Egy ukrajnai lelőhelyen talált négyszázezer éves mamutagyar-töredékek lehetnek az emberiség eddig ismert legősibb ilyen anyagból készült tárgyai – írja a Smithsonian Magazine.
A Déli-Bug völgyében végzett ásatások során 24 csonttöredéket fedeztek fel, más, kvarcból és kovakőből pattintott kőeszközökkel együtt. Emellett a régészek gyapjas orrszarvú, ló és nagymacska maradványait is azonosították. A lelőhely korát és földrajzi helyzetét figyelembe véve a kutatók feltételezik, hogy a helyet a Homo heidelbergensis nevű emberelőd faj népesíthette be, de erre közvetlen bizonyítékot még nem találtak.
A legnagyobb érdeklődést a mamutagyardarabok váltották ki.
Egyes darabokat például úgy alakítottak, hogy az agyarat egy kőüllőre helyezték, majd egy másik kővel csapkodva pattintották le a darabokat.
Az eszközök azonban elég kis méretűek, ráadásul a mamutagyar viszonylag puha anyag, így nem valószínű, hogy vágásra vagy más munkára használták volna őket. A kutatók inkább tanítóeszközként vagy akár gyerekjátékokként értelmezik a darabokat. Egy másik elmélet szerint a régióban nem volt elegendő jó minőségű kőeszköz-alapanyag, ezért próbálták meg a mamutagyarat is használhatóvá tenni.
Bár a tudósok nem zárják ki, hogy a darabok természetes módon, például mamutok harca közben keletkeztek, a formák és nyomok alapján inkább szándékos emberi tevékenységre gyanakodnak. A természetes eredet kizárására összehasonlító kísérleteket is terveznek modern elefántagyarakkal.
Ahogy Gary Haynes antropológus szerint ezek a tárgyak hozzájárulnak annak felismeréséhez, hogy az ősi emberelődök értelmi képességeit a korábbiaknál sokkal fejlettebbnek kell tekintenünk.
