„A Liget Budapest projekt keretében olyan logisztikai, múzeumtechnikai, restaurálási, nyilvántartási, raktározási rendszer épül ki, amelyben az új intézmény méltó helyre kerülhet” – mondta Csák János, amikor a Magyar Fotográfiai Múzeum 700 ezer darabos gyűjteményének kiemelkedő műveiből összeállított, Mélység/élesség című tárlatot a Millennium Háza Neo Kortárs Művészeti Térben megnyitotta. Csák János a sajtónak nyilatkozva kiemelte: 2025-től végre méltó helyen tudják bemutatni azt a hagyományt, világszínvonalú örökséget, óriási teljesítményt, amit a magyar fotográfusok az elmúlt 170 évben felmutattak.
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa köszöntőjében arról beszélt, hogy a Városligeti fasor legvégén található épületben, a volt Klösz-villában 2025-től több mint 3000 négyzetméteres területen fog működni a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként. Rámutatott: a fotóművészet nemzeti intézményének megvalósítása a kezdetektől fogja a Liget Budapest projekt egyik legfontosabb célkitűzése volt. „A fotóművészet hazaérkezik a Városligetbe, ahol Nemzeti Fotóművészeti Múzeumként végleges otthona lesz” – hangsúlyozta Baán László.
Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója az eseményen kiemelte: a Nemzeti Fotóművészeti Múzeum 143 évvel azután valósulhat meg, hogy annak alapítását először kezdeményezték. „Veress Ferenc nemzetközi hírű fotográfus, a szakma első szaklapjának alapítója 1881-ben nyílt levelet fogalmazott meg egy budapesti fotográfiai múzeum létrehozása érdekében. Évtizedekkel később, 1957-ben a Magyar Nemzeti Galéria azzal utasította el a Magyar Fotóművészek Szövetsége kezdeményezését, a fotógyűjtemény bekerülését a múzeumba, hogy a fotóművészet nem tartozik a képzőművészetek körébe” – idézte fel. Mint elhangzott, a múzeum a kilencvenes évek elején Kecskeméten, az egykori ortodox zsinagóga épületében kapott otthont, és alapítványi fenntartásban, kevesebb mint 300 négyzetméteren működött napjainkig. A kurátor szerint a Liget Budapest Projekt kereteibe illeszkedő, leendő Nemzeti Fotóművészeti Múzeum oda fog tartozni, ahová a magyar fotóművészek mindig is gondolták: a Szépművészeti Múzeum intézményi keretei között a legnagyobb és legfontosabb nemzeti képzőművészeti gyűjteményünk része lesz.
A Magyar Fotográfiai Múzeum hétszázezer darabos kollekciója közgyűjtemény lesz. A fotómúzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásai, így például André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa fotográfiái. Ezen túlmenően a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye elsősorban a Magyarországon alkotott és alkotó fotográfusok, fotóművészek tárgyait őrzi, életművüket feldolgozza, valamint bemutatja.
A fotómúzeum művészileg legmarkánsabb gyűjteménye a két világháború közti magyar fotográfusokhoz köthető. A gyűjtemény nem csupán a 19. és 20. századi, hanem a kortárs alkotóktól is teljességre törekvő módon gyűjt alkotásokat. A 2025-ben megnyíló Nemzeti Fotóművészeti Múzeumban több mint ezer négyzetméternyi kiállítótér, szakkönyvtár, múzeumpedagógiai foglalkoztatók és szakmai rendezvények is helyet kapnak.
A nyitóképen az egykori Klösz-villa épülete, a leendő Nemzeti Fotóművészeti Múzeum helyszíne. Fotó: Máthé Zoltán /MTI
