Nem kell mindenben egyetérteni

Egyéb

Lőrinczy György kulturális menedzser lett május 1-től a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke. Megbízatása négy évre szól. Milyen feladatok lát sürgetőnek? Min változtatna és mit tart az NKA legnagyobb erősségének? Mire számíthatnak a pályázók? Minderről kérdeztük őt.

 

Idén május 1-től lett az NKA alelnöke. Melyek a legsürgetőbb feladatok, amelyeket el kell, el kellett végeznie friss alelnökként?

A legsürgetőbb feladat, hogy az Emberi Erőforrás Támogatáskezelővel (EMET) való összeolvadást segítsük. A funkcionális területek beolvadtak az EMET-be, és meg kellett nézni, hogy a napi munkában ez hogyan is zajlik. Másrészt alapvetően ez az időszak a szervezettel és rendszerrel való barátkozásról és ismerkedésről is szól. Az NKA-nak 20 területhez kapcsolódó kollégiuma van, ezeknek körülbelül a fele olyan, amelynek tevékenységét már jól ismerem, és ahol az ott ülő szakemberek engem is ismernek, mint a Kulturális Fesztiválok Kollégiuma, a Közművelődés Kollégiuma, az előadóművészetekkel foglalkozó kollégiumok. Vannak azonban olyan területek is, a könyviadástól a szépirodalomig és a képzőművészettől az örökségvédelemig, amelyek problémáival még csak most ismerkedem, és természetesen arra is lehetőséget kell adni, hogy a terület szakembereivel egyeztessünk.

 

Megválasztása kapcsán úgy fogalmazott: ?Az eltérő ízlés és a különböző meggyőződés alapján alkotó művészek és szakmai szervezetek együttműködését szeretném erősíteni.? A színház.hu-n pedig ezt írják önről: képes párbeszédet generálni különböző szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók között. Ön szerint hogyan segíthető elő ez az együttműködés? Mi kell hozzá?

Őszinteség. Szerintem alapvetően az a probléma, hogy ritkán ülnek össze az emberek, és beszélnek egymással őszintén. Ha látok egy problémát valamelyik területen, akkor felkeresem azokat a mértékadó szervezeteket, amelyek lefedik a szakmát, és összehozom őket az adott kollégium vezetőivel. Az sem gond, ha ezeknek a szervezeteknek eltérő a véleményük, ízlésük, meggyőződésük, hiszen nem kell mindenben egyetérteni. Így is lehet olyan pontokat találni, ahol az eltérő politikai nézetű és ízlésű szakemberek meg tudnak egyezni. Teljesen magától értetődő természete a világnak, hogy nem értünk egyet mindenben, az elmúlt években azonban azt tapasztaltam, hogy jelentős eredményeket lehet elérni, ha egy asztalhoz ültetjük a különböző nézetű szakembereket, és őszintén feltesszük nekik a kérdéseinket. Ha nem feltételezzük, hogy minden vélemény a politika mentén formálódik, hanem szakmai kérdésként kezeljük a szakmai kérdéseket, akkor meglepő eredmények jöhetnek létre.

 

Már 2014 óta a Budapesti Operettszínház főigazgatója. Az itt szerzett vezetői tapasztalatait hasznosítja az NKA alelnöki pozíciójában?

Én azt gondolom, hogy nem a Budapesti Operettszínházhoz köthető tevékenységem, hanem a Színházművészeti Bizottságban és NKA Színházművészet Kollégiumban folytatott munkám irányította rám a miniszter úr (Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere) figyelmét. A tapasztalataim sem csak az Operettszínházhoz köthetőek, akik ismerik a munkásságomat, azok tudják, hogy az elmúlt harminc évben nagyon szerettem ezt a műfajt és a színházat, hiszen előtte 16 évig intéztem a külföldi kapcsolatait és a turnéit, viszont sok más művészeti területen is dolgoztam. A Pentaton Művész- és Koncertügynökség ügyvezető igazgatójaként vagy a Budapesti Tavaszi Fesztivál második embereként rengeteg mindennel foglalkoztam a könnyűzenétől a táncig.

 

Mi az, amit nagyon jó kezdeményezésnek, megoldásnak lát az NKA működésében, és mi az, amin javítana, változtatna?

