Eli Sukron, az Izraeli Régészeti Hivatal archeológusa, az ásatás egyik vezetője szerdán jelentette be, hogy a szentély nyugati falának alapzata alatt olyan pénzérméket tártak fel, amelyeket Heródes halála után húsz évvel verettek. Következésképp Heródes nem építtethette meg ezt falat. "Az építkezés tovább tarthatott, mint eddig feltételezték" ? hangsúlyozta Eli Sukron.
A nyugati fal volt a rómaiak által i.sz 70-ben lerombolt második templom külső fala. A négy bronzpénz i.sz. 17-ben, Valerius Gratus római procurator (helytartó) idejében (i.sz. 15-26) került forgalomba, akit Pontius Pilatus (26-36) követett a helytartói poszton. A pénzérméket egy rituális fürdő (mikve) feltárásakor találták, amelyet a templom építői temettek be, hogy szilárd alapokat képezzenek az új falaknak.
A pénzérmék tanúsága szerint a nyugati fal építése meg sem kezdődött Heródes halálának idején. A lelet alátámasztja Josephus Flavius (37-100) zsidó történetíró és hadvezér beszámolóját, aki a szentély lerombolása után eleveníti fel az eseményeket, s arról ír, hogy a Templom-hegyi építkezést II. Agrippa, Nagy Heródes dédunokája fejeztette be. Húsz évvel később a szentélyt lerombolták és felégették a zsidó felkelést leverő rómaiak.
