balatonszárszón keletkezett verseivel. A kötet másik csoportjában a Szarvasfiú alakjával a férfi identitás számára fontos apa-fiú viszony kerül előtérbe, és külön ciklusban nála is szerepet kapnak az istenkereső versek is.
A költészet jellemző témája egy más tájra elkerülni Karácsonyi Zsolt szerint: A Krím című kötetének helyszíne ez esetben valóságos tájat jelent. A költő, aki a Helikon című kolozsvári irodalmi lap főszerkesztője is, évekkel ezelőtt egy mammutkutató csoporttal készült a félszigetre, de végül mégsem ment el: így a Krím számára egy olyan táj maradt, ahová egyszer el kell majd jutnia. Három csoportba szerkesztett versei Egy hét falun, A félsziget, Idegen anyag alcímekkel egy-egy későbbi kötetet előlegeznek. A színháztörténet szakon végzett költő Hamlet-verseiben a fő alak Vladimir Holan Éjszaka Hamlettel című poémájának shakespeare-i figurájával rokon: azt a kérdést vizsgálja, hogy hogyan látja a dolgokat onnan túlról a dán királyfi?
Pintér Lajos Fényöröm, fénybánat című kötete válogatás huszonöt év verseiből. A ma Kecskeméten élő költő Szegeden született, témaként a Vajdaság is megjelenik verseiben. Fontosak számára a társművészetek, és idővel rájött, nem csak a természetről, emberi kapcsolatokról lehet írni, de a körülöttünk lévő kultúra: a zene, a festészet, az irodalmi áthallások is ihlető források. A könyv borítóképe, Tóth Menyhért képrészlete jelképezi azt is, hogy a festészet ugyanúgy költői anyag számára, mint a Tisza homokja. Végezetül Üzenet című versét Tallián Mariann felolvasásában hallhatta a közönség, melyben a költő megidézi a Holt-Tiszánál található, palicsi és budai Feneketlen tó hármasát. A Tisza partnál gyerekkori önmagát, Palicsnál Tolnai Ottót és Budán Márai Sándort kapcsolja a tájhoz.
A költőket Völgyesi-Tóth Zsuzsanna kérdezte a 86. Ünnepi Könyvhét színpadán, a bemutató beszélgetés után a közönség az Orpheusz kiadó pavilonjánál kereshette a bemutatott köteteket és dedikáltathatta is őket a szerzőkkel.
Csanda Mária
