A budapesti Goethe Intézetben egy sajtóbeszélgetésen Jean Lambert-wild elmondta, hogy az előadás alapötletével Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója és a színház dramaturgja, Keszthelyi Kinga kereste meg Franciaországban.

“Több cigány barátom van, így segítségükkel mindent elolvastam a cigánymesékről. Ezekből írtam a színjátékot, bár jobban szerettem volna, ha cigányköltő készíti a szöveget. Erre nem kerülhetett sor, hiszen csak június 30-ig vezetem a színházat, így takarékoskodni kell az idővel” – mutatott rá a rendező.

Hozzátette: nagyobb produkciót terveztek, a budapesti ősbemutató után országos turnéval, amelyről szintén le kellett mondaniuk. “Nem bánnám, ha egy cigány szerző közreműködésével átdolgozhatnánk Az ördög szekrényét egy franciaországi bemutató számára” – emelte ki Jean Lambert-wild az európai kultúra kérdéseivel foglalkozó, kedden tartott sajtóbeszélgetésen.

tompposs
Tompos Kátya a darabban (Fotó:MTI)

Az ördög szekrénye egy cigánymesék alapján írt családi komédia. Minden mese egy-egy tojás, amelyből a becsület, az irigység, a magány, az öröm, a találékonyság, a varázslat, a nevetés, a fájdalom és a remény történetei fakadnak.

Az ördög szekrényének színhelye egy falusi ház szobája, amely egyszerre konyha, nappali és hálószoba – a díszlet is Jean Lambert-wild munkája. A tér a mese folyamán kitágul, és hol fogadóvá válik, hol erdő széli, faluvégi tájjá, hol bírósági tárgyalóteremmé, ahová éppen a mesélő, a szereplők és a teremtő képzelet viszi a nézőket. Kopott falak és olyan poros ablakok, hogy alig lehet kilátni rajtuk. Kályha, ágy, asztal, régi tűzhely, rossz mosogató, elnyűtt székek, foszlott konyharuhák, kiürült boros- és tejesüvegek az üres polcokon. A fal mellett rozoga szekrény trónol. Itt él Miklós és anyja, Mariska. Itt mondja meséit Miklós, s közben a kis szoba egyszer csak átváltozik, hol fogadóvá, hol erdővé, bírósággá vagy éppen az ördög hajlékává.

Csodálatos és sokszor mágikus világ elevenedik meg, amely tele van varázslattal és humorral, fájdalommal és reménnyel. Az előadásban Horváth Virgil, Molnár Piroska, Fodor Tamás, Farkas Dénes és Tompos Kátya lép színpadra.

Jean Lambert-wild színházigazgató-rendező, 2007 óta a normandiai Comédie de Caen vezetője. Az intézmény nemzeti és nemzetközi produkciókat hoz létre, valamint francia és európai független színházi társulatokkal működik együtt. A művész nem mindennapi környezetben nőtt fel Madagaszkáron, és mivel sokáig bűvészként dolgozott, előadásait lélegzetelállítóan mágikus hangulat lengi át, különös indíttatást érez a gyerekszínház és a gyerekirodalom iránt.