A magyarországi régészeti kutatás legnagyobb intézményeként számon tartott szakszolgálatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) azzal a céllal hozta létre, hogy a korábban területileg széttagolt, sokszor a beruházásokat látszólag késleltető régészeti stábokat összefogja, egységesen irányítsa; így a kulturális tárca valóban nemzeti kulturális örökségként tudja kezelni a régészeti örökséget, eredményes és hatékony régészeti szolgáltatásokat nyújtva.
 |
A sajtótájékoztatón dr. Virágos Gábor, az intézmény vezetője elmondta, hogy a már jelenleg is több mint 50 régészt foglalkoztató szakszolgálat köteles gondoskodni a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti munkák ellátásáról, valamint a műemlékek dokumentálásáról, helyreállításra, fenntartható hasznosításra való előkészítést célzó kutatási munkák elvégzéséről. Mindez olyan nagy jelentőségű projektekben való kutatói vagy tervezői részvételt jelent, mint például a Mátyás-templom helyreállítása, a Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítése, illetve a fertődi Esterházy-kastély kutatása.
A szakszolgálat jelenlegi ismeretei és tervei szerint a 2009. december 31-ig befejezendő feltárások összterülete messze meghaladja majd a 4 millió négyzetmétert is. Ebből csak az M6-os autópályát érintő területeken (összesen csaknem 60 lelőhely, kb. 700 ezer négyzetméter felületen) az elmúlt öt hónapban elvégzett munkák során 189871 négyzetméter területen befejeződött a régészeti feltárás, mintegy 250 ezer négyzetméter területen pedig jelenleg is folyik a munka, amely már az eddig eltelt időszakban is számos fontos tudományos eredményt hozott.
Ilyen például a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű késő neolitikus (újkőkori) temető és telep, amely európai szinten méretében és a leletanyag kvalitásában is egyaránt egyedülálló. A Baracson előkerült porticusos villaépületnek ugyan nem maradtak meg a felmenő falai, de a feltárásból előkerült freskómaradványok alapján gyaníthatóan egy római villagazdaság lelőhelyét találták meg.
Egy Paks területén található régészeti lelőhelyen egy XVI. századi település maradványainak feltárására biztosít ritka lehetőséget a nagyfelületű autópályás ásatás. Szintén ezen a környéken kerültek elő a XIII-XIV. századi bécsi dénárokból álló kincsleletek, valamint ritka elrendezésű kelta temetkezési maradványok. Ezen kívül komoly tudományos eredményeket hoztak a nemrég megindult és jelenleg is zajló munkálatok is, amelyeket az M43 autópályán, valamint a 85. és 86. számú főúton végeznek.
A szakszolgálat az újonnan megvalósuló, kiemelt jelentőségű nagyberuházások területén is elvégzi a szükséges kutatásokat, így kiemelt projektként kezeli a sávolyi Moto GP pálya, a kecskeméti Mercedes üzem, a Tópark komplexum beruházások, valamint a MOL Nyrt. és az OTF Zrt. által megrendelt földgázszállító vezetékek ügyét is.
A tűzszerészeti mentesítésekkel kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat 2007. április 3-tól kezdődően a nagyberuházások építési területén - a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet értelmében - minden esetben köteles elvégezni a "lőszermentesítést" is. A rendelet kimondja: "A régészeti szakszolgálat köteles a teljes építési területen a tűzszerészeti átvizsgálási, valamint az azzal kapcsolatos előkészítési (bozót- és cserjeirtás), felderítési feladatok ellátásáról gondoskodni." A szakszolgálat így a nettó 500 millió forintot meghaladó összegű beruházásoknál jelenleg is minden esetben elvégezteti ezt a munkát, méghozzá régészeti szakfelügyelet mellett, hiszen épp ez okból került hozzá a feladat.
Mindez az elmúlt hetekben, hónapokban vált kiemelt kérdéssé, amikor több építkezésen kerültek elő nagyméretű bombák. Ezek hatástalanítása kapcsán több esetben került sor a főváros közlekedését megbénító útlezárásra, majd lakossági kiürítésre. A látványos, már több tízezer embert is közvetlenül érintő intézkedések ráirányították a figyelmet arra, hogy Magyarország történelméből adódóan a földben rejlő robbanószerkezetek milyen komoly fenyegetést jelenthetnek a lét- és vagyonbiztonságra.
