A Jaffa kiadó gondozásában jelent meg a napokban a Kismama sárga csillaggal, amely egy budapesti holokauszt-túlélő, Dévényi Sándorné, Anna 1944 márciusa és 1945 júliusa között vezetett naplóját, annak ?kritikai kiadását? adja közre. Ugyanis a kötet három szerkesztője, Huhák Heléna, Szécsényi András és Szívós Erika azt a célt tartották szem előtt munkájuk során, hogy a napló ne pusztán a történelemtudomány számára nyújtson hiteles forrásanyagot, hanem a laikus olvasók számára is érzékeltesse a német megszállás közvetlen következményeit, melyek a Budapesten élő zsidóságot érintették.
Mindezek részleteit és körülményeit járták körbe október 29-én a Mammut bevásárlóközpont Libri könyváruházában tartott kötetbemutatón, melyen a három szerkesztővel Megyeri Zsuzsa Dóra beszélgetett. Megismerkedhettünk mind a szerkesztők kilétével, és mindazokkal a körülményekkel, amelyek mellett a napló ?kéziratával? foglalkoztak. Huhák Heléna elmesélte, hogy 2013 áprilisában jutott el a Holokauszt Emlékközpontba a szöveg legépelt másolata, és erre csak a későbbiekben ? véletlenül ? talált rá Szívós Erika, aki éppen ? tette ő maga hozzá ? várostörténészként kutatott az intézményben.
A szerkesztők elmesélték első benyomásaikat, melyek a naplóval való találkozáskor születtek. ?Az első dolog, ami eszembe jutott ennek a gépiratos szövegnek a láttán, hogy azonnal és feltétlenül ki kell adni. Annyira ritka találat, és annyira ritkán fordul elő, hogy ilyen szöveg kerül napvilágra, hogy ezt egyszerűen nem lehet titokban tartani? ? fejtette ki Szívós Erika. Meglátása szerint unikális szövegről van szó abban a tekintetben, hogy egy várandós nő, közvetlenül a vészkorszak ideje alatt vezetett naplójáról van szó, amely körülmények figyelmet érdemelnek a szöveg vizsgálatában is. ?Ezzel nagyon sokan fognak tudni azonosulni? ? állapította meg.
Ezt követően Szécsényi András számolt be a naplóhoz kötődő szöveggondozási nehézségekről. ?Amellett, hogy egy női napló, amellett a forrásértékét tekintve sok problémája is van? ? mondta el, hiszen rengeteg olyan kérdésfelvetéssel találkoztak a napló értelmezése közben (utalásokkal, fogalmakkal, eseményekkel), amelyek a laikus olvasó szemszögéből nézve nem feltétlenül világosak. ?Úgy gondoltuk, kell valamilyen támaszt nyújtanunk ennek a történetnek a megértéséhez? ? tette hozzá Huhák Heléna.
A napló történeti kontextusának, írójának, Dévényi Sándorné családi hátterének a felvázolása után a napló kordokumentum-jellegéről esett szó. ?Ez a napló nem lehet forrásértékű abban a vonatkozásban, hogy mit tudhatott a zsidóság ezekről az eseményekről ebben az időszakban ? ez a szöveg arra forrás, hogy ennek a kiszolgáltatott és speciális élethelyzetnek a személyes átélése hogyan zajlott le egy családon belül? ? mondta el Huhák Heléna utalva arra, hogy a napló anyagán a későbbiekben még dolgozott szerzője, és utólag is toldott bele részleteket.
A beszélgetés végén az est moderátora és a szerkesztők személyes élményeiket osztották meg egymással és a közönséggel a kötet, számukra legmaradandóbb motívumait illetően. ?Ezek között a nehéz körülmények között is látványosan kidomborodik a naplóból is, hogy mennyire számított a család? ? vonta le a szöveg általa megfogalmazott tanulságát Szécsényi András, melyhez Szívós Erika is csatlakozott. Ő felhívta a figyelmet arra is, hogy a naplóban a rosszindulatú és megbotránkoztató történetek mellett kiemelt helyet kapnak azok is, melyek arról számolnak be, mennyire szívesen segítettek az emberek bajba került honfitársaikon. Ez pedig hozzájárulhat annak a képnek a kialakításában is, amely azt térképezi fel, hogyan viszonyultak az akkori helyzetek között a zsidósághoz azok, akik nem voltak érintettek a vészkorszak borzalmaiban.
