Nem szab határt az irodalomnak

Hamarosan több, hazájában népszerű és ismert író, költő érkezik Budapestre, akik amellett, hogy színvonalas beszélgetéseken és felolvasásokon vesznek részt, jelenlétükkel azt üzenik: ha hiszünk benne, a kultúra minden határt lerombol.

„Ha nem is mindig fizikailag vannak jelen a határok, de azért jelen vannak. A fesztivál ezen határok feszegetésére vállalkozik” – mondta Kollár Árpád, a PesText és a MISZJE igazgatója. Úgy látja, hogy évszázados program a magyarországi irodalomtörténetben a szomszédos népek irodalmának megismerése, noha főleg a nagyobb nemzetek (német, francia) irodalomára figyelünk.

Éppen ezért a PesText kiemelten a szomszédos népek kultúráját veszi számba. „Mindemellett az itthon-otthon fogalma szintén áthatja a rendezvényt” – emelte ki a nyolcvanhat programot és több mint kétszáz szerzőt felvonultató esemény kapcsán, majd azzal egészítette ki, hogy nyitott, élő fórumként kívánnak megjelenni.

Joanna Urbanska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója elmondta, hogy a POKET automatákból mostantól elérhető Piotr Szewc Pusztulás című, Pálfalvi Lajos fordította regénye, a szerző pedig nem más, mint a lengyel irodalom egyik kiemelkedő alakja. „A könyv, bár a cím nem ezt sejteti, nagyon optimista, metafizikus értelemben örökítette meg a ma már nem létező világot.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány igazgatója kiemelte, hogy az intézmény kiemelt feladata a török-magyar kulturális kapcsolatok megerősítése. „A Gül Baba Kulturális Fesztiválon esszenciáját adjuk mindannak, amivel év közben foglalkozunk”.

A Neked mit jelent a szabadság? című irodalmi pályázat szakmai díjasa és közönségdíjasa néhány szóban beszámolt arról, miért volt fontos, hogy munkájával részt vegyen a meghirdetett pályázaton.

„Elsősorban azért jelentkeztem erre a pályázatra, mert érdekelt a Mit jelent neked a szabadság? tematikája. Múlt ősszel jelent meg a legutóbbi verseskötetem a Scolar Kiadó gondozásában, és már keresem az új utakat, amikre majd a következő kötet épülhet, ehhez pedig szorosan kapcsolódik a szabadság témája. Mindenekelőtt az foglalkoztatott, hogy milyen jelentései lehetnek a szabadságnak: mi a különbség a külső és belső szabadság között, mi köztük a kapcsolat. A Halleves című versem témája a családon belüli erőszak, és az a kérdés, hogy a külső szabadság megszerzése vajon egyet jelent-e a belső szabadság visszaszerzésével, vagy pedig nem, mert ezek nem feltétlenül járnak együtt” – fejtette ki a szakmai díj győztese, Izsó Zita író, költő, műfordító, szerkesztő.

A Kultúra.hu-nak Kollár Árpád elmondta, hogy a fesztivál felkeltheti a figyelmet, hogy többen odafigyeljenek a kortárs világirodalomra, a hasonló rendezvények nélkül nem juthatnak el az olvasókhoz. Véleménye szerint az eseményre meghívott szerzők munkáin keresztül valamilyen szinten az adott ország kultúrájába is bepillantást nyerhetünk. Arra a kérdésre, hogy vajon a fesztivál első állomása-e egy hatalmas útnak, azt mondta, hogy terveik közt szerepel a folytatás és a folyamatos terjeszkedés, később vidéki városokba, de akár határon túlra is elvinnék a PesTextet.

Izsó Zita elmondta, hogy számára a szabadság nem határtalanságot jelent, hanem éppen a határok ismeretét és tiszteletben tartását, legyen szó akár a saját, akár mások határairól. Meglátása szerint az ember akkor lehet igazán szabad, ha egész: ehhez pedig nem csak az elengedhetetlen, hogy mások tiszteletben tartsák a határait, hanem az is, hogy ő maga legyen tisztában a saját határaival, hogy mi az, ami igazán jó neki. Ez a problémakör jelenik meg a Halleves című versben.

Fotók: Csányi Krisztina