Az NKA legnagyobb erősségének a kollégiumi rendszert és a nyílt pályázatokat tartom. Azt, hogy a pályázat útján mindenki felé nyitott az NKA ajtaja, és azt, hogy a pályázatokról a terület szakemberi döntenek, akik sokfelől jönnek, így igazán színes, sokrétű tudással rendelkező döntéshozók ülnek össze a kollégiumokban. Viszont azáltal, hogy állami pénzt osztunk, nehézkes a pályázati adminisztráció, ami a legnagyobb hátránya. Ahogy mondani szoktuk: a demokrácia minden velejárójával küzd az NKA: egy demokratikus, maximálisan szakmai intézmény, viszont éppen ezért rengeteg szabály betartását követeli meg.

 

Akkor ezen nem is lehet változtatni?

De lehet, mert számtalan olyan logisztikai elem van, amin lehet módosítani, például azon, milyen sorrendben szerezzük meg az engedélyeket. A hiánypótlások is nagyon lassítják a folyamatot, hiszen addig nem tudunk lezárni egy pályázatot, amíg a hiánypótlás tart. Vannak tehát olyan szabályok, amelyeket mindenképpen be kell tartani, de vannak olyan határidők, amelyeket lehet módisítani. Sokan kritizálják ugyanis az NKA adminisztrációjának a lassúságát, de ez abból adódik, hogy rengeteg a pályázói pontatlanság, és mivel a kollégáim lágyszívűek, addig leveleznek a pályázókkal, amíg nem tudják minden hibájukat kijavítani. Én ebben egy kicsit szigorúbb leszek, hiszen csak akkor tud felgyorsulni az adminisztráció, ha kevesebb a hiba, a hiánypótlás és a szerződésmódosítás.

 

Ha jól értettem, szeretné a pályázati folyamatot racionalizálni és a pályázat kiírásától a kifizetésekig tartó időszakot rövidíteni. A pályázók munkáját pedig workshopokkal segítenék.

Igen, már ősszel elindulnak a workshopok, és azok a szervezetek, akiknek hiánypótlásuk, szerződésmódosításuk vagy elszámolási problémájuk volt, kapni fognak tőlem egy levelet arról, hogy mikor, hol tudnak majd részt venni ezeken az előadásokon. Természetesen mások számára is nyitott program lesz, sőt, arra is gondoltunk, hogy az egyes szakmai területek konferenciáira is elvinnénk a workshopot a következő szezonban. Azaz, ha mondjuk a Könyvtárosok Szövetsége szervez egy konferenciát, mi kérünk egy-egy órát, hogy az erről a területről érkező pályázóinkhoz is eljussanak az információk. Ez egy párórás szakmai előadásnak készül, amelynek két része lesz: a pályázatírás és az elszámolás. Ugyanis abból is adódnak problémák, hogy nem minden pályázó tudja pontosan, hogyan fog majd elszámolni az NKA felé. Ehhez készítünk egy információs anyagot is, talán kisfilmet, amely majd a weboldalon is elérhető lesz.

 

Nemrég indult a táncosokat és táncot támogató Imre Zoltán Program. Milyen fázisában tart jelenleg?

Fölállt a kollégium, és az általános célokat már megfogalmazták. Épp most volt egy workshop is a Magyar Táncfesztiválon Győrben, ahol a kiválasztott kollégiumi tagok találkoztak a szakmával, hogy felmérjék az igényeket. A pályázatot még nem írták ki, valószínűleg az ősz folyamán teszik közzé.

 

Az állandó és az ideiglenes kollégiumok kommunikációja is fontos az Ön számára. Korábban ezt nyilatkozta: ?ne fordulhasson elő az, ami az utóbbi években megtörtént, hogy a Cseh Tamás Program (CSTP) túlhangsúlyozása miatt sokan azt hiszik, hogy az NKA egy könnyűzenét támogató állami szervezet.? Ezen hogyan változtatna a jövőben?

Nem arra gondoltam, hogy Cseh Tamás Program legyen gyengébb, hanem arra, hogy az NKA alaptevékenységének kommunikációja legyen erősebb. Tavaly is 13 ezren pályáztak az NKA-hoz, ebből 8 ezren sikeresen. Ezek őrületes számok! Ezért fontosnak tartom az NKA állandó tevékenységét is bemutatni, kommunikálni a kulturális portálokon, csatornákon keresztül.

 

Wéber Anikó