655f56efa03801dc067acf66.jpg

Nem elég a könyv. Kell a szerző is – a világhír felé vezető út

A magyar irodalom újabb Nobel-díjasa kapcsán Demeter Szilárd írt arról, mit jelent ma az írói siker. A tehetségtől a fordításig, a könyv mögött álló munkától a nemzetközi jelenlétig vezet végig azon az úton, amelyen a remekművek eljuthatnak a világ olvasóihoz.

Remélt, de nem várt örömhír felhajtóerejével készült a magyar pavilon a frankfurti könyvvásárra: irodalmi Nobel-díjat kapott egy magyar író. Csak az okozott problémát, hogy a frissen díjazott magyar alkotónak nem volt könyve kint a könyvvásáron, a kiadója lóhalálában sporttáskában vitt magával annyit, amennyit tudott. Időpont: 2002. A díjazott: Kertész Imre. A sporttáskás kiadó: Morcsányi Géza. 2002-ben a frankfurti könyvvásáron a magyar pavilont a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) működtette, vezetője az a Kocsis András Sándor volt, aki most köpködi a Petőfi Kulturális Ügynökséget (PKÜ) és szerénytelen személyemet. Az idei könyvvásáron ismét friss magyar irodalmi Nobel-díjast süvegelhetünk.

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ KÖNYVEI INDULÁSBÓL OTT SORAKOZNAK A POLCON, ÉS NAGY TANULSÁG, HOGY JÓ BORNAK IS KELLHET CÉGÉR, TEHÁT AZ, AKI PÉNZT CSINÁL A NOBEL-DÍJBÓL, VAGYIS A KIADÓJA, AZ HAJLANDÓ LED-FALAT IS ÜZEMELTETNI. MÁRMINT A NÉMET KIADÓJA, MERT A MAGYAR VALAMIÉRT ERRE NEM GONDOLT.

Pedig még mintája is lett volna hozzá: amikor Nádas Péter új könyvét akarták bevezetni a német piacra, a magyar kiadója nem sajnálta rá a pénzt, és a PKÜ-vel együttműködve elég sikeres kampányt tudott lebonyolítani.

Ennyit erről a „botrányról”. Arra viszont jó a (közösségi) médiában keltett felhorgadás, hogy összefoglaljam mindazt, amit az elmúlt években megtanultam az írói siker feltételeiről.

Kezdjük onnan, hogy a meg nem írt remekműveket nem lehet eladni.

Ha egy magyar író remekművet alkot, azt legtöbbször magyarul teszi. Ez nekünk, magyar olvasóknak jó, mert elolvashatjuk, megtámaszthat bennünket, szebbé és igazabbá teheti a világunkat – csakhogy a világolvasó abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nem tud magyarul. Így sok milliárd embernek a Földön fogalma sincs arról, mennyi zseniális mű születik nap mint nap magyar nyelven.

Azt, hogy egy alkotás remekmű, manapság elsősorban a szerző családja és baráti köre (virtuális buborékja, elvtársi szekértábora) ítéli meg. Illetve azok a kiadók szokták ezt hazudni a szerzőnek, amelyek pénzt akarnak legombolni róla a kiadást megfinanszírozandó.

A tisztességesebb kiadók tudják, hogy remekművek ritkán születnek, és hogy remekművekként megálljanak a lábukon, ahhoz kell legalább egy kiváló szerkesztő. Kiváló kiadói szerkesztőből nincs sok.

DE HA ÖSSZEÁLLNAK A CSILLAGOK, ÉS KICSISZOLÓDIK A NAGY MŰ, AZ MÉG MINDIG MAGYARUL MONDJA AZ IGAZAT, NEM CSAK A VALÓDIT.

 

A cikket az index.hu oldalán olvashatod tovább.

Ez is érdekelheti

November 20-án történt

„Az ember úgy dolgozzon, hogy szórakoztassa a jó Istent. És az pedig örökkévaló, és fenntartja és kormányozza ezt a világot, ha őt sikerül szórakoztatni, akkor az egész világ kapott valamit” – fogalmazta az 1935. november 20-án született – és 2011-ben elhunyt – Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre. A magyar organikus építészet iskolateremtő személyiségének nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda, a Farkasréti temető ravatalozója és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja.

Pásztor Erzsi, Máté Gábor és Krasznahorkai László is Budapest díszpolgára lett

Budapest létrejöttének évfordulóján, november 17-én adták át az elismeréseket azoknak az embereknek, akik kiemelt szerepet töltenek be a város életében, kiemelkedő teljesítménnyel bírnak, valamint aktívan tettek Budapest fejlődéséért.

És neked van már dedikált Krasznahorkai-köteted?

Ha nincs, akkor december 10-én beszerezheted a Nobel-díjas író valamennyi könyvét a Puskin moziban, ahol Krasznahorkai László dedikálni is fog. November 17-én indul az eseményre a jegyelővétel.

Hírmozaik – november 15.

A szegedi ősbemutató után januárban Budapesten is előadják a Marilyn című kortárs táncművet, Tánczos Vilmos kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője díjat, átadták a JATE-díjakat, Krasznahorkai László a szegedi egyetem díszdoktora lett – hírösszefoglalónk.