Kaffka Margit Hangyaboly című színdarabját megközelítőleg egy éve tűzte műsorra a kecskeméti Katona József Színház Ruszt József Stúdiószínpada. Véleményed szerint miért ezt az előadást ajánlották a Tháliába?
Ez az előadás Kecskeméten nagyon sikeres volt: szerették a nézők, annak ellenére, hogy nem túl könnyen fogyasztható történet. Jó értelemben. Nem egy hangos, élénk történet, sokkal inkább egy csendes, visszafogott darab. Talán a siker miatt gondolták úgy, hogy Budapestre is ezt az előadást ajánlják.
Lehet úgy tekinteni rá, mint egy női darabra, vagy a történet összetettsége és fontossága túlmutat egy ilyesfajta behatároláson?
Nem gondolom, hogy ez egy női darab lenne, legalábbis néző szempontból biztosan nem az: ez mindenki számára nagyon érdekes történet. Színészi szempontból viszont női darab, hiszen tulajdonképpen nőkről szól, a férfi szerepek kisebbek.
Király Erzsi szerepét játszod a darabban, aki eleven, derűs figura, és a konzervatív-liberális harcoktól magát függetleníteni képes karakter. Szabad ember. Milyen erősségei és gyengeségei vannak a figurának?
Király Erzsi figurájába Kaffka magát írta bele. Egy nagyon érdekes, kívülálló szereplő, annak ellenére, hogy aktívan részt vesz a zárda életében. Külső mozgatórugója az egész társaságnak, nem befolyásolja őt semmi. Erős, két lábon álló személyiség, de van egy gyengesége, amely minden nő gyengesége is: a férfi. Van egy fantomszerelme, akinek leveleket ír ? róla nem tudjuk, hogy létezik-e vagy csak az ő képzeletében él. Ez mindenkinek a fantáziájára van bízva.
A figurát inkább tudatosan vagy ösztönösen építed fel?
Általában ösztönösen építem fel a karaktereket. Megpróbálom magamra húzni a szerepet, a saját személyiségemen keresztül megjeleníteni. Ha olyan szerepet kapok, ami távol állna a személyiségemtől, akkor is megkeresem benne magamat ? ettől lehet személyes a játék. Király Erzsivel olyan szempontból könnyű dolgom volt, hogy nem kellett sokat keresgélnem. Hasonló a gondolkodásmódunk.
Idén az Örkény Színházhoz szerződtél, de egy főszerep még Kecskeméten tart. Milyen kihívásokat tartogat számodra az idei évad?
Az Örkény Színházban elkezdtem már próbálni a Meggyeskert című darabot Zsótér Sándorral, amelyet Ungvár Juli fordított újra. A következő bemutatóm itt a Mohácsi János rendezte Képzelt beteg című előadás lesz. Jövőre Kecskeméten mutatjuk be Eugene O?Neill Hosszú út az éjszakában című darabját, amelyet szintén Zsótér Sándor rendez. Az idei évadban ez a három új bemutatóm lesz. Két előadást tavalyról is játszunk Kecskeméten: ez a Vasárnapi gyerekek és a Meseautó.
Egy vidéki teátrum számára mit jelent egy fővárosi színházban előadott vendégjáték?
Kecskemétre sokan lejártak hozzánk, nem úgy éltem meg az ott eltöltött időt, mint egy izolált színházban. Nekem azért volt fontos, mert akik nem tudtak lejönni vidékre, azok ilyenkor a fővárosban meg tudtak nézni. A volt főiskolai tanáraimra, évfolyamtársaimra és a barátaimra gondolok itt elsősorban. Azért is jó, mert ilyenkor szélesebb közönséghez eljut egy-egy előadás.
Végezetül: milyen ajánlóval népszerűsítenéd a Hangyabolyt a Thália Színház közönségének?
Aki szeretne kicsit csendben lenni, és kíváncsi egy finom, visszafogott, feszült előadásra, az biztosan nem fog csalódni.
(Készítette: Milojev Zsanett)
