A Balassi Intézet a Goethe Intézethez hasonlóan a magyar kultúra és oktatás megismertetését tekinti elsődleges feladatának. Ez azonban nem propaganda, a példaképnek szolgáló német intézményhez hasonlóan fórumként szolgál, a nemzetek közösségét párbeszéddel, meghallgatással, odafigyeléssel szolgálja ? mondta el Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója október 15-én.
A közép-európai német reneszánszáról rendeztek szimpóziumot és nyitottak meg ahhoz kapcsolódva kiállítást október 15-én a Balassi Intézetben, az NKA támogatásával. Hatos Pál kifejtette: a magyar kultúra ezeréves történelmének fontos szelete a német hatás, a német betelepülés. Hozzátette: ?Ez a fajta gazdagság végigkísérte történelmünket. A magyar kultúra nem etnikai kultúra: a németek, a horvátok, a szerbek, a cigányok mind gazdagították azt. A magyarországi németek történetének szomorú eleme az, hogy 1945 és 1947 között nagy részüket kitelepítették.? Pedig jelenős gazdasági haszonnal is járt magyarországi jelenlétük: a szőlészetek és a mezőgazdaság jelentős része volt a német származásúak kezében ? mondta el Matei I. Hoffmann német nagykövet. Hozzátette: jelentős esemény, hogy tavaly decemberben, Közép-Kelet-Európában egyedülálló módon január 19-ét ellenszavazat nélkül nyilvánította az Országgyűlés a Magyarországról elüldözött németek emléknapjává. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a német betelepülés két nagy állomását különböztette meg: egyrészt a 12-13. században érkeztek a németek az Oderán túlra, lengyel és magyar területekre a tatárjárás következtében lakosság nélkül maradt területekre. Másrészt a 18-19. században visszahúzódó törökök által egykor bitorolt területekre érkeztek meg. A németek jelentős része a Pécstől délre található településekre koncentrálódott, a bevándorlás azonban a 19. században megtorpant. Rudolf Weiss, a Vajdasági Németek Népi Szövetsége elnöke elmondta: ingyenes német nyelvórákon tanítják a helyi fiatalokat, mert fontosak tartják a sorsközösséget, melyet életben tartanak. Hozzátette: nagyon jó viszonyt ápolnak a magyarokkal és a németekkel is, az 1945 utáni közös sors ugyanis összekovácsolta őket.
A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a 2001-es adatokhoz képest háromszor annyian vallják magukat németnek, mint korábban. Összesen 185 ezer német nemzetiségű magyar lakossal büszkélkedhet tehát hazánk, mellyel párhuzamosan minden eddiginél több német cég működik Magyarországon.
Matzon Ákos, Munkácsy-díjas képzőművész kiállításának megnyitásával zárult a rendezvény. Nézőpontok (németül Aspekte) című kiállításáról Hatos Pál elmondta: magyarság és egyetemesség találkozik a képeken, ami a magyar kultúra megismertetésének kulcseleme is kell, hogy legyen. Hölvényi György államtitkár kifejtette: ?A kiállításmegnyitók találkozási helyek, közös utazások, köszönöm Matzon Ákosnak, hogy lehetővé teszi ezt az utazást, számomra elsősorban a színeivel. Amit ő jelent a magyarságával, németségével, európaiságával, abból mindannyian tanulhatunk. Igazolást ad, hogy az identitás nem egy igen és nem egy nem. Az identitás sok igenből és nemből áll össze.?
