Nem csak szerencse dolga - KIRÁLY ATTILA

Egyéb


kiralyattila.jpg
Gordon Eszter felvétele
- Hogyan lesz egy ismert prózai színész vidéken musicalrendező?
- A legegyszerűbb útja ennek, hogy kis szerencsével felkérik és el is vállalja. Az én esetemben legalábbis így történt. A darab maga is része volt a felkérésnek, tehát nem én választottam, hanem a konkrét feladat választott ki engem. Korábban a Hókirálynőt rendeztem ugyancsak Békéscsabán, ez a második rendezői munkám.
- Mi köze mindehhez a szerencsének?
- A Hókirálynő koreográfusa voltam Szegeden, s tudomásom szerint Székhelyi József nem tudta elvállalni a darab újbóli megrendezését Békéscsabán, így kerülhettem képbe. Tehát valószínűleg a véletlenek egész sora folytán kezdtem el rendezni, aminek mellesleg borzasztóan örülök.
- Esetleg annyira, hogy végleg átülsz a másik oldalra?
- Biztos, hogy nem. De tökéletesen beleszerettem ebbe a feladatkörbe, nagyszerű dolog kívülről rálátni az előadásra és segíteni a többieket. Globálisabban kell gondolkozni, mint színészként vagy koreográfusként - a színháznak minden kis porcikájával foglalkozni kell ilyenkor. Sokáig egyáltalán nem voltam biztos abban sem, hogy színész akarok lenni, most viszont már nem tudnám a jövőt elképzelni színház nélkül. Ezért szeretném mind több oldalról megtapasztalni a színházcsinálást, ideértve a színészi, a koreográfusi és a rendezői munkákat is.
- Csak ezt a hármat? Annyi szép színházi szakma van még...
- A rendezés annyira új és izgalmas, hogy egyelőre biztosan le tud kötni ennyi feladat. Akkor éreztem hasonlót, amikor gyermekem született. Mindenki mondta, hogy mennyire fantasztikus dolog az, de amikor az ember saját maga át is élheti, rájön, hogy eddig semmit nem tudott az életről. Sok rendező mesélt óriási hévvel arról, miért rajongják a szakmájukat, most pedig volt alkalmam, hogy valóban megértsem őket. Ami nagyszerű boldogság.
- A komoly mozgástervezői tapasztalatból vajon egyenesen következik, hogy ha már rendezel, zenés darabot vigyél színre?
- Valószínű, hogy ez a kettő összefüggött, igen. Azt gondoltam, hogy a zenés részekkel könnyen, vagy könnyebben boldogulok majd, és a prózai jelenetek pedig megizzasztanak, de a Vértestvérek esetében ez pont fordítva történt. Óriási szerencsém volt a színészgárdával, igazán tehetségesek és nyitottak.
- Sikerült beleszeretni a darabba is?
- Egy musical általában úgy áll össze, hogy a viszonylag gyenge darabocskát remek zenékkel turbózzák fel. A Vértestvérek ezzel szemben az ír szerző nagy prózai igénnyel megírt darabja - valódi számokkal. A budapesti színházszerető közönség pedig azért is jól járhat vele, mert néhány irgalmatlanul jó színészt lesz alkalma megismerni, olyanokat, akikről én szakmabeliként sem tudtam, hogy egyáltalán a világon vannak. Tehát nem csak a darabot, de a társulatot is sikerült nagyon megszeretnem.
 
MAI PROGRAM A VIDÉKI SZÍNHÁZAK TALÁLKOZÓJÁN
2007. ÁPRILIS 22. VASÁRNAP
Thália Színház, Nagyszínpad
 
Vértestvérek
A Békés Megyei Jókai Színház előadása
 
Fordító: Békés Pál
Rendező: Király Attila
 
Narrátor Szomor György
Mrs. Lyons Komáromi Anett
Mr. Lyons Máté Krisztián
Mrs. Johnstone Lapis Erika
Edward Gulyás Attila
Linda Paczuk Gabi
Sammy Csomós Lajos
Mickey Vadász Gábor
díszlettervező: Székely László
dramaturg: Vörös Róbert
jelmeztervező: Papp Janó
dalszöveg szerző: Fodor Ákos
koreográfus: Király Attila
ügyelő: Magyar Flóra
rendezőasszisztens: Sipos Richard
korrepetitor: Gulyás Levente
zenei rendező: Szomor György
 
Bemutató időpontja: 2007. január 12., Békés Megyei Jókai Színház