Az öt darab, mindössze 15x30 centiméteres freskórészlet a feltételezések szerint a Luxor melletti Királyok Völgyéből származik és Tetati pap 3200 éves sírját díszítette. A sztélék visszaszolgáltatása azért is bír különös jelentőséggel, mert fontos fordulópont lehet az antik műtárgyak forrás országai és a nyugati múzeumok között évek óta dúló tárgy-elhelyezési csatározásban. Mind Görögország, mind Egyiptom szeretné visszakapni ókori tárgyait, melyek jelenleg a nagy múzeumok gyűjteményét gazdagítják, és nem mellesleg több ezer látogatót vonzanak egy évben.
Az egyiptomi kultúrpolitika ez irányú törekvése nem újkeletű, de mindenképpen fordulatot hozott a tárgyalások kimenetelében dr. Záhi Havvász, jelenlegi egyiptomi főrégész 2002-es kinevezése. Havvász tevékenysége révén az elmúlt években 5 ezer műtárgy került vissza Egyiptomba. Ez a mennyiség azonban nem azt jelenti, hogy Egyiptomnak nincs több követelése a világ nagy intézményei felé. Havvász 'kívánságlistáján" többek között szerepel a rosette-i kő, melyet jelenleg a British Múzeumban őriznek, a Berlinben látható Nofertiti büszt, Hemiunu, a gízai piramis építőjének szobra (amely szintén Németországban van) és egy II. Ramszeszt ábrázoló szobor, amely jelenleg a Torinói Múzeum birtokában van.
A fent említett kultúrdiplomáciai bonyodalmaknak további súlyt ad, hogy a tervek szerint 2013-ban nyitja meg kapuit a Gízai Nagy Egyiptomi Múzeum, amelynek vonzerejét jelentősen növelné, ha a fent említett világhírű tárgyak az egyiptomi kormány tulajdonában lennének. Bár Havvász több esetben megelégedne a kölcsönzéssel, a műalkotásokat birtokló intézmények nem hajlanak erre a megoldásra sem. Ódzkodásuk hátterében azon aggodalmuk lehet, hogy tartanak attól, a kölcsönadott művek többé nem kerülnek vissza a falaik közé. Ez utóbbi feltételezésre Havvász úgy reagált, hogy "mi nem a Karib-tenger kalózai vagyunk, hanem egy civilizált ország".
Forrás: BBC News
