A Múzeum-körút című kiállításra a 86 művész 144 remekműve 16 múzeumból és közgyűjteményből, valamint számos magángyűjteményből érkezett. A rendezők nem titkolt célja, hogy a Pollack Mihály tervezte épület 12 éve tartó rekonstrukciója során megújult belső terekeivel is megismertesse a látogatókat, felidézve egyben a Magyar Nemzeti Múzeum falai között 1846-ban megrendezett első kiállítást is, a Pyrker-képtár bemutatóját.
A KOGART Ház nevét 2004-ben ismerte meg a közönség, amikor az egykor a Fiatal Művészek Klubjának otthont adó Andrássy úti palotát kiállítótérré alakítva megnyitotta kapuit. Azóta mintegy 20 nagysikerű kiállítást rendeztek itt. Az alapító, Kovács Gábor maga is ismert műgyűjtő.
Nézze meg a kiállítás válogatott darabjait galériánkban!
A közös kiállítás ritka kincseket tár a közönség elé: végre együtt látható például Mányoki Ádámnak a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött Rákóczi portréja és a Kovács Gábor gyűjteményhez tartozó, Rákóczi feleségét, Sarolta Amália hercegnőt ábrázoló képmás. Kuriózum Brodszky Sándornak az 1882. évi műcsarnoki kiállításon bemutatott A Balaton zalamegyei partján című nagyméretű festménye is, amely egykor Ferenc József magánygyűjteményének ékessége volt, s több mint 100 év után most látható először. Különleges élmény Benczúr Gyula Koszorút a mamának című alkotása is, mivel a művész feleségét és kisleányát ábrázoló kép még 1876-ban, a mű keletkezésének évében Londonba került, és néhány évvel ezelőtt bukkant fel külföldi árverésen.
A korábban a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán szereplő híres Munkácsy-kép, a Poros út I. - amely néhány éve a Mű-Terem Galéria árverésén cserélt gazdát - most ismét látható lesz. Gulácsy Lajos főművét, az Ópiumszívó álma, és Csontváry Kosztka Tivadart a Templomtéri kilátás a Holt-tengerre Jeruzsálemben című képét a Janus Pannonius Múzeum adja kölcsön.
A Kovács Gábor gyűjtemény darabja Szinyei Merse Pál Patakpart című képe, amely szerepelt a Műcsarnok 1897. évi tavaszi kiállításán, és egykor Szmrecsányi Pál nagyváradi püspök birtokában volt. Budapesti magángyűjteményből érkezett egy másik Szinyei Merse Pál festmény, az 1916-ban készített Vadregényes táj. Mészöly Géza nagyméretű festményét, amely a Vadkacsavadászat címet viseli, eddig a Magyar Nemzeti Galéria letéteként a Széchényi Könyvtár olvasói láthatták.
