A völgy a XIII. század óta zarándokhely. A hagyomány szerint itt, a Cserhát sűrűjében Szent László király 1092-ben kun üldözői elől menekülve egy szakadékot átugratva csodás módon megmenekült. A király lova patájának nyomából fakadt a mai Szent Kút. Az 1100-as években jelent meg először itt a Szűzanya és a Szent László által fakasztott Szent Kút vizével meggyógyított egy néma pásztorfiút. Ezt követően 1701-ben, Nagyboldogasszony vigíliáján több ezer ember tanúsága szerint másodszor is megjelent az Istenanya - olvasható a MKPK ismertetőjében.
A XI. századtól a kegyhely temploma a Verebélyi plébániatemplom volt. A Szent Kútnál fa kápolna épült, és csak a nagyobb ünnepeken volt itt szabadtéri szentmise. 1705-ben épült fel az első kő kápolna. 1758 és 1765 között építette fel Almásy János fogadalomból a mai barokk kegytemplomot.1782. július 17-én VI. Pius pápa a Szent Szűz minden ünnepére valamint Páduai Szent Antal és Szent Anna napjára teljes búcsút engedélyezett a kegyhelynek. 1858. július 18-án Boldog IX. Pius pápa a keresztjáró hét három első napjára is, XI. Pius pápa pedig az év minden napjára teljes búcsút engedélyezett Szentkútnak. VI. Pál pápa a kegytemplomot 1970-ben "basilica minor" címmel tüntette ki.
A szombati szentmisén hívek tízezrei mellett részt vett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia számos tagja, közöttük Paskai László bíboros, nyugalmazott érsek. A népszerű zarándokhely Magyarország második kiemelt búcsújáró helye.
(Múlt-kor/MTI)
