Kocsis Zoltán szellemisége keretbe foglalja a Nemzeti Filharmonikusok évadját. Novemberben halálának évfordulójáról emlékeznek meg koncerttel, május végén, születésnapján pedig – ezen a napon minden évben jótékonysági hangversenyen lépett fel a Nemzeti Filharmonikusok élén – a Zeneakadémiával közösen, hagyományteremtő szándékkal rendezik meg a magyar klasszikus zene napját, régi értékeket ápolva és újak születését ösztönözve.

Nemzeti Filharmonikus Zenekar_MNF_fotó_Csibi Szilvia.jpg
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Fotó: Csibi Szilvia / MNF

A május 30-i koncerten felhangzó Szólt hozzám a Csend című kompozíció Huszár Lajos műve. A zeneszerző 1948-ban született Szegeden, zeneszerzői munkássága a hagyományt ötvözi a modernség eszköztárával. 1994 és 1998 között A csend címmel operát írt Balázs Béla meséje nyomán. Szólt hozzám a Csend című most felhangzó alkotása az opera egy részletének átdolgozása.

„A Szólt hozzám a Csend című oratóriumom szövegét Balázs Béla meséje nyomán Darvasi László írta. A mű három részből áll. Az 1. rész (A kezdet) nagyjából azonos A csend című operám I. jelenetével, a 3. rész pedig az opera IV. jelenetével. Ezek között hallható a 2. rész: Az élet, amely az opera közbeeső jeleneteinek motívumaiból (kocsmai verekedés, szerelmi jelenet) felépített zenekari tétel. A cselekmény mozgatórugója a Csend Tündére. Ez a tündér rokona azoknak a vízitündéralakoknak, akik több nép mondavilágában megtalálhatók, ilyen például Undine vagy Ruszalka. Ezek a tündérek vágyakoznak az emberek világába, de céljuk eléréséhez csak egyetlen lehetséges út vezet: megszerezni egy földi férfi szerelmét” – fogalmazott a darabról Huszár Lajos.

Bartók Béla 1907–1908 körül keletkezett, az est második részében elhangzó I. hegedűversenyét az ifjú zeneszerző Geyer Stefi iránt érzett viszonzatlan szerelme inspirálta. A kéttételes művet csak a hegedűművésznő és a zeneszerző halála után, 1958-ban mutatták be. A hangversenyen elhangzik Dohnányi Ernő magyar népdalokat feldolgozó sorozata, a Ruralia Hungarica. Ez a komponista életében egyik legnépszerűbb darabjának számított, ma azonban csak elvétve hallható. Az 1924-ben bemutatott opus eredeti zongoraváltozatának hét tétele közül Dohnányi ötöt hangszerelt meg zenekarra.

A közreműködők közül Baráti Kristóf korunk egyik legjelentősebb magyar hegedűművésze, akinek művészetét világszerte lelkesen ünneplik. A koncert vokális szólistái, Miksch Adrienn, Meláth Andrea és Fülep Máté a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői. Takács-Nagy Gábor a Takács Vonósnégyes alapító primáriusaként vált világhírűvé, később azonban karmesterként szerzett megbecsülést nemcsak Magyarországon, hanem Európa legjelentősebb zenei központjaiban is.