000_87GD82X.jpg

Negyvenöt esztendeje ítélték el John Lennon gyilkosát

Negyvenöt éve ítélték el Mark David Chapmant, aki 1980 telén a New York-i Dakota-ház kapujában oltotta ki John Lennon életét és a virággyerekek álmait. A rákövetkező esztendő augusztus 24-én a bíróság húsz évtől életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki a tettesre.

Zabhegyező és revolver

A nyomozati iratok tanúsága szerint Lennon délután feleségével, Yokóval a hangstúdióba igyekezett, amikor a lakhelyük előtt a huszonöt esztendős Mark David Chapman odalépett hozzá dedikáltatni a frissen megjelent Double Fantasy című korongot. Egy éppen ott ólálkodó paparazzo le is fotózta a pillanatot; ez az utolsó kép, amely élve ábrázolja John Lennont. Chapman eztán a becses trófeával a hóna alatt, Salinger híres regényét, a Zabhegyezőt lapozgatva ácsorgott az Upper West Side-on egészen késő estig. A decemberhez képest szokatlanul enyhe, 18 fokos téli időjárás kifejezetten kedvezett a hosszas várakozásnak.

Öt lövés, egy legenda

Este tíz óra ötven perckor megérkezett Lennonék autója. Chapman ekkor becsukta a könyvet, hóna alá szorította a lemezt, majd 38-as revolveréből négy golyót engedett a legendás muzsikus testébe, az ötödik lövedék célt tévesztett. John mindössze ennyit tudott kinyögni: „Meglőttek!”. Az épület portása fegyverrel a kezében rohant a helyszínre, Chapmannak esze ágában sem állt elmenekülni.

„Tudja, mit tett?” – szegezte neki a kérdést a megrendült portás.

„Az előbb lőttem agyon John Lennont” – felelte a merénylő gépiesen, miként az a jegyzőkönyvben szerepel.

Elmebaj és bűnösség határán

Noha a neves törvényszéki szakértő, Bernard L. Diamond pszichiáter – aki akkortájt Robert F. Kennedy gyilkosát megmentette a gázkamrától – paranoid skizofréniát állapított meg a fiatalembernél, a vádlott mégis bűnösnek vallotta magát. Efféleképpen a jogi procedúra sem húzódott sokáig. 1981. augusztus 24-én – napra pontosan negyvenöt esztendeje – a New York-i bíróság kihirdette a döntést: húsz évtől életfogytig terjedő szabadságvesztést szabtak ki a tettesre.

Örökre a rácsok mögött

Az ítélet megpecsételte Chapman további sorsát, jóllehet a kiszabott büntetés elvi lehetőséget biztosított a kétévente benyújtható kegyelmi kérvényekre. A minimálisan letöltendő két évtized elteltével a férfi rendszeresen folyamodott szabadlábra helyezésért, a testületek ellenben mindannyiszor kapásból elutasították a beadványokat. Kitetszik tehát: a poptörténet legsötétebb alakja hovatovább rácsok mögött öregszik meg, míg Lennon dalai és szellemisége továbbra is generációk sorának nyújt igazodási pontot.

Címlapkép: Emberek gyűltek össze John Lennon halálának 45. évfordulóján a Central Park Strawberry Fields negyedében található Imagine emlékműnél, 2025. december 8-án. Timothy A. Clary/AFP

Ez is érdekelheti

Konteó: miért lőtte le Stephen King John Lennont?

John Lennont 1980. december 8-án agyonlőtték. Egyes konteók szerint Stephen King végzett vele az USA titkosszolgálatainak hathatós közreműködésével.

Alig jelent meg a legutóbbi lemeze, s a Rolling Stones már a következő albumán dolgozik

A Rolling Stones újra stúdióba vonult, erről Courtney Pine szaxofonos beszélt nemrég. A dzsesszzenész elárulta, hogy mindössze néhány hete vett fel dalokat Mick Jaggerrel, alig három hónappal azután, hogy a Stones kiadta 25. stúdióalbumát, a Foreign Tonguest.

John Lennon munkásosztálybeli hősként hódította meg a világot

Azt nyilatkozta John Lennon 1971 októberében a Melody Makerben, hogy „Nincs más idő, csak a jelen. Minden más időpocsékolás.” Mi most az 1940. október 9-én született John Lennonnal foglalkozunk, aki tehát azt mondja, hagyjuk a múltat, de az idő elpazarlása pont az lenne, ha nem a lényeges dolgokkal foglalkoznánk.

Október 9-én történt

„Én úgy tekintek magamra, akár egy növényre. A múltam, az emlékeim a gyökereim, amelyek táplálnak. Az vagyok, amit ezekből fölszívtam. Voltak olyan élmények, amelyekből nem sok tápanyag lett, de vannak, amelyek a mai napig hatnak. Ez lehet egy produkció, vagy egy baráti, szerelmi és munkakapcsolat. Azokra a dolgokra kevésbé emlékszem, amelyek nem tápláltak, inspiráltak. Nálam az emlék és a nosztalgia tehát nem megfakult, virazsírozott régi kép, hanem gyökér, amely az élethez szükséges tápanyagot biztosítja” – fogalmazta a ma 76 éves Szikora János Jászai Mari-díjas rendező